Új rend már a júliusi áfa bevallásban: megszűnt a szállítói számlák összevont adatszolgáltatása

Az áfa bevallás szállítói összevont adatszolgáltatásának kitöltése az augusztusban benyújtandó bevallástól kezdődően megváltozik.

„Épp, hogy használni kezdtem a tegnapot, eljött a ma…”

A fenti idézetet egy hűtőmágnesről kölcsönöztem, amelyen egy bájos, fekete-fehér foltos kölyökkutya nyújtózkodik.

Persze a vállalkozók – de még inkább könyvelőik – hűtőmágnes és cuki kutyus nélkül is erre a következtetésre juthatnak, ha elmélyednek az adótörvényeket módosító jogszabály általános forgalmi adót érintő passzusaiban.

Ha áttanulmányozzuk az Áfa törvény 10. számú mellékletének – eredetileg 2018. július 1-jétől hatályosnak szánt - 2. pontját, és azt összevetjük az ugyancsak idén júliusban, de 1-jéhez képest picit később, azaz 26-val érvényes új rendelkezéssel, megállapíthatjuk, hogy a már életbe lépése előtt is masszívan utált előírás úgy szűnt meg, hogy gyakorlatilag nem is létezett.

A szóban forgó pont ugyanis adatszolgáltatást írt elő a vevő részére az áfa bevallásban, amennyiben az ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatásnyújtó által kibocsátott több számlában, számlával egy tekintet alá eső okiratban az áthárított áfa tekintetében gyakorol összesen 100.000 Ft-ot, vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot.

Időközben azonban honatyáink és honanyáink elfogadták a „nyári adócsomagot”, és az ezt jogszabályba foglaló, egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény kihirdetése is megtörtént a Magyar Közlöny 117. számában, 2018. július 25-én.

E törvény rendelkezései között akadnak olyanok is, amelyek nem csupán jövőre, már idén is befolyásolják adózásunkat, azaz a törvény kihirdetését követő nappal lépnek hatályba.

Így a törvény 96.§-ának 11. pontja 2018. július 26-tól hatályon kívül helyezte az említett adatszolgáltatást érintő részt.

Ennek megfelelően, az áfa bevallásban - legkorábban a július havi áfa bevallás benyújtásakor (augusztusban) – nem kell adatot szolgáltatni, ha az adóalany ugyanazon partnertől több számlában vagy számlamódosítás során összevontan helyez levonásba 100.000 Ft-ot elérő vagy meghaladó áfa összeget.

Természetesen a NAV így sem marad információk nélkül: az online számlázó-rendszerben is megkapja a kérdéses adatokat, csak a másik oldalról, azaz a számlakibocsátótól. Ne feledkezzünk meg az Áfa törvény 169.§-áról, amely felsorolja azokat az adatokat, amelyeket a számlán kötelező feltűntetnie a kibocsátónak!
Amennyiben az ellenérték áfa-tartalma eléri vagy meghaladja a 100.000 forintot, úgy a vevő, megrendelő adószáma is kötelező kelléke a szabályos bizonylatnak. Ez nem változott.

Így az, aki július 1-jére készülve kénytelen volt mélyen a zsebébe nyúlni, hogy a számviteli programja képes legyen a beérkező számlák áfájának új (1 millió helyett 100 ezer) értékhatáros figyelésére és gyűjtésére az áfa analitikában, lehet, hogy úgy érzi, kidobott pénz volt.
Nos, nem volt ez felesleges költség – függetlenül a bemutatott, és egyébként az adminisztrációs terhek csökkentését célzó rendelkezéstől.

Mielőtt elmélyednénk a miértekben, egy történet: egy ismerősöm egyébként is jól tanuló lánykája (gyermekorvos szeretne lenni) valósággal megtáltosodott, amint bekerült a középiskolába – ráadásul olyan tantárgyakban, amelyekben az iskolaváltáskor, ha átmenetileg is, gyakran romlanak a gyerekek érdemjegyei. Tette mindezt egy olyan gimnáziumban, amely a „versenyistállók” egyike, azaz az átlagos középiskolákhoz mérten, nagyon komoly követelményeket támasztva készíti fel diákjait – az ennek köszönhetően szinte biztosan sikeres - egyetemi felvételire.

Természetesen sokan firtatták, mit, hogyan tesznek a szülők – esetleg rossz jegy esetére kemény büntetésekkel fenyegetik a gyereket?
Az anyuka – akit a szülői terrornak még csak a gondolata is felháborított -, azt felelte, módszerük nagyon egyszerű, csak megfigyelik az „ellenséget”.
A döbben tekinteteket látva még hozzáfűzte: „Az egyes tantárgyakhoz kaphatóak tanári kézikönyvek, segédkönyvek, útmutatók, a pedagógusok ezek segítségével dolgozzák fel az oktatandó anyagot, készülnek az óráikra, és az ezekben javasoltak szerint is kérik számon a tanítottakat.
A ’veszélyes’ tárgyakból megszereztük ezeket. Ezeknek, és az órán írt vázlatok alapján az éppen feladott leckét kijegyzeteljük a tankönyvből, és Andi így tanulja meg az anyagot. Eleinte együtt dolgoztunk a jegyzetekkel, de már maga is boldogul.”

Igaz, kicsit „macerásnak” tűnik a dolog (míg nem válik rutinná, az is), de működik – Andinál legalábbis.

Lefordítva ezt a bejövő számlák áfa-figyelésére: 
Az adóhatóság megkapja a számlakibocsátótól – a befogadó adószámával egyetemben – azoknak a bizonylatoknak az adatait, amelyekben az adó összege eléri a 100 ezer forintot.
Ezekre a tételekre nyilván figyelni fog az adólevonást érintően is, így célszerű a vevőknek, megrendelőknek is ügyelniük arra, hogy ezek a tételek mindenképpen pontosan kerüljenek be a könyvelésbe, az analitikákba. Ide tartoznak az Áfa törvény 168/A.§-ában – a befogadott számla ellenőrzésének kötelezettségét érintően – előírtak is.

Persze - akárcsak eleinte Andi tanulási módszere – „nyögvenyelős”, de sokba kerül (nehezebben is hozható helyre, mint például egy matek hármas), ha a NAV veszi észre, mondjuk azt, ha a számlán kibocsátóként szereplő cég már régen nem létezik.

A jogalkotó egyébként most is nagyon szorgalmas volt: az adótörvények mellett számos, kapcsolódó jogszabályt is módosított, új kormányrendeleteket alkotott.
Ez utóbbi körbe tartozik az egyes pénzforgalmi és számviteli tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 131/2018. (VII. 23.) Korm. rendelet is, amely a Magyar Közlöny 116. számában jelent meg, 2018. július 23-án, és az ettől számított 8. napon lépett hatályba.
A szóban forgó joganyag – természetesen – az áfát nem érinti, de a könyvelők számára mindenképpen fontos.

A rendelet ugyanis módosította a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendeletet.
Emellett egyéb, az ügyfélkört is érintő rendeleteket is módosított e jogszabály, így
- a befektetési vállalkozások, a pénzforgalmi intézmények, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, az utalvány kibocsátók, a pénzügyi intézmények és a független pénzügyi szolgáltatás közvetítők panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 435/2016. (XII. 16.) Korm. rendeletet, valamint a
- Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletet.

Ha már SZÉP Kártya, akkor cafeteria – az adótörvény idevágó változásaira és arra, mit tehet a vállalkozó, hogy a lehető legjobban „jöjjön ki” az ügyből még visszatérek, ahogyan a „kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon” elv alapján azt is megnézzük, az adótörvények, illetve a számviteli szabályok jövő évi rendelkezéseire figyelve, hogyan érdemes felkészülnie a vállalkozóknak 2019-re.