2024. nyarán hatályba lépett társadalombiztosítás szabályok

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Az alábbi cikkben idén nyáron hatályba lépett társadalombiztosítási jogszabályváltozásokat foglaljuk össze.

 

1.)   Elsőként a szociális hozzájárulási adóban bekövetkezett változásokat tekintjük át!

1.1. 2024. augusztus 1-jétől a felső határig - azaz a minimálbér huszonnégyszereséig - fizetendő szociális hozzájárulási adók köre kibővült a következővel: Felső határig szociális hozzájárulási adót kell fizetni az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelmének (Szja tv. 65. §) Magyarországon adóztatható része után.

 A fenti szabályt az Szja tv. 65. § (1) bekezdés

-       a) pontja szerinti kamatjövedelem esetében a 2024. július 31. napját követő időszakra járó kamatra, lekötött betét esetében a 2024. július 31. napja után lekötött betét kamatára;

-       b) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. július 31. napját követően megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;

-       c) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében a 2024. július 31. napját követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;

-       d) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. augusztus 1. napjától kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;

-       e) pontja szerinti kamatjövedelem esetén a 2024. augusztus 1. napjától nyújtott tagi kölcsön kamatára;

-       f) pontja szerinti kamatjövedelem esetén az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2024. július 31. napját követő időszakkal arányos részére

kell alkalmazni.

Megjegyzés: 2024. augusztus 1-jét megelőző időszak tekintetében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet 2024. július 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell.

Ha a természetes személy a fentiek kapcsán szociális hozzájárulási adó fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, akkor az adóévről köteles személyi jövedelemadó bevallást benyújtani. Ugyanakkor nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető azt levonta, és a természetes személy az Szja tv. alapján az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani.

Megjegyzés: Figyelemmel kell lenni arra, hogy csak a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti belföldire vonatkozik a fentiekben ismertetett új szabály. Azaz a Tbj. szerint külföldinek minősülő személyt a fenti kamatjövedelem kapcsán nem terheli szociális hozzájárulási adófizetés.  

 

1.2. Másik változás a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezményére vonatkozik.

2024. július 31-éig munkaerőpiacra lépőnek minősült az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Megjegyzés: Munkaerőpiacra lépő kapcsán figyelemmel kell lenni a fenti szabályon túl az állampolgárságra is. Munkaerőpiacra lépőnek az az állampolgár minősül, aki magyar állampolgár, illetve Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára. Vagyis a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezményt a magyar állampolgárságú munkavállalók után, illetve ukrán és szerb állampolgárságú munkavállalók esetén lehet igénybe venni.

A kedvezmény mértéke 2024. július 31-éig a következő volt: Munkaerőpiacra lépő munkavállaló bruttó munkabére, de legfeljebb a minimálbér (azaz havi bruttó 266 800 forint) után volt érvényesíthető a kedvezmény úgy, hogy ezen mértékig nem kellett fizetni szociális hozzájárulási adót a foglalkoztatás első két évében, míg a foglalkoztatás harmadik évében ennek a kedvezménynek a fele volt érvényesíthető.

Megjegyzés: A kedvezmény egész hónapban jár, amikor a foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

2024. augusztus 1-jétől a 182/2024. (VII. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: új szabály) úgy rendelkezik, hogy a fenti szabálytól eltérően munkaerőpiacra lépőnek minősül, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. Azaz, a 275 napos vizsgálandó időszak kibővült egy évre, és ezen bővebb időszakon belül nem állhat a munkaerőpiacra lépő személy legfeljebb 92 napig a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban.

Megjegyzés: A fenti szabályt kell alkalmazni a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők utáni szociális hozzájárulási adókedvezménynél is azzal az eltéréssel, hogy ez esetben legalább 3 gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosultságnak is fenn kell állnia, amelyet igazolni kell, továbbá a kedvezmény három év helyett, öt évig érvényesíthető.

További kedvezőtlen változás 2024. augusztus 1-jétől, hogy lerövidül a kedvezmény érvényesítésének az ideje. 2024. augusztus 1-jétől a munkaerőpiacra lépő utáni kedvezmény csak a foglalkoztatás első évében érvényesíthető a bruttó munkabérre, majd ezt követő további 6 hónapban pedig legfeljebb a minimálbér után a kedvezmény fele – azaz a mindenkori szociális hozzájárulási adó 50 százaléka – érvényesíthető. Azaz az új szabály alapján 2024. augusztus 1-jétől a kedvezmény 3 év helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.

Megjegyzés: A fenti kedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér. 

Végezetül ki kell emelni, hogy a kedvezményre

2024. augusztus 1-jétől hatályos változásokat csak 2024. augusztus 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni.

 

2.)   Változás az járóbeteg ellátók időpontfoglalásában:

2.1. Digitális időpontfoglalás

2024. július 1-jétől azok a közfinanszírozott járóbeteg-szakellátók, akik heti 300 vagy ezt meghaladó órát legalább 5 szakmában nyújtanak, kötelesek a digitális időpontfoglalási rendszer használatára.

Nézzük meg, hogyan lehet időpontot foglalni a digitális rendszerben!

Az alábbi három esetet kell elkülöníteni az időpontfoglalás kapcsán:

1.  A digitális időpontfoglalási rendszerben a beutalóval (pl: ortopédiai-, reumatológiai rendelés) igénybe vehető ellátások esetén a személyesen jelen lévő beteg kérésére a beutaló orvos végzi az időpontfoglalást.

2.    A beutaló nélkül igénybe vehető ellátások (pl: a bőrgyógyászati-, nőgyógyászati-, urológiai-,  fül-, orr-, gégészeti, vagy szemészeti ellátások) esetén, ha orvosszakmailag indokolt, akkor a beteg háziorvosa vagy kezelőorvosa vállalhatja, hogy a beteg kérésére a digitális időpontfoglalási rendszerben a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál időpontot foglal. Ha a beteg állapota személyes megjelenést nem igényel, akkor a háziorvos, vagy a kezelőorvos a beteg személyes megjelenése nélkül is eleget tehet a beteg kérésének. Azaz a beteg kérheti például telefonon is az időpontfoglalást. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ez nem egy kötelezettség, azaz a háziorvos vagy kezelőorvos nem köteles a beteg fenti időpontfoglalásra vonatkozó kérésének eleget tenni.

3. Maga a beteg is foglalhat időpontot a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál, amelyet a járóbeteg-szakellátó a digitális időpontfoglalási rendszerben rögzít. Erre az időpontfoglalásra sor kerülhet akár beutalóval, akár beutaló nélkül igénybe vehető egészségügyi ellátásoknál. Az időpontfoglalásra a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által meghatározott módon kerülhet sor. Ha például szakrendelőben az időpont foglalás a recepció feladatkörébe tartozik, akkor recepciónál kell intéznie a betegnek a digitális időpontfoglalást. Ez esetben is igaz, hogy az időpont foglalást a betegnek nem kell személyesen végeznie, így akár arra telefonon is sor kerülhet.

A beteg időpontfoglalása kapcsán, 2024. július 1-jétől kell alkalmazni a következő szabályokat:

A beteg - a fentiekben leírtakon túl - beutalóval, illetve beutaló nélkül igénybe vehető egészségügyi ellátásokra közvetlenül is foglalhat időpontot, illetve módosíthatja foglalt időpontját a digitális időpontfoglalási rendszerben. A betegnek figyelnie kell arra, hogy ugyanazon szakmában csak egy időpontot foglalhat, azaz nem foglalható ugyanazon TAJ számhoz kapcsolódóan egyszerre több egészségügyi szolgáltatónál időpont.

Megjegyzés: A fenti szabályok nem érintik a járóbeteg-szakellátók nem digitális időpontfoglalási rendszerben történő időpontfoglalását, így azokra a továbbiakban is sor kerülhet.

Tekintsük át, hogy milyen feladatai vannak az egészségügyi szolgáltatónak a digitális időpontfoglaló rendszer kapcsán!

A digitális időpontfoglalási rendszert használó járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók az EESZT útján közzéteszik és folyamatosan frissítik a beutalóval és beutaló nélkül igénybe vehető szolgáltatásaikra nyitva álló időpontokat.

Az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató csak kivételes esetben, a működését érintő okból megteheti, hogy az általa közzétett időpontokat az EESZT útján módosítja vagy törli. Ha a már lefoglalt időpont módosításra vagy törlésre kerül, akkor az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató köteles erről az ellátásra időponttal rendelkező beteget értesíteni, és a beteggel leegyeztetni az új időpontot.

Megjegyzés: A szolgáltatónál az időpont módosításáról vagy törléséről az egészségügyi intézmény felsővezetője vagy az általa megbízott személy hozhat döntést.

A beteg is változtathat a már lefoglalt időpontján. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz előjegyzett és részére közölt időpontot személyesen, telefonon vagy az erre a célra kijelölt elektronikus úton köteles haladéktalanul a beteg lemondani, vagy az időpont módosítását kérni, amikor az arra okot adó körülményről értesült.

A digitális időpontfoglalási rendszer - a beutalóval, illetve a beutaló nélkül igénybe vehető járóbeteg-szakellátásoknál - a következő nem személyes adatokat tartalmazza:

-       a kezdeményezett ellátásra történő időpontfoglalás időpontja,

-       az ellátás lefoglalt időpontja,

-       a beteg egészségügyi szolgáltatónál történő érkeztetése és rendelésre történő továbbküldésének időpontja,

-       a beteg rendelőbe történő behívásának időpontja,

-       az EESZT központi eseménykatalógusának a „járóbeteg-szakellátás befejezése” eseményének az időpontja.

 

2.2. Telefonon történő időpontfoglalás:

Nem minden beteg tudja a digitális rendszert alkalmazni, Erre tekintettel a járóbeteg ellátásra telefonon is be lehet jelentkezni, azaz telefonon is lehet időpontot foglalni.

A digitális időpontfoglalási rendszert használó járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató ún. egységes telefonos időpontfoglalási központ útján is köteles fogadni a Taj-jal rendelkező személy járóbeteg-szakellátásra történő időpontfoglalását, a lefoglalt időpont módosítását vagy törlését.

2024. július 1-jétől kell alkalmazni az EESZT digitális időpontfoglalási rendszerének telefonos elérhetőségét. Ennek érdekében létrehozásra került egy egységes telefonos időpontfoglalási központ. Ez az egységes telefonos időpontfoglalási központ a TAJ-számmal rendelkező beteg, illetve ellátást igénybe venni kívánó személy számára lehetővé teszi, hogy amennyiben online elérhetőséggel nem rendelkezik vagy azt nem kívánja használni, akkor telefonon keresztül a digitális időpontfoglalási rendszerben közzétett járóbetegszakellátásra időpontot foglalhasson.

Telefonos időpontfoglalási központon keresztül az ellátásra jelentkező személynek vagy a képviselőjenek a következő adatokat kell megadni: Az ellátandó személy

-         természetes személyazonosító adatai, valamint

-         a TAJ-száma.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) lett kijelölve az egységes telefonos időpontfoglalási központ működtetőjeként. Az NNGYK a telefonos időpontfoglalási központot az Egészségvonal szolgáltatása keretében működteti. Az NNGYK a telefonos időpontfoglalási központ szolgáltatást a hét minden napján 6 óra és 22 óra között országos elérhetőséggel végzi és a telefonos időpontfoglalási központ szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatását a honlapján teszi közzé.

A telefonközpont-működtető az időpont foglalás, illetve annak módosítása kapcsán az időpontfoglalás rögzítésének idejéig kezeli

-       a biztosított természetes személyazonosító adatait,

-       a biztosított TAJ-számát,

-       az időpontfoglalással összefüggő, a biztosított vagy képviselője által szóban közölt egészségügyi adatokat,

-       az elektronikus úton kiállított beutaló adatait (azaz a telefonközpont-működtető az időpontfoglalás céljából megismerheti a biztosítottnak az EESZT-ben rögzített beutalóját),

-       a biztosított vagy képviselője által megjelölt időpontfoglalási adatot, ennek keretében a biztosítottat kezelő vagy várhatóan kezelő egészségügyi szolgáltató és szervezeti egysége megnevezését, címét, az ellátás időpontját, várható időtartamát, az ellátás igénybevételének egyéb feltételeit,

-       a biztosított képviselőjének természetes személyazonosító adatait, ha a beteg képviselője útján jár el.

Megjegyzés: A telefonközpont-működtető a fenti rögzített adatokat a telefonos kommunikációtól számított egy évig kezeli.

A telefonközpont-működtető a beteggel illetve az ellátást igénybe vevő személlyel folytatott telefonos kommunikációt – az ellátás nyomon követése, az ellátás szervezése, az ellátás és az egységes telefonos időpontfoglalási központ minőségének ellenőrzése céljából – visszakövethető módon, hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton köteles rögzíteni.

 

3.)   Gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) megállapítására vonatkozó új szabály:

A gyermekgondozást segítő ellátás nem társadalombiztosítási ellátás, de tekintetettel arra, hogy az új szabály kapcsolódik a gyermekgondozási díjhoz, így azt feltétlenül meg kell említeni jelen összefoglaló anyagban.

2024. július 1-jétől a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása hivatalból induló eljárás keretében történik azon szülő esetében, aki a gyermeke után gyermekgondozási díjban részesült, és a gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.

Azaz, ha a szülő jogosult volt az ún. általános gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj lejártakor minden igénylés nélkül, hivatalból kerül megállapításra a gyermekgondozást segítő ellátás.

Az új szabály – azaz a 2023. évi LXXVI. törvény - alapján a gyermekgondozást segítő ellátás hivatalból történő megállapításához az egészségbiztosító adatot szolgáltat a központi családtámogatási szerven keresztül a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére az érintett gyermekről, illetve gyermekekről. Ez az adatszolgáltatás a gyermekgondozási díjban részesült személy és a gyermek, illetve gyermekek természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, a gyermekgondozási díj folyósításának utolsó napját, továbbá a folyósítási bankszámlaszámot vagy a folyósítási címet tartalmazza.

Végezetül meg kell említeni, hogy a fentiekben leírtakon kívül minden más esetben a családtámogatási ellátásokat csak akkor állapítják meg, ha az arra jogosult személy írásban kérelmet nyújt be. A családtámogatási ellátásra vonatkozó kérelmek elérhetők a Magyar Államkincstár „Családtámogatás” főoldalon (https://www.allamkincstar.gov.hu/csaladok-tamogatasa), az adott családtámogatási ellátásoknál.