Társasági adó 2017. Faragjunk az adóalapból!(2.)

Frank McKinney Hubbard: „Az adózás az a tevékenység, amiről a világ egyik fele nem tudja, hogyan ússza meg a másik fele.” Az én tippem az átgondolt adótervezés…

 

Cikkem előző részében a fejlesztési tartalékban rejlő lehetőségekre mutattam néhány – szerintem tanulságos – példát.

A sort most egy ezzel „rokon” kedvezménnyel, a beruházási kedvezménnyel folytatom.

 

Beruházási kedvezmény és társasági adóalap

Az adóév utolsó napján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak (KKV) minősülő társaság – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt –, csökkentheti az adózás előtti eredményét az adóévben megvalósított beruházása értékével, ha a kedvezmény érvényesítésének adóéve egészében valamennyi tulajdonosa magánszemély volt (ideértve az MRP-ét is). Így ha – mondjuk – a társaság tulajdonosa két magánszemély és egy kft., akkor a beruházási kedvezményt akkor sem számolhatják el, ha a további kritériumoknak egyébként megfelelnek – függetlenül a kft tulajdoni arányától.

Kedvezményre jogosít: a korábban még használatba nem vett ingatlanok (kivéve az üzemkörön kívüli ingatlant), a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó – a tevékenységet közvetlenül szolgáló – tárgyi eszközök adóévi beruházási értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett új szellemi termék, szoftvertermékek felhasználási joga bekerülési értéke.

Nem ritka, hogy egy vállalkozás bérelt ingatlanban dolgozik, és azt szeretné a tevékenységének megfelelően átalakítani, felújítani.

Számukra fontos, hogy a bérbe vevő által a bérbe vett ingatlanon végzett és aktivált beruházás, felújítás értéke is megalapozza a kedvezmény elszámolását (feltéve, hogy az nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak)!

Az e címen az adóalapból levonható összeg nem haladhatja meg az adóévi pozitív adózás előtti eredményt.

A fejlesztési tartalékhoz hasonlóan, ez a kedvezmény is akkor válik véglegessé – azaz nem kell kétszeres összegben növelni az adóalapot –, ha az igénybevételétől számított 4 évig, az elszámolást megalapozó eszközt a vállalkozás nem vonja ki a vállalkozási célú használatból (ideértve azt is, ha átsorolja az üzemkörön kívüli eszközök közé), illetve üzembe sem helyezi az adott beruházást.

A „műszaki berendezések, gépek, járművek” kategóriát komolyan kell venni: csak azon eszközök alapozhatják meg a kedvezmény elszámolását, amelyek az adott vállalkozás – adóhatósághoz is bejelentett –, közvetlen bevételszerző tevékenységét szolgálják!

Például, ha egy marketing tanácsadást folytató vállalkozás építőipari gépeket vásárol, és azokat bérbe adja – de nem bővíti ki bejelentett tevékenységi körét az e körbe tartozó gépek bérbeadásával, akkor az eszközöket úgy adta bérbe, hogy ez nem tartozik egyébként a tevékenységi körébe (csak közvetett módon szerzett ezekkel bevételt a cég). A szóban forgó gépek helye ekkor az „egyéb berendezések, felszerelések” közt van, és nem jogszerű a beruházási kedvezmény elszámolása.

Lássuk néhány szemléletes példán keresztül, miként is működik e kedvezmény a gyakorlatban!

Saját fejlesztésű programok a cégben

A Varázsszoftver Kft középvállalkozás, amely 2017. évben saját használatra kifejlesztett egy –korábbi szoftverjeihez is illeszthető, de önállóan is működő – logisztikai modult. Ezen 2017-ben további két alkalommal újabb fejlesztési munkákat is elvégzett. 

A szoftvert 2018. február hóban használatba vette. Kérdés, hogy a program 2017. évi teljes (az évközi fejlesztésekkel együttes) bekerülési értéke után igénybe veheti-e a beruházási kedvezményt.

A számviteli törvény (25. §. (7) bekezdése) szerint az immateriális javakon belül a szellemi termékek közé sorolandók a törvényben felsorolt javak, alkotások, függetlenül attól, hogy azt vásárolták, vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették azokat vagy sem.

A jogszabályban felsorolt alkotások között szerepelnek a szerzői jogvédelemben részesülő szoftvertermékek is. Ez a példánkban szereplő cég számára azt jelenti, hogy a szoftverfejlesztések értéke, mint szellemi termék - mivel a saját fejlesztésre tekintettel azt más korábban még nem vehette használatba - csökkentésként figyelembe vehető, ha

-a termék szerzői jogvédelemben részesül, és 

-a Tao-tv. egyéb előírásai (például hogy a társaság kis- vagy közepes vállalkozás, és a tagjai az adóév egészében magánszemélyek) is teljesülnek.

A gép a régi, a tevékenység új: üzleti modell-váltás és beruházási kedvezmény

Az Izgága Bt mikrovállalkozás, 2017-ben vásárolt egy gépet, amelyet műszaki berendezésként aktivált, illetve vett nyilvántartásba (131. főkönyvi számla).

A 2017. évről készített társasági adóbevallásában a cég szeretné elszámolni a beruházási kedvezményt. Ugyanakkor a vállalkozás tulajdonosai új üzleti modellen, a cég tevékenységének átalakításán törik a fejüket, így a szóban forgó gép hamarosan feleslegessé válik majd.

Kérdés – a”kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon” elv jegyében - az, hogy érdemes-e az említett kedvezményt elszámolniuk, illetve a gépet mikor adhatják el leghamarabb úgy, hogy a kedvezményhez kapcsolódó szankciókkal ne kelljen számolniuk.

A Tao-tv. vonatkozó előírásai (8. §-a (1) bekezdésének u) pont) szerint, az adózás előtti eredményt azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből korábban csökkentéseként elszámolt összeg kétszeresével akkor kell növelni, ha a beruházást, szellemi terméket vagy a beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó a csökkentés adóévét követő negyedik adóév végéig elidegeníti. Ez az Izgága Bt számára azt jelenti, hogy legkorábban 2022-ben adhatnak túl az említett gépen.

Amennyiben a tulajdonosok ennél korábban szeretnék megváltoztatni a cég profilját, illetve érétkesíteni az eszközt, úgy okosabb, ha a kedvezményt nem veszik igénybe 2017-ben.

Lényeges, hogy – ebben az összefüggésben is - elidegenítésnek számít a vagyontárgy juttatásként történő átadása, értékesítése, apportálása, térítés nélkül átadása, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszköznek a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatti visszaadása.

 

Két legyet egy csapásra

 

A Dörzsölt Kft a 2016. és a 2017. évet is nyereséggel zárta. Társaságiadó-fizetési kötelezettségét 2016-ban fejlesztési tartalék képzésével csökkentette.

2017-ben új tárgyi eszközöket szerzett be, amelyeket a műszaki gépek, berendezések közt vett nyilvántartásba. A 2017. évi társasági adóbevallásában szeretné ezen eszközök után a beruházási kedvezményt igénybe venni. Kérdés, hogy ugyanezen tárgyi eszközök beszerzése alapján feloldhatják-e a fejlesztési tartalékot is.

A Tao-tv. alapelve szerint (1. § (3) bekezdés), ha a törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra. A beruházási adóalap-kedvezményt a Tao-tv. támogatásként határozza meg, valamint a 7. § (15) bekezdésében felsorolja, hogy a fejlesztési tartalék mely beruházásokra nem használható fel. E körben nem szerepelnek azon beruházások, amelyekkel összefüggésben az adózó beruházási kedvezményt vett igénybe. A két csökkentő tétel alkalmazása tehát nem ütközik az adótörvény hivatkozott alapelvébe.

Egyebekben a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja az irányadó a kérdésben. Ennek alapján az adózás előtti eredmény csökkenthető ugyanazon tárgyi eszköz alapján a beruházási kedvezmény igénybevételével, amelynek bekerülési értékét a fejlesztési tartalék terhére elszámolták.

Lényeges, hogy a beruházási adóalap-kedvezmény révén elért adómegtakarítás (a levont összeg adótartalma) a közösségi állami támogatási előírások szerint támogatásnak minősül.

Továbbá a beruházás fejlesztési tartalék terhére elszámolt és a beruházásra feloldott összege tartalma szerint gyorsított értékcsökkenési leírás.

Kedvezmény a „cégautóra”?

Az Egészség és Biztonság Bt mikrovállalkozás, háziorvosi és biztosítási ügynöki tevékenységet folytat. A cég tulajdonosai magánszemélyek. 2017-ben vásároltak két személygépkocsit, melyeket az orvosi, valamint az ügynöki feladatok ellátásához rendszeresen használnak. Ugyancsak 2017-ben pénzügyi lízing keretében beszereztek egy jelentős értékű orvos diagnosztikai berendezést. 2018. március 1-jétől a társaság egyik tulajdonosa eladta üzletrészét egy ugyancsak orvosi tevékenységet folytató kft-nek. Kérdés, hogy a felsorolt beruházások után igénybe vehetik-e a beruházási kedvezményt?

A kedvezményt akkor számolhatja el a társaság, ha a szóban forgó gépkocsik, a diagnosztikai berendezés besorolható a műszaki berendezések, gépek, járművek körébe (Tao.-tv. 7.§. (1) bekezdése zs) pont).

 Az adótörvény értelmezésében a műszaki berendezések, gépek, járművek kategóriáját a számviteli törvény fogalmai szerint kell meghatároznunk. Azaz e körben kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgáló erőgépeket, erőművi berendezéseket, egyéb gépeket, berendezéseket, műszereket és szerszámokat, szállítóeszközöket, hírközlő berendezéseket, számítástechnikai eszközöket, a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszközöket, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházást, felújítást (Szt. 26.§.(4) bekezdése).

Mivel a pénzügyi lízingszerződés alapján (nyílt végű pénzügyi lízing esetén is) tárgyi eszközt szerez be a lízingbe vevő, és az ügyletet - a lízingbe vételkor - beruházásként kell elszámolni, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, a beruházási kedvezmény a pénzügyi lízinghez kapcsolódóan is igénybe vehető.

Kérdés, hogy a példánkban említett személygépkocsik megfelelnek-e azon kritériumoknak, melyek alapján besorolhatóak a műszaki járművek közé. 

A társaság egyértelműen közvetlenül a vállalkozói tevékenységéhez használja rendszeresen – nem csupán alkalomadtán - a gépkocsikat. Tevékenységük a személygépkocsik használata nélkül nem folytatható a szokásos módon.

Továbbá az orvos diagnosztikai berendezés is nyilvánvalóan a bevételszerző tevékenységet szolgálja. Így a felsorolt eszközök megalapozzák a beruházási kedvezmény igénybevételét.

A bt tulajdonosaiban bekövetkezett változás – magánszemély helyett egy másik cég az üzletrész tulajdonosa – azért nem befolyásolja ezt, mivel az adótörvény azon adóév vonatkozásában köti ki a kizárólagosan magánszemélyekből álló tulajdonosi kört, amelyben a kedvezményt a társaság érvényesíti. Igaz, magának a bevallásnak az összeállítása, benyújtása 2018-ban történik, de a kedvezménnyel érintett adóév 2017., amikor a cégnek csak magánszemély tulajdonosai voltak.

Fontos tudnia a cégtulajdonosoknak is, hogy a kedvezmény elszámolásával kapcsolatos döntés nem minden esetben korrigálható a társasági adóbevallás önellenőrzésével!

Amennyiben a társaság a bevallásában nem, vagy nem teljes összegben  vette igénybe az adóalap-kedvezményt, annak összegét önellenőrzés keretében nem jogosult igénybe venni, illetve megemelni.

Ez „fordítva” már nem igaz, azaz az adózó jogosult az önellenőrzésre, ha az adóalap-kedvezmény összegének meghatározásakor olyan beruházást, illetve szellemi terméket vett figyelembe, amely alapján nem vehette volna igénybe a kedvezményt.

Ez azért is nagyon fontos, mert a törvényben meghatározott – a feltételek megsértését jelentő - esetekben az vállalkozásnak az igénybe vett adóalap-kedvezmény összegének kétszeresével meg kell emelnie adózás előtti eredményét.

Végezetül röviden vizsgáljunk meg, milyen hatással bír az igénybe vett kedvezményre az, ha az érintett vállalkozás átalakul vagy megszűnik (Tao.-tv. 8.§. (1) bekezdése u) pont)!

Sorsdöntő változások a cégnél 

Tegyük fel, hogy az Egészség és Biztonság Bt

-2018-ban átalakul kft-vé,

-2018-ban az orvosi tevékenységet folytató tulajdonosok kiválnak a Bt-ből és új társaságot alakítanak,

-2018-ban a társaság jogutód nélkül megszűnik,

-az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) alanya lesz 2019-től,

-2019-ben beszűnteti a biztosítási ügynöki tevékenységét és az ehhez használt személygépkocsit a továbbiakban az ügyvezető – munkaszerződése szerint kizárólagosan csak e teendők ellátása a feladata – használja.  A gépkocsit átsorolták az egyéb járművek közé.

Ha a vállalkozás az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóévét követő négy adóéven belül átalakul (jelen esetben 2018-2021-ig terjedő időtartamon belül), az adóalap-növelési kötelezettség - jogutódra egyébként irányadó szabályok szerint- arra a jogutódra vonatkozik, amely az eszközt az átalakulási vagyonmérleg  (az azt támasztó vagyonleltár) alapján átvette.

A társaság jogutód nélküli megszűnése (ideértve a társaságiadó-törvény hatálya alóli kikerülés esetét is) az utolsó adóévben az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt növeli az utolsó adóévében vagy az azt megelőző négy adóévben igénybe vett adóalap-kedvezmény azon részének kétszerese, amellyel korábban  (például egyéb gépek, berendezések, felszerelések közé történő átsorolás miatt) nem növelte az adózás előtti eredményt.

Ha a társaság az adóévet követő négy adóév valamelyikében átjelentkezik az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, ez jogutód nélküli megszűnésnek minősül a társasági adótörvényben, és így főszabály szerint számolnia kell az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettségével.

Választhatja a cég azt a lehetőséget is, hogy záró adóbevallásában nem növeli meg az adózás előtti eredményt, viszont ha utóbb eva-alanyként nem teljesíti a kedvezmény feltételeit, akkor az eva mellett a társasági adót is meg kell fizetnie az igénybe vett kedvezmény kétszerese után.

Az adóalapot a teljes körűen és jogszerűen elszámolt költségek, ráfordítások is csökkentik.

Cikkem folytatásában e tételekről – az iparűzési adó „szempontjait” is érintően – lesz szó.