Szociális hozzájárulási adó felső határa

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Szociális hozzájárulási adófizetés terheli többek között a kifizetőt, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt és adott esetben a természetes személyt is. Az alábbi cikkben a természetes személy szociális hozzájárulási adófizetése kapcsán azokat a szabályokat ismertetjük, amely ezen adó felső határáig történő megfizetésére vonatkoznak.


Elsőként tekintsük át a szociális hozzájárulási adó alapját!

A szociális hozzájárulási adót szabályozó 2018. évi LII. törvény részletesen felsorolja, hogy mikor kell a 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót megfizetni. A törvény alapján a következő esetekben kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót

  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,

  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj után és

  • a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj kapcsán,

  • Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó (adóelőleg) alap hiányában a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem után, amely a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képez,

  • a külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, és a kamatkedvezményből származó jövedelem - Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összeg - kapcsán.


A fentieken túl továbbá szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül:


  • a vállalkozásból kivont jövedelmet [Szja tv. 68. §],

  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet [Szja tv. 65/A. §],

  • az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalapot [Szja tv. 49/C. §]*,

  • az árfolyamnyereségből származó jövedelmet [Szja tv. 67. §],

  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelmet.


A fenti öt jövedelem esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a szociális hozzájárulási adót a felső határig – azaz a minimálbér (amely az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, amely idén januárban bruttó 161 000 Ft volt) összegének huszonnégyszereséig (azaz 3 864 000 forint) – kell megfizetni.

* Megjegyzés: Nem esik az osztalék, vállalkozói osztalékalap szerinti szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség alá a következő hozam: Az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam.


Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni a felső határnál?

A fenti felső határ számításánál a természetes személynek az alábbi személyi jövedelemadó alapot képező jövedelmeket kell figyelembe venni:

  • a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

  • az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és

  • Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az Szja tv. szerinti adó/adóelőleg hiányában a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott, a Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja, Tbj. 30. §-a alapján járulékalapot képező jövedelem, továbbá

  • a vállalkozásból kivont jövedelem,

  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,

  • az osztalék, vállalkozói osztalékalap,

  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem,

  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó (külföldi illetőségű előadóművész) a természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.

Azaz bármennyire is furcsa, a szociális hozzájárulási adó felső határánál a személyi jövedelemadó köteles jövedelmeket kell figyelembe venni. Nézzünk is rá néhány példát!

Ha például egy természetes személy – aki egyben társas vállalkozó is - ingatlanjait havi 500 000 forint bérleti díjért bérbeadja, akkor a bérbeadás kapcsán személyi jövedelemadó-előleget kell fizetnie. Ez a bérbeadásból származó jövedelem beleszámít a vállalkozás által kifizetett osztalék szociális hozzájárulási adójának felső határába. Ha az ingatlanokat egész évben a fenti áron adja bérbe, akkor a társas vállalkozásban realizált osztalék kapcsán szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni, hiszen az éves – ingatlanbérbeadásból származó - szja köteles jövedelem meghaladja a 3 864 000 forint felső határt.

Ugyancsak a fenti felső határ kapcsán példaként említhetjük a saját jogú öregségi nyugdíjast, aki munkaviszonyban dolgozik, és egyidejűleg vállalkozóként is tevékenykedik, ahol osztalékot vesz fel. A nyugdíjas munkabére után nem kell fizetni a szociális hozzájárulási adót, de a munkabér személyi jövedelemadó köteles, így a munkabér az osztalék kapcsán fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határába beszámít. Azaz, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas fizeti a személyi jövedelemadó-előleget, így ha a vállalkozásban osztalékban részesül, akkor az osztalék felsőhatárába a munkabére is beszámít.


Felső határ kapcsán tett nyilatkozat

A 2018. évi LII. törvény alapján, a természetes személyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy elérte a szociális hozzájárulási adófizetési felső határt. A nyilatkozatok között megkülönböztetünk előre-, illetve utólag megtett nyilatkozatokat. Azaz ez esetben a nyilatkozat utólagos jellegű. A fizetésre kötelezett arról nyilatkozik, hogy a szociális hozzájárulási adófizetési felső határt elérte.

Ugyanakkor a természetes személy ezt a nyilatkozatot előzetesen is megteheti, azaz nyilatkozhat arról, hogy a felső határba beleszámító szja köteles jövedelme várhatóan eléri a szociális hozzájárulási adófizetési felső határt. Ez utóbbi esetben azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ha a szociális hozzájárulási adófizetési felső határt az előzőek szerinti jövedelmeinek összege mégsem éri el, a természetes személy az őt terhelő szociális hozzájárulási adót 6 százalékkal növelten köteles megfizetni.