Táppénz, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás és öregségi nyugellátás egyidejű foly

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Kisgyermekes családok esetén nem ritka, hogy az egyik gyermekre gyermekgondozási díj (gyed), a másik gyermekre gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) kerül folyósításra. Továbbá az is előfordulhat, hogy a fenti ellátások alatt a szülő keresőtevékenységet folytat, és ha ezen időszakban keresőképtelen lesz, akkor táppénzre lehet jogosult az ellátás mellett. Sőt az is fennállhat, hogy a szülők jogán a nagyszülő lesz jogosult gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra, és ez esetben is felmerülhet az a kérdés, hogy milyen ellátásokat lehet esetükben is együttesen folyósítani. Mindezek alapján az alábbi cikkben a táppénz, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és az öregségi nyugellátás egyidejű folyósítását ismertetjük.

Mindenekelőtt nézzük meg, mikor jár a szülőnek a gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátást!

A gyermekgondozási díj (rövidítve: gyed) az egészségbiztosítás keretében nyújtható pénzbeli ellátás, amely – kivéve a hallgatói (diplomás) gyed-et és a nevelőszülői gyed-et - legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár, a gyermek 2. életévének betöltéséig, míg ikergyermekek esetén további 1 évig, azaz a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.

Ezzel szemben a gyermekgondozást segítő ellátás (rövidítve: gyes) biztosítástól független, fix összegű családtámogatási ellátás. Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt is -, a nevelőszülő, a gyám - ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt -, aki a saját háztartásában nevelt

  • gyermek 3. életévének betöltéséig, illetve
  • ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, 
  • tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig

jogosult az ellátásra.


  1. Hogyan kaphatnak a szülők egyidejűleg gyed-et és gyes-t?

Sok olyan kisgyermekes család van, ahol az egyik gyermekre már gyes-t folyósítanak, míg a másik, kisebbik gyermekre még gyed-ben részesül a szülő. A fenti ellátások együttes folyósítását szabályozza az 1997. évi LXXXIII. törvény, melynél a következő két rendelkezésre kell figyelemmel lennünk:

  • „Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.” Azaz, a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel egyidejűleg jogosult lehet gyed-re és gyes-re.
  • Ha a szülők a közös háztartásban élő gyermekeik jogán egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra, illetve táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra, örökbefogadói díjra is jogosultak, választásuk szerint – kivéve a gyermekápolási táppénzt – a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe.” Azaz, a gyermekekre járó gyes-t és gyed-et, a jogosult szülők közül, a választásuk szerint, csak az egyik szülő veheti igénybe.

Megjegyzés: Gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság egyidejűleg legfeljebb két gyermekre tekintettel állhat fenn azzal, hogy egyazon várandósságból született ikergyermekeket egy gyermeknek kell tekinteni.

Összegezve: Nem azonos várandóságból született (különböző korú) gyermekek esetén van arra lehetőség, hogy gyermekenként kaphassa a szülő a gyed, és a gyes ellátásokat, de csak akkor, ha valamennyi ellátást ugyanaz a szülő kapja.

Megjegyzés: Lehetőség van arra, hogy ugyanazon gyermek után a másik szülő kapjon gyermekápolási táppénzt, aki után az egyik szülő gyed-ben, vagy gyes-ben részesül. Azaz, ha például az édesanya fizetés nélküli szabadsága alatt gyed-ben részesül kisebbik gyermeke kapcsán, és a kisebbik gyermek beteg lesz, akkor keresőtevékenységet folytató édesapa ezen gyermek után kaphat gyermekápolási táppénzt.


  1. Táppénz és gyed, gyes egyidejű folyósítása

1997. évi LXXXIII. törvény alapján az a szülő, aki különböző korú gyermekeire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásra, és gyermekgondozási díjra is jogosult, és ezen ellátások igénybevétele mellett munkát vállal, akkor keresőképtelenségére tekintettel táppénzre jogosult.

Azaz, a szülő folytathat keresőtevékenységet gyed és gyes alatt. Ez esetben az alábbi kötöttségre kell figyelemmel lenni:

Gyermek születését követő 168 napig nem lehet hallgatói (diplomás), nevelőszülői gyed alatt a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerinti biztosítási jogviszonyban, illetve egyszerűsített foglalkoztatottként keresőtevékenységet folytatni. Továbbá a gyes-ben részesülő szülő a gyermek féléves koráig nem folytathat munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszonyban keresőtevékenységet.

A fenti korlátozásokra tekintettel, ha a szülő gyed, gyes ellátások folyósítása alatt biztosítási jogviszonyban dolgozik, akkor a szülő keresőképtelenségére tekintettel ezen ellátások folyósítása mellett táppénzre is jogosult lehet.


  1. Nagyszülői gyermekgondozási díj és nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás

Mind a nagyszülői gyes, mind a nagyszülői gyed a szülő jogán jár a nagyszülőnek. Elsőként nézzük meg a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátást!

Nagyszülő is jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra, ha

  • a gyermek az első életévét betöltötte,
  • a gyermek gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik,
  • a gyermek szülei írásban nyilatkoznak arról, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásról lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozást segítő ellátásnak nagyszülő részéről történő igénylésével, és
  • a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő lehet nyugellátásban részesülő, vagy nyugellátásban nem részesülő személy. Ha öregségi nyugellátásban részesül, akkor ez az ellátás nem zárja ki azt, hogy a nagyszülő a nyugellátása mellett gyermekgondozást segítő ellátást is kapjon.

A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő keresőtevékenységet a gyermek hároméves kora után, heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

Ha az öregségi nyugellátásban részesülő személy a Tbj. szerinti biztosítási jogviszonyok bármelyikében dolgozik, akkor soha nem minősül biztosítottnak. Erre tekintettel, ha a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő nagyszülő nyugdíjasként dolgozik a biztosítási jogviszonyok bármelyikében, akkor a nagyszülő keresőképtelensége esetén – biztosítási jogviszony hiányában – táppénzre nem lesz jogosult. Ha a nagyszülő aktív korúként, azaz nem öregségi nyugellátásban részesülőként folytatja biztosítási jogviszonyok bármelyikében a keresőtevékenységet, akkor a nagyszülő keresőképtelenségére tekintettel gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett táppénzre is jogosult lehet.

Nagyszülői gyermekgondozási díj:

Gyermekgondozási díjra jogosult szülő jogán annak vagy az alapjogosulttal együtt élő házastársának – ide nem értve a családbafogadó gyám házastársát – vér szerinti és örökbe fogadó biztosított szülője, továbbá a szülővel együtt élő biztosított házastárs (nagyszülő) is jogosult a gyermekgondozási díjra, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

  • a nagyszülő a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosított volt,
  • a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – az ellátás nagyszülő részére történő folyósítása alatt a  6. §-aszerinti jogviszony – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – alapján biztosítottként keresőtevékenységet végez,
  • a gyermeket az alapjogosult a saját háztartásában neveli, és abból a gyermek a nagyszülőhöz csak átmeneti jelleggel, napközbeni időszakra kerül ki,
  • a gyermek közös háztartásban élő mindkét szülője – egyedülálló alapjogosult esetében az alapjogosult – írásban nyilatkozik arról, hogy egyetért a gyermekgondozási díj nagyszülő általi igénylésével és annak nagyszülő részére történő megállapításával, és
  • azon gyermekre tekintettel, aki után az e bekezdés szerinti ellátást megállapították, gyermekgondozást segítő ellátást nem folyósítanak.

Azaz, a biztosított (vagyis öregségi nyugellátásban nem részesülő) nagyszülő jogosult gyermekgondozási díjra azzal, hogy nem jár a nagyszülői gyed, ha a nagyszülő keresőtevékenységet folytat kivéve, ha azt kizárólag az otthonában végzi. Erre tekintettel, ha a nagyszülő gyermekgondozási díjban részesül, csak akkor lesz jogosult a nagyszülői gyed alatt táppénzre, ha biztosítási jogviszonyok bármelyikében otthon dolgozik, és ezen keresőtevékenysége során keresőképtelen lesz.


Weboldalunkon (sütiket) cookie-kat használunk. Ezek működéséről bővebben itt olvashat.