Mikor nem kell a munkavállalónak munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségét teljesíteni?

A munkavállaló alapkötelezettségei közé tartozik mind a munkavégzési-, mind a rendelkezésre állási kötelezettség. Vannak azonban olyan esetek, amikor a Munka Törvénykönyv mentesíti a munkavállalót ezen kötelezettségei alól. Az alábbi cikkben összefoglaljuk a törvényi mentesítéseket, külön kitérve arra, hogy mely esetben jár munkavégzés hiányában is a távolléti díj is.

A 2012. évi I. törvény (Mt.) 13 olyan esetet különít el, amikor a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. Az alábbiakban pontokba szedve tekintjük át ezeket az élethelyzeteket.

1. A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni a keresőképtelenség időtartamában. A munkavállalót terheli, hogy a keresőképtelenségről orvosi igazolást kérjen, és azt a munkáltatónak benyújtsa. A munkavállaló a saját keresőképtelensége kapcsán, a betegszabadság időtartamára a távolléti díj 70 százalékára jogosult, majd ezt követően a keresőképtelenség további időszakára maximum egy éves időtartamra táppénz kerülhet folyósításra.

Megjegyzés: A keresőképtelenséget, és annak egymástól elkülönülő eseteit az 1997. évi LXXXIII. törvény 44. §-a, és 55. § (2) bekezdése határozzák meg.

2. A munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól abban az időszakban, amikor emberi reprodukciós eljárással összefüggően, egészségügyi intézményben kezelik. Ha a munkavállaló vezetőként dolgozik, akkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkaszerződése a fenti szabálytól nem térhet el.

A reprodukciós eljárással összefüggő kezelés időtartama szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj nem illeti meg.

Megjegyzés: Az Mt. alapján vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri 2022. évben a havi 1 400 000 forintot.

3. Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni, ha kötelező orvosi vizsgálaton - például: munkaköri-, szakmai alkalmassági vizsgálaton - vesz részt. A munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A vezetőnek minősülő munkavállaló is a jogosult fenti mentességre, és ettől a munkaszerződése sem nem térhet el.

4. A munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól a véradáshoz szükséges időtartamra, legalább 4 óra időtartamra. Esetükben is érvényesül, hogy munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

5. Ha a munkavállaló nő a gyermekvállalását követően olyan korán megy vissza dolgozni, amikor a gyermekét még szoptatja, akkor ezen időszakban a szoptató anya mentesül a munka-, és rendelkezésre állási kötelezettség aló a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. A munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A vezetőnek minősülő munkavállaló is a jogosult fenti mentességre, és ettől a munkaszerződése sem nem térhet el.

6. A munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól hozzátartozója halálakor 2 munkanapra. Hozzátartozónak minősül házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. A munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

7. A munkavállaló mentesül a munkavégzési-, és a rendelkezésre állási kötelezettség alól általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre. Ugyancsak érvényesül, hogy a munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg.

8. Nem kell a munkavállalónak munkát végezni, és rendelkezésre állni arra az időtamtamra sem, amíg önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálatot lát el. A munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban erre az időszakra távolléti díjra nem jogosult.

Megjegyzés: 1996. évi XXXI. törvény rendelkezik a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.

9. A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni, ha bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra. A munkavállaló ez esetben be tudja mutatni a munkáltatónak a bíróságtól, vagy adott hatóságtól érkezett felhívást, és ezzel tudja igazolni, hogy mely időszakban lesz távol a munkából. A munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, míg távolléti díjra akkor jogosult, ha a bírósági, vagy hatósági eljárásban tanúként hallgatják meg.

10. Mentesül a munkavállaló a munkavégzési-, és rendelkezésre állási kötelezettség alól a jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra. A munkavállalót a kérésének megfelelő időpontban – az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás alapján, a kiállításától számított 90 napon belül – kell mentesíteni. A rendelkezésre állás, és munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó igényéről a munkavállaló legalább 5 munkanappal korábban köteles tájékoztatni a munkáltatót. A munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, és ezen időszakra a munkavállalót távolléti díj illeti meg. A vezetőnek minősülő munkavállaló is a jogosult fenti mentességre, és ettől a munkaszerződése sem nem térhet el.

11. A munkavállalónak nem kell sem munkát végezni, sem rendelkezésre állni különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára. Ha például a munkavállaló lakásában bekövetkezett tűz, vagy hozzátartozójának balesete, vagy ónos eső miatt járhatatlan útviszonyok miatt nem tud munkába menni, akkor az Mt. alapján jogosan van távol a munkából. Természetesen a fenti jogszerű távollét esetén a munkavállalónak miharabb tájékoztatnia kell a munkáltatóját a távollétéről, és annak okáról. A munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.

12. Mentesül a munkavállaló a munkavégzési-, és rendelkezésre állási kötelezettség alól a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott tartamra. Ide sorolható például a jogszerűen folytatott sztrájk időtartama. A munkavállónak ezen távolléte szabadság szempontjából munkában töltött időnek minősül, azonban ezen időszakra távolléti díjra nem jogosult.

Megjegyzés: Meg kell említeni, hogy ha a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, akkor az a fentiekben leírtaktól csak a munkavállaló javára térhet el.

13. Az utolsó mentesülési eset a kötelezettségszegésre vonatkozik. A munkáltató, ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási-, és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. A munkavállaló ezen időszakra jogosult lesz távolléti díjra, de ezen távolléte szabadság szempontjából már nem minősül munkában töltött időnek.