Számláz a könyvelőiroda (2. rész) - Az Áfa-tv. 2015. július 1-től életbe lépő változása

(Az írás első részét itt olvashatja >>)

Tegyük fel, hogy a könyvelőiroda és ügyfele közti hatályos szerződés úgy szól, hogy havonta számolnak el egymással, és a fizetési határidő a tárgyhónapot követő 15-e. Ezzel szemben – megértve ügyfele likviditási gondjait- az iroda két hónapon keresztül (mondjuk október- november hónapok) nem számláz, majd kiállít az e hónapokat is magában foglaló háromhavi időszakról (október-november-december) egy számlát a következő év január 4-én, január 15-i fizetési határidővel. Ha „elfelejtették” a szerződést még szeptember végén, november elején ennek megfelelően módosítani – azaz az változatlanul a havi elszámolásról szól-, akkor gond van.

A havi elszámolásról szóló megállapodás miatt – figyelemmel a „30 napos szabályra”-, teljesítési időpontnak kell tekintenünk október 31-ét és november 30-át is. Ez egyben azt is jelenti, hogy azon túlmenően, hogy egy helyett három bizonylatot kellett volna kiállítani az irodának, havi elszámolási kötelezettség esetében két megelőző havi áfa-bevallást is önellenőrzéssel kell javítaniuk (önellenőrzési pótlék, és az adóhatóság cseppet sem kívánatos figyelmének esetleges felkeltése!). Szerencsésebb, ha az ilyen esetekben átmeneti időszakra is inkább módosítják a felek a vonatkozó szerződést (egészséges esetben előre és jogász bevonásával), mintsem csak egy kényelmes keretszerződést kötnek, és helyzettől függően telefonon tárgyalják le a számlázás gyakoriságát érintő kérdéseket. 

Megoldást jelenthet az – ám ebben tényleg jogász tud leginkább segíteni -, hogy a szerződés tartalmazzon valamilyen halasztó feltételt, amelyre hivatkozva változtatható az elszámolási időszak, a szerződés folytonos módosítása nélkül is. (Például, az ügyfél csak akkor tekinti teljesítettnek az ügyletet- az elszámolási időszak akkor lezárt, és a díjazás akkor számlázható -, ha a könyvelőiroda adott időszaki cash flow jelentést küld e-mailben a megbízónak. Ha az ügyfélnek financiális problémái vannak – azaz esély sincs rá, hogy a könyvelőiroda számláját megközelítőleg határidőben rendezni tudná-, akkor az iroda „elfelejti” elküldeni a szóban forgó e-mailt.) 

A „sima” keretszerződés egyébként, ha mélyen belegondolunk, az ügyfélnek sem jó, de a könyvelőnek pláne nem. Ahogyan egy kolléganőm szokta mondogatni, „nem engedünk rókát a tyúkólba”, azaz az amúgy is lazán fizető ügyfelet felesleges e módon is arra bíztatni, hogy ne is törődjék a könyvelési díjjal.

Az új szabályokhoz, azok hatályba lépéséhez természetesen átmeneti rendelkezések is kapcsolódnak, amelyek meghatározzák, mely időszaki teljesítésekre kell első ízben az új előírások szerint megállapítani a teljesítés időpontját. Ezek szerint az „új módi” az irányadó, ha

• az elszámolt időszak 2015. június 30-át követő időszak, és
• a fizetési határidő is ezen időpontot követő nap.

Ebből kiindulva a könyvvizsgálók, akik a beszámoló benyújtásának határidejét követő nappal (június 1-jével) maradnak a megbízónál, illetve ezen időponttal találnak új megbízót, és éves szolgáltatásnyújtásban egyeznek még, most még megússzák a törvénymódosítást, azaz 2016-ban még a régi szabályok szerint állítják ki erről a számlát.

Végezetül dióhéjban összefoglalva, az adótörvény tárgyalt változásához kapcsolódóan tudni kell:

• A folyamatos teljesítés szabályait alkalmazni, ha a felek egy meghatározott naptári időszakra összevontan számolnak el, és nem feltétele ennek, hogy az időszakra vonatkozóan a teljesítésekről külön teljesítési igazolás készüljön.
• Az elszámolási időszak nem lehet hosszabb 12 hónapnál. Ha mégis meghaladja ezt az időtartamot, akkor a teljesítés dátuma a 12. hónap utolsó napja.
• Az Unión belüli adómentes értékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál. Ha mégis túllépi az egy hónapot, akkor a teljesítési időpont a hónap utolsó napja.
• Nemzetközi fordított adózású szolgáltatásnál az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári évnél.
• A számlát az elszámolási időszak utolsó napját követő 15 napon belül ki kell állítani.
• Devizás számlánál a kibocsátás napján érvényes árfolyamon kell forintosítani (az adózó döntésétől függően, a választott hitelintézet deviza-eladási árfolyamát, vagy az MNB árfolyamát kell használni).
• 2015. július 1-jétől a könyvelők, adótanácsadók által teljesített folyamatos szolgáltatások teljesítés időpontja:
• Fő szabály szerint: az ellenérték megtérítésének időpontja (fizetési határidő) az elszámolási időszak utolsó napja.
• Kivétel e szabály alól - ha az ellenérték esedékessége az elszámolási időszak utolsó napját
• megelőzi, akkor a számla kibocsátás időpontja,
• követi, akkor fizetési határidő, de legkésőbb az elszámolási időszakot követő 30. nap.

Az új szabályt most még csak a fenti három tevékenység esetén, és náluk is csak az olyan, 2015. július 1-én, vagy azt követően kezdődő elszámolási időszakra kell alkalmazni, melyek fizetési esedékessége szintén 2015. július 1-én vagy azt követően van.

A törvénymódosításban érintett számviteli szolgáltatóknak július 1-éig már csak néhány napjuk van arra (ez órákban mérten sem sok), hogy átgondolják a helyzetet és felkészüljenek rá (ha eddig még nem tették). Mondjuk úgy, hogy szerződéseiket nem csak az érintett ügyfelekkel tárgyalják szükség esetén újra, hanem egy jogászt is felkérnek ezek átnézésére.

Sinka Júlia