Új év, új rendszer – tervezett változások a mérlegképes könyvelők képzésében

A mérlegképes könyvelői képzés formáját és a vizsgáztatást érintően változások várhatók 2024. január 1-től.

Ahogyan a jellemzően 2024. évi hatályba lépéssel tervezett adó- és számviteli változások vállalkozásokat érintő legfontosabb elemeit bemutató cikkünkben már hírül adtuk, a Parlament elfogadta a T/4243 számú törvénytervezetet. Ez „A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról” címet viseli, ezzel is demonstrálva, milyen sok jogszabály, rendelkezés pontosítását, módosítását, adott esetben hatályon kívül helyezését tervezi a jogalkotó.

A korábbi írásunk a vállalkozók körét általában célozta meg, így abból kimaradt a mérlegképes könyvelők képzését érintő – mind a hallgatók, mind a képzést folytatók szempontjából lényeges, de – a gazdálkodók széles körét közvetlenül nem befolyásoló, tervezett intézkedések bemutatása. Tekintve, hogy a szóban forgó képzések érdekeltjei is megbecsült olvasóink, most pótoljuk ezt a mulasztást.

Mint ismeretes, a mérlegképes könyvelői szakma úgynevezett szabályozott szakma, amely gyakorlása jogszabályban előírt feltételekhez kötött. Ezeknek alapvető eleme a mérlegképes könyvelői szakképesítés megszerzése.

A képzések és az azokat lezáró vizsgák minőségének – a törvény szóhasználatával –, egyenszilárdságának megtartásához a jogalkotó indokoltnak látja a hatósági képzés bevezetését, a képzés és a vizsgáztatás feltételeinek jogszabályba foglalását, a jelenlegi programkövetelmények helyett.

A törvény ezért a jelenlegi képzés rendszerét alapvetően alakítaná át: a mérlegképes könyvelői hatósági képzések és a vizsgáztatás szervezésére olyan akkreditált képzőket, illetve vizsgaközpontokat jogosítana fel, amelyek megfelelnek a későbbiekben külön jogszabályban foglalt feltételeknek, tevékenységüket pedig az ágazati miniszter (nyilvántartásba vételt végző szervezet) ellenőrizheti.

A tervezet ennek kapcsán szabályozná az akkreditációval és az akkreditált képzők, illetve vizsgaközpontok tevékenységével érintett adatkezelés feltételeit, a kezelt adatok körét is: a mérlegképes könyvelői hatósági képzés és vizsgáztatás, továbbá az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátásának módját, feltételeit és részletes szabályait kormányrendelet írja majd elő.

A mérlegképes könyvelői hatósági képzéssel és vizsgáztatással összefüggő akkreditációs ügyek kérelemre indulnak majd, és – miniszteri rendeletben szabályozott mértékű –igazgatási szolgáltatási díjkötelesek lesznek.

Mindezekkel összefüggésben a javaslat hatályon kívül helyezi a mérlegképes könyvelők továbbképzése során a szakmai kiadvány megvásárlásával teljesíthető kreditpont-szerzési szabályokat is, ezzel egyben megteremtve az összhangot az adós szakemberekre vonatkozó szabályozással is.

(Jelenleg a számviteli törvényben a mérlegképes könyvelőkre előírt továbbképzési kötelezettség 16 kreditpontjából legfeljebb 2 kreditpont szakmai kiadvány megvásárlásával is teljesíthető. Több éves gyakorlati tapasztalat – a törvényjavaslat indokolása szerint legalábbis – azt mutatja, hogy a kiadványokért járó kreditpontok igénylése, beszámítása nem számottevő, ugyanakkor e lehetőség igen jelentős többlet-adminisztrációs terhet jelent mind a továbbképzésre kötelezetteknek, mind a kiadóknak, mind a nyilvántartást végző hatóság számára, ezért azt indokolt megszüntetni.)

A tervezet, amely ismét a Pénzügyminisztérium (PM) felügyelete alá helyezné vissza a mérlegképes könyvelő képzést, biztosan ismerős a szakma már viszonylag régóta fiatal képviselői előtt. Ők biztosan emlékeznek a néhány évtizeddel ezelőtti helyzetre, amikor egy bizonyos társaság (Zrt.) szervezte a képzéseket és a vizsgáztatásról kizárólagosan a PM gondoskodott.

Noha a részletszabályok még tervezet szinten sem ismertek, ehhez a régi gyakorlathoz visszanyúlva vizsgáljuk meg, mit jelent a tervezett módosítás a hallgatók számára.

 A „régi” és most valószínűleg visszatérő rendszer szerint a mérlegképes könyvelői képzés megkezdéséhez szakmai előképzettségre (például szakirányú felsőfokú képesítés) volt szükség. A jelenleg még érvényes szabályok szerint viszont csak érettségivel is megkezdhető a képzés. Nem biztos, hogy az új szabályozás megmarad ennél, sokkal inkább lehet számítani arra, hogy visszatér a korábbi szigor etekintetben.

Jelenleg teljes egészében távoktatásban elvégezhető a képzés: noha a korábbiakban ennek technikai feltételei is hiányoztak, így ez a módozat egyszerűen „nem játszott”, nem zárható ki, hogy az új szabályozás visszatér, legalább részben, a kötelezően tantermi megoldásokhoz.

Akkor viszont az is lehetséges, hogy majd csak néhány nagyvárosban, kötött időpontokban, kötelező részvétellel lehet majd elvégezni a mérlegképes könyvelő képzéseket.

Ez a „komfortérzet” számottevő csökkenésén túl, pénzügyi következményekkel is járhat: jelesül a jelenlegi tanfolyami árakat messze meghaladó képzési díjakat hozva.

Az olyan járulékos költségekről, mint utazási idő, rugalmatlan időbeosztás, már nem is beszélve.

Logikusan feltételezhetjük, hogy a már folyamatban lévő képzéseken résztvevők számára a változás érvénybe léptet majd egy határidőt a képzés befejezésére vonatkozóan, de erről biztosat csak a már elfogadott részletszabályok ismeretében tudhatunk.

A törvényben említett részletszabályok kidolgozásáig és jogszabályba foglalásáig, kihirdetéséig viszont még sokan megkezdhetik a képzést a jelenlegi rendszerben, akkor is, ha „csak” érettségivel rendelkeznek, de felsőfokú szakmai képzésben eddig nem szereztek releváns végzettséget.