SZJA bevallás aktualitása

A személyi jövedelemadó bevallásának határideje az adóévet követő május 20-a. A magánszemély bevallását saját maga is elkészítheti vagy a NAV által összeállított Bevallási tervezet elfogadásával teheti meg. Mindegy melyik megoldást választja, a munkáltató(k) által kiadott jövedelemigazolás(ok) (M30) alapulvételével lehet ezt megtenni.

Számos tétel lehet azonban, amely nem szerepel a kiadott munkáltatói igazoláson vagy szja kedvezményeket szeretnénk igénybe venni, módosítani. Érdemes tehát a készítésnél vagy a tervezet ellenőrzésekor ezekre figyelni, elkerülve a későbbi adóellenőrzés negatív következményeit. A közelgő határidőre tekintettel ezekre a lehetséges/szükséges módosításokra szeretném felhívni a figyelmet.

Nem kell bevallást készíteni az adómentes jövedelmekről:

• ingó vagyonból származó jövedelem, ha a bevétel kevesebb, mint évi 200.000Ft (és nem vállalkozóként végzi);
• amely nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján, Magyarországon nem adóztatható;
• egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem a mentesített keretösszegig, amikor is a napi bér nem éri el a napi minimálbér/napi garantált bér 130%-át;
• háztartási alkalmazott jövedelme;
• mezőgazdasági kistermelő bevétele, ha nem éri el az évi 600.000Ft-ot;
• vagyonátruházásból származó bevétel, ha jövedelem nem keletkezett;
• pénzbeli nyeremény, kamatjövedelem, (ha a kifizető az adót levonta), vagy olyan bevétel után, aminek bevallására a kifizető kötelezett;
• továbbá nem kell adózni olyan jövedelem után, amelyet más törvény szerint nem kell bevallani, pl. ha csak GYES-ben részesült az egyén.

A Bevallási tervezetet a NAV készíti a:

• munkavállalók
• mezőgazdasági őstermelők
• ÁFA fizetésére kötelezett magánszemély és az
• egyéni vállalkozók számára.

A magánszemélyek számára a NAV, akkor is elkészíti az adóbevallási tervezetet, ha több munkáltatójuk volt vagy év közben megszűnt a munkaviszonyuk.

Az adóbevallási tervezet valamennyi munkáltatótól származó jövedelmet tartalmazza akkor, ha a munkáltatók az előírásoknak megfelelően teljesítették adatszolgáltatásukat és adó befizetési kötelezettségüket.

A bevallás benyújtásának határidejéig – 2022-ben május 20-ig – javíthatják, egészíthetik ki a magánszemélyek adóbevallási tervezetüket az ügyfélkapun keresztül, az erre a célra kialakított webes felületen, vagy postai úton.

A nyilatkozatban megjelölhető, ha az adózó elfogadja az adóbevallási tervezetet, illetve ki is lehet egészíteni azt.

Meg lehet jelölni rajta például a bankszámlaszámot, vagy a címet, ahová a magánszemély a visszaigényelhető adó kiutalását kéri.

Ha nem nyilatkozik erről az adózó, akkor az általa visszaigényelhető összeg az adószámláján marad, melynek kiutalásáról vagy más adónemre történő átvezetéséről a későbbiekben a ’17-es átvezetési és kiutalási kérelem’ benyújtásával lehet rendelkezni.

Ha a magánszemélynek vagy az egyéni vállalkozónak befizetendő adója van, akkor a nyilatkozat (FAM01) visszaküldésével – a feltételek fennállása esetén – tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést is kérhet (max.500.000Ft-ig).

Ha a munkavállaló május 20-ig nem javítja, nem egészíti ki az adóbevallási tervezet adatait, vagy más módon nem teljesíti bevallási kötelezettségét, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyetért az adóbevallási tervezetben foglaltakkal, és az a magánszemély bevallásának minősül, annak minden jogkövetkezményével együtt.

Az egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek és az ÁFA fizetésére kötelezett adózóknak mindenképpen van teendőjük az szja-bevallással, ugyanis esetükben a tervezetből nem lesz automatikusan bevallás: az iratot beküldés előtt mindenképpen ki kell egészíteniük az adott tevékenységükből származó jövedelmi adatokkal.

A magánszemélynek célszerű javítania, kiegészítenie az adóbevallási tervezetét, ha az adóévben olyan jövedelme is keletkezett, amely nem szerepel az M30-as igazoláson, azaz a NAV–nak ezekről a bevételekről nincs információja, ezért ezek az adatok az adóbevallási tervezetben nem szerepelnek.

A következőkben nézzünk néhány tipikus példát:

1. Ingatlan bérbeadás és szja

• Ha az ingatlant egy magánszemély béreli, akkor az ingatlan-bérbeadásból származó bevételt, a költségeket, a kiszámított jövedelmet, továbbá a negyedévente megfizetett adóelőleg összegét a magánszemélynek kell bevallania a 21SZJA bevallásában. Ha valakinek 2021-ben kizárólag bérbeadási tevékenységből származott ilyen bevétele, akkor számára a NAV el sem készíti az adóbevallási tervezetet.

• Érdemes figyelni arra is, hogy a magánszemély által ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét(mint összevont adóalapba tartozó jövedelmet) figyelembe lehet venni a szociális hozzájárulási adó - adófizetési felső határ számításakor, függetlenül attól, hogy az után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A szóban forgó adófizetési felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, azaz 2021-ben 4.017.600 forint.

2. Ingatlan értékesítés és szja

• Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem az szja bevallási tervezetben nem szerepel. Ha az ingatlant a magánszemély kevesebbért adta el, mint amennyiért korábban vásárolta, vagy az ingatlant a vásárlástól számított öt év elteltével adta el, akkor az értékesítésből származó bevételt nem kell az szja bevallásban szerepeltetnie. Ekkor az eladásból az szja szempontjából nem keletkezett jövedelme. Ilyenkor az szja bevallási tervezetet sem kell kiegészítenie az ingatlanértékesítésből származó bevétel Egyéb esetben a magánszemély az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet maga állapítja meg, és egészíti ki ezen adatokkal az szja bevallás tervezetet.

3. Ingóság értékesítése és szja

• A személyi jövedelemadó bevallási tervezet az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet nem tartalmazza. Ezt a jövedelmet, illetve annak adóját a magánszemélynek az adóbevallásában kell megállapítania és megfizetnie.
• Ha valakinek 2021-ben kizárólag ingóértékesítésből származott jövedelme, akkor számára a NAV nem készíti el az szjabevallás tervezetét. 
• A jogszabályi előírások alapján nem kell bevallani, ha az ingóságok értékesítéséből származó bevétel (minden pénzösszeg amit a vevőktől kapott) éves szinten a 600.000 Ft-ot, vagy az ingóságok értékesítéséből származó jövedelem (bevétel csökkentve a költségekkel) éves szinten a 200.000 Ft-ot nem haladja meg. Ha nem ismert az ingóságok beszerzési ára, akkor kedvezményként nem a teljes bevétel minősül jövedelemnek, hanem annak csak 25%-a.

4. Ellenőrzött tőkepiaci ügylettel („ETÜ”) kapcsolatos adókiegyenlítés 

• Amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, akkor az szjabevallási-tervezetben a jövedelem összegét a NAV Mindenképpen javasolt az szja bevallásban az adókiegyenlítésre vonatkozó részt is kitölteni, ezt a NAV nem készíti el automatikusan! 
• Ennek az a jelentősége, hogy mivel ezen ügyletek nemcsak nyereségesek, hanem gyakran veszteségesek is lehetnek, a következő szja bevallásban az esetleges veszteségek beszámíthatók lehetnek az ETÜ nyereségekkel szemben, de csak akkor, ha a magánszemély bevallásában az adókiegyenlítésre vonatkozó adatok kitöltésre kerülnek. Értelemszerűen, ha ilyen adókiegyenlítésre van lehetőség, azt a magánszemélynek kell kiszámítania és az szja bevallásban érvényesítenie!
• Ebbe a körbe tartozhat, ha a magánszemélynek kriptojövedelme Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség minősül és a Szja törvény 67/C. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Jellemzően ha a megvásárolt kriptoeszközt devizára átváltja, akkor az átváltás során elért jövedelem, a magánszemély egyéb jövedelmeként lesz adóköteles. Amennyiben az adóévben vesztesége keletkezik, érdemes az adókiegyenlítésre vonatkozó adatokat ebben az esetben is kitölteni.

5. Külföldről származó jövedelem

A külföldről származó jövedelemmel az szja bevallási tervezetet a magánszemélynek kell kiegészítenie, mivel ezeket az adatokat a tervezet nem tartalmazza.

A külföldről származó jövedelem esetén a jellemző két fő kategória, hogy a jövedelem külföldi munkavégzés során keletkezik, vagy külföldről származó tőkejövedelemről (osztalék, kamat, árfolyamnyereség stb.) van szó.

• Ha a külföldi munkaviszonyból származó jövedelem, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a külföldi munkavégzés államában adóköteles, Magyarországon a külföldi jövedelemről nem kell bevallást benyújtani, amennyiben nem volt az adóévben egyéb olyan jövedelme az érintettnek, amely itthon adóköteles.
• Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek tőkejövedelme származik külföldi forrásból, főszabály szerint ezen jövedelmeket is be kell mutatniuk a magyar szja bevallásukban. Annak megállapításához, hogy melyik országban kell adót fizetni az adott jövedelem után (külföldön, ahonnan a jövedelem származik vagy Magyarországon, vagy esetleg mindkét helyen),nemcsak a magyar személyi jövedelemadó törvényt, hanem a Magyarország és a külföldi ország közötti nemzetközi egyezményt is meg kell vizsgálni! Például a külföldről származó kamat és árfolyamnyereség általában csak belföldön lesz adóköteles, míg az osztalékot általában külföldön és Magyarországon is terhelheti adókötelezettség. Külföldről származó jövedelem lehet a korábban említett kriptojövedelem is, így célszerű erre is figyelemmel lenni.

6. Szja kedvezmények 

• Érdemes ellenőrizni az adókedvezményeket is, mert a bevallási tervezet csak a kifizetők/munkáltatók által bevallott adatokat tartalmazza.
• Ha az adózó valamilyen kedvezményt (nétak, családi kedvezmény, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény) érvényesíthet és év közben megszűnt a munkaviszonya, akkor – feltéve, hogy jogosult volt az adott kedvezményre az év egészében – a bevallási tervezetet módosítania kell, hiszen az érvényesíthető kedvezmények nem csak azokra a hónapokra járnak, amikor volt munkaviszonya.

Ekkor az egész évre fizetendő szja összegéig érvényesíthető a kedvezmény.

Amennyiben viszont a munkavállaló évközben nem is nyilatkozott a kedvezmény érvényesítéséről, a bevallásában tudja azt visszaigényelni és visszajáró adóként, egy összegben megkapni.

7. Önkéntes kölcsönös pénztári befizetések utáni „adókedvezmény érvényesítése”

• Az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot a magánszemély az önkéntes kölcsönös
  biztosítópénztár által kiadott igazolás alapján teheti meg. A bevallási tervezet ezt automatikusan tartalmazza.
• Amennyiben az szja kedvezmények érvényesítése után még marad fizetendő adó, az adózó élhet a 20%-os adóvisszatérítés lehetőségével. Ha több pénztárnak is tagja, feltétlenül meg kell jelölnie azt a pénztárt, ahová a visszatérítést kéri.

Az adóbevallás készítésekor ne feledkezzünk el az 1+1% felajánlásáról, támogatva ezzel a kiválasztott civilszervezetet és egyházat.