2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok
2024. november 28-án jelent meg a Magyar Közlöny 119. száma, amelyben kihirdetésre került mind az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény, mind a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény. A 2024. évi LV. törvény többek között módosította a szociális hozzájárulási adó és a társadalombiztosítási járulék szabályait, míg 2024. évi LVII. törvényben került kihirdetésre a munkatörvény módosítása. Az alábbiakban ezen társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok módosításait ismertetem, amelyek 2025. évben lépnek majd hatályba.
1.) Elsőként a szociális hozzájárulási adóban bekövetkezett változásokat tekintjük át!
1.1. A munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adókedvezménye.
Mint arról a nyári módosításokat összefoglaló cikkben beszámoltam, 2024. augusztus 1-jétől a 182/2024. (VII. 8.) kormányrendelet úgy rendelkezett, hogy munkaerőpiacra lépőnek minősül, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. Azaz, a 275 napos vizsgálandó időszak kibővült egy évre, és ezen bővebb időszakon belül állhat a munkaerőpiacra lépő személy legfeljebb 92 napig a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyban.
Továbbá a fenti kormányrendelet azt is rögzítette, hogy 2024. augusztus 1-jétől lerövidül a kedvezmény érvényesítésének az ideje. 2024. augusztus 1-jétől a munkaerőpiacra lépő utáni kedvezmény csak a foglalkoztatás első évében érvényesíthető a bruttó munkabérre, majd ezt követő további 6 hónapban pedig legfeljebb a minimálbér után a kedvezmény fele – azaz a mindenkori szociális hozzájárulási adó 50 százaléka – érvényesíthető. Azaz az új szabály alapján 2024. augusztus 1-jétől a kedvezmény 3 év helyett csak 18 hónapig vehető igénybe.
Ez fenti kormányrendeleti módosítás bekerült a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvénybe, azaz a korábbi kormányrendeleti módosítás törvényi szintre emelkedett.
Megjegyzés: A munkaerőpiaci kedvezmény szocho törvényben foglalt fenti szabályait először a 2025. január 1-jétől létesített munkaviszony esetében kell alkalmazni.
1.2. Változás a szakirányú és duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezménynél
A szakirányú és duális képzés kedvezményhez - azaz a 2018. évi LII. törvény 17/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményhez - kapcsolódóan lép hatályba 2025. január 1-jétől az a szabály, hogy ha a munkavállaló saját munkáltatójánál vesz részt a szakirányú oktatásban, akkor a kedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában maximum 12 hónapig érvényesítheti. Továbbá a kedvezmény igénybevétele vizsgakötelezettséghez kötött, azaz legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát kell tennie a munkavállalónak.
Megjegyzés: Ezt az új szabályt csak 2024. december 31-ét követően induló képzéseknél kell alkalmazni.
1.3. Tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam utáni szocho fizetés
A belföldi természetes személynek az Szja törvény 67/B §-ában szabályozott tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam után, ha a lekötést a hároméves vagy ötéves lekötési időszak vége előtt megszakítja, 2025. január 1-jétől szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
A szociális hozzájárulási adó alapja a megszakítás napjára megállapított lekötési hozam.
A szociális hozzájárulási adó mértéke a következő:
- 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetni, ha magánszemély a lekötést – az elhelyezést követően – a hároméves lekötési időszak vége előtt megszakítja.
- 8 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizeni, ha a magánszemély
- a lekötést nem hosszabbítja meg a hároméves lekötési időszak utolsó napjára, vagy
- a lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköz, pénzösszeg egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára vagy
- a lekötést a (hároméves lekötési időszakot követő) kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára.
Megjegyzés: Ha a lekötés eléri az öt évet, akkor nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetés.
A lekötési hozam utáni szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a 2024. december 31-ét követően kötött tartós befektetési szerződések esetében áll fenn, beleértve azt az esetet is, ha a tartós befektetési szerződés szja-törvény 67/B § (10) bekezdése szerinti újrakötésére kerül sor.
1.4. Béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások utáni szociális hozzájárulási adófizetés.
A jelenlegi havi bevallás és befizetés helyett, 2025. január 1-jétől negyedévente kell megfizetni a béren kívüli juttatások és béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások utáni szociális hozzájárulási adót.
1.5. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
A 2019. évi CXXII. törvényben kibővül az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre. 2025. január 1-jétől a szülők által elhagyott, ismeretlen állampolgárságú, Magyarország területén tartózkodó kiskorúak is jogosulttá váltak arra, hogy Magyarországon tb támogatottan kapjanak egészségügyi szolgáltatást.
2.) Munkajog szabályok változásai
Ahogy az a bevezető részben is olvasható, 2025. január 1-jétől változnak a 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályai is. Az alábbiakban ezen munkajogi szabályokat ismertettem:
2.1. Apasági szabadságra vonatkozó változások.
A hatályos szabály alapján az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig tíz munkanap szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban. A módosítás alapján, a fenti 2 hónap 4 hónapra bővül. Erre tekintettel az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő negyedik hónap végéig tíz munkanap szabadságra lesz jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
Az indokolás alapján „Az apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam – figyelemmel annak jogvesztő jellegére – kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő.”
Az apasági szabadsághoz kapcsolódó további módosítás: A hatályos szabály alapján a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt az apasági szabadság ideje alatt. Ezt a szabályt 2025. január 1-jétől a vezető állású munkavállaló esetén is alkalmazni kell.
2.2. Változás a pótlékban.
A hatályos szabály úgy határozza meg a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a pótlékot, hogy visszautal az előző bekezdésre, azaz „a munkavállalót a (4) bekezdés szerinti bérpótlék illeti meg.”
Azért, hogy egyértelmű legyen munkaszüneti napon a pótlék mértéke, így a munkatörvénykönyv módosítása rögzíti, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 százalék bérpótlék illeti meg.
2.3. Mentesülés a rendelkezésre állás és munkavégzés alól.
Tovább bővül az a kör, amikor a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Erre tekintettel a munkavállalónak nem kell rendelkezésre állni, illetve munkát végezni választási-, népszavazási jogának gyakorlásakor, ha ezen a napon 8 órát meghaladja beosztott munkaideje.
Azaz, módosítás alapján a munkavállaló mentesül rendelkezésre állás és a munkavégzés alól legfeljebb 2 óra időtartamra
- az országgyűlési képviselők választásán, az Európai Parlament tagjainak választásán,
- a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá
- a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából,
amennyiben e napra beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát.
Megjegyzés: Rendelkezésre állás és a munkavégzés alóli maximum 2 órás mentesítés idejére a munkavállaló távolléti díjra jogosult, és ez az időtartam szabadság számításakor is figyelembevételre kerül.
2.4. Módosítás a munkaidőkeretben.
A munkaidőkeretben történő foglalkoztatás módosítása azokra terjed ki, akik foglalkoztatására készenléti jellegű munkakörben, vagy a munkáltató/ tulajdonos hozzátartozójaként kerül sor.
Esetükben az a szabály érvényesül, hogy az, „aki készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató, vagy a tulajdonos hozzátartozója - a felek írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
- napi munkaideje legfeljebb 24 óra,
- heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet.
A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja. A munkavállalót hátrány nem érheti, ha nem járul hozzá az e bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, illetve a megállapodás felmondása esetén.”
A módosítás alapján fenti szabály kiegészül hat hónapnál hosszabb munkaidőkeretre vonatkozóan. Így az új szabály alapján, a megállapodást a munkavállaló hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén – hat hónap elteltét követően – a naptári hónap utolsó napjára, tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja. A felek a munkaidőkeret megszűnésekor – az Mt. 95. § (4) bekezdés a) pontjának megfelelően - elszámolnak, ha a munkavállaló a megállapodást a munkaidőkeret lejártát megelőzően mondja fel. A munkavállalót nem érheti hátrány, ha nem járul hozzá a megállapodás megkötéséhez, vagy a megállapodást felmondja.
Megjegyzés: A megállapodás fentiekben foglalt 15 napos felmondási ideje helyett a kollektív szerződés 30 napos felmondási időt is megállapíthat.
Az indokolása alapján a fenti módosítás célja, hogy „biztosítsa a munkavállaló számára a megállapodás felmondásának gyakorlását a munkaidőkeret lejárta előtt is, a hat hónapnál hosszabb tartamú munkaidőkeret esetén.”
2.5. Köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozó változás.
Végezetül a köztulajdonban álló munkáltatóra vonatkozó módosítást ismertetem. A hatályos szabály alapján a köztulajdonban álló munkáltató esetén a felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha a jogviszony megszüntetésére például közös megegyezéssel került sor. A közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéskor a felek szabadon állapodnak többek között a munkaviszony megszüntetésének idejéről és a munkavállalót megillető juttatásokról.
A fentiekre tekintettel a szabály úgy módosul, hogy a közös megegyezés esetén akkor lehet a felmondási időre, valamint a végkielégítésre való jogosultság megállapításánál a korábbi munkáltatónál munkaviszonyban töltött időt is figyelembe kell venni, ha a munkavállaló a közös megegyezés alapján a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kizárólag olyan munkabérben vagy egyéb juttatásban részesült, amely jogszabály alapján megilleti.