Pénzforgalmi elszámolás az áfában – kinek jó, kinek nem (3/1.rész)

MI A PÉNZFORGALMI ELSZÁMOLÁS?

Az általános forgalmi adó pénzforgalmi elszámolásának lényege az, hogy az ezt választó vállalkozásnak akkor kell az egyes értékesítései után az áfát megfizetnie, ha a vevője, a megrendelője is fizetett, azaz kiegyenlítette a szóban forgó számlát. A dolog „szépséghibája” az, hogy a pénzforgalmi áfázó cégnek az adólevonási joga is akkor, azokra a beszerzéseire van, amelyeket kifizetett. Ráadásul a vállalkozás pénzforgalmi áfázása az üzleti partnereire is hatással van, akkor is, ha ők maguk nem éltek az adóelszámolás e módjának választásával: ők is csak akkor élhetnek adólevonási jogukkal – pénzforgalmi áfás cégtől történő beszerzéseikkor -, ha pénzügyileg rendezték a számlát.

Lényeges, hogy a fordított adózási ügyletek esetében a pénzforgalmi áfa-fizetés szabályai akkor sem alkalmazhatóak, ha az érintett vállalkozás egyébként jogszerűen választotta ezt az adózási módot. Ezen ügyletek teljesítési időpontjait az Áfa-törvénynek az ügyletre vonatkozó általános szabályai szerint kell megállapítani.

Mielőtt elmélyülnénk az Áfa-törvény vonatkozó előírásaiban – nem megfeledkezve a számviteli következményeiről sem -, vágjunk rögtön a dolgok közepébe, és nézzünk néhány példát a pénzforgalmi szemléletű áfa elszámolására!

KAKTUSZ ÉS VIRÁG - PÉLDÁK

1) A Kaktusz Kft pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany. 2015. március 6-ai teljesítési időponttal terméket értékesít a Tulipán Kft-nek, amely viszont negyedéves bevalló, és az áfát az általános szabályok szerint fizeti. A Kaktusz Kft számláján szerepel a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés. A két vállalkozás március 26-ai fizetési határidőben állapodott meg, de a Tulipán Kft pénzügyi problémái miatt csak április 6-án utalja át a számla ellenértékét a Kaktusz Kft bankszámlájára.

Következmények a cégek bevallásaira: a Kaktusz Kft az április havi bevallásban köteles bevallani ezt az értékesítést terhelő áfát, függetlenül attól, hogy a teljesítés március 6-án történt. Ugyanakkor a Tulipán Kft a Kaktusz Kft számlája szerinti, rá áthárított áfát a második negyedéves bevallásában veheti csak figyelembe, ugyancsak függetlenül attól, hogy az ügylet március 6-án teljesült.

2) Az előző példában szereplő Kaktusz Kft – amely változatlanul pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany - 2015. február 17-én marketingszolgáltatást vesz igénybe a Mákvirág Kft-től, amely az áfát az általános szabályok szerint fizető vállalkozás. A Kaktusz Kft április 4-én fizeti meg a szolgáltatás ellenértékét egy összegben. Az ügylet a felek áfa-bevallásaiban az alábbiak szerint szerepel:

A Kaktusz Kft az igénybe vett szolgáltatás kapcsán rá áthárított adót az április havi bevallásában veheti figyelembe levonható adóként, függetlenül attól, hogy a szolgáltatás teljesítési időpontja februárra esett. Továbbá a május 20-ig beküldendő áprilisi bevallásban számolhat levonható adóval a szolgáltatáshoz kapcsolódóan, attól is függetlenül, hogy még a márciusi bevallás benyújtására előírt, április 20-i időpont előtt kifizette a szóban forgó számla ellenértékét. Azaz a levonási jog nem kerülhet át a márciusi bevallásba. (A Kaktusz Kft az adólevonási jogot abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolhatja, amelyben az ellenértéket megfizette, nem pedig abban a bevallásban, amelynek beadási határidejéig a számla pénzügyi rendezése megtörtént.)
A Mákvirág Kft ezzel szemben – mint „normál”, azaz nem pénzforgalmi áfás adóalany – az általa nyújtott marketing-szolgáltatást terhelő áfát a teljesítés napja szerinti, azaz a február havi áfa-bevallásában vallja be.

3) Főszereplőnk még mindig a Kaktusz Kft – az előzőek szerinti feltételekkel. Időszakos elszámolású takarítási szolgáltatást vesz igénybe a Gyöngyvirág Bt-től (amely „normál” áfa adóalany, havi bevalló). Szerződésük szerint a havi takarításért minden hónapot követő hó 12-ig kell fizetnie a cégnek. A 2015. január havi takarítást tehát a Gyöngyvirág Bt február 12-ei teljesítési nappal számlázza a Kaktusz Kft felé. Nézzük, mit jelent ez a két társaság áfa-bevallására nézve!

Mivel a Gyöngyvirág Bt nem pénzforgalmi áfás adóalany, az általa nyújtott takarítási szolgáltatás után az áfát a fizetési határidővel, azaz február 12-vel adókötelezettsége keletkezik, és - mint havi bevalló – a február havi bevallásában veszi figyelembe a fizetendő áfát.

A Kaktusz Kft. azonban – mint pénzforgalmi áfás adóalany –nem az ügyletnek az adótörvény szerinti teljesítése napjával, hanem az ellenérték megfizetésének napjával jogosult a Gyöngyvirág Bt által rá áthárított áfa levonására.

Tételezzük fel, hogy a Kaktusz Kft. határidőben, azaz február 12-ig megfizeti a teljes ellenértéket. Ebben az esetben ő is a február havi bevallásában veheti figyelembe a takarítást terhelő áfát mint levonható adót.

Ugyanakkor, ha a Kaktusz Kft késik a számla rendezésével, és azt – mondjuk – csak március 7-én utalja át a Gyöngyvirág Bt-nek, akkor a Kaktusz Kft a takarítási szolgáltatást terhelő áfát majd csak a március havi bevallásában veheti figyelembe mint levonható adót.

Ezzel szemben a Gyöngyvirág Bt – tudjuk, „ő” nem pénzforgalmi áfa-fizető adóalany – ez utóbbi esetben is a teljesítés napjával, azaz február 12-ével (tehát a február havi áfa-bevallásban) köteles a januári takarítási szolgáltatás áfáját bevallani, függetlenül attól, hogy a Kaktusz Kft csak március 7-én rendezte a számlát.

4) És még mindig a Kaktusz Kft ügyleteit vizsgáljuk (áfa-státusza nem változott), amely most irodabútort ad el az Orchidea Bt-nek. A változatosság kedvéért az Orchidea Bt is pénzforgalmi áfa-fizetésre bejelentkezett adóalany. A Kaktusz Kft változatlanul havi, míg az Orchidea Bt negyedéves bevalló. Az irodabútor birtokba adása 2015. június 17-én történik meg, a fizetési határidő július 7-e. Az Orchidea Bt július 7-én kifizeti a bútor ellenértékét.

Ez azt jelenti a felek áfa-bevallására vonatkozóan, hogy mindkét cég a július hónapot magában foglaló bevallási időszakában számol el az ügylettel: a Kaktusz Kft a júliusi bevallásában fizetendő adót, míg az Orchidea Bt a harmadik negyedévi bevallásában levonható adót szerepeltet a szóban forgó értékesítéssel kapcsolatban. (Ugyanis az Orchidea Bt azzal a nappal élhet adólevonási jogával, amely időponttal a Kaktusz Kft fizetési kötelezettsége beáll – és ez a nap július 7-e a példa szerinti esetben, függetlenül attól, hogy az ügylet június 17-én teljesült.)

Ha a fenti példán picit változtatunk, és abból indulunk ki, hogy az Orchidea Bt a 2015. június 17-én értékesített irodabútor ellenértékét még a fizetési határidő előtt - mondjuk június 29-én - kifizeti, akkor a Kaktusz Kft adófizetési kötelezettsége június 29-án keletkezik, és ezzel párhuzamosan június 29-étől gyakorolható az Orchidea Bt adólevonási joga is.

Lefordítva ezt a bevallási teendőkre, ez esetben a Kaktusz Kft a június havi áfa-bevallásban köteles a fizetendő áfát szerepeltetni, az Orchidea Bt pedig – negyedéves bevalló lévén – a második negyedéves bevallásban érvényesítheti adólevonási jogát.

Nézzünk néhány példát az „átmenetre” is, azaz arra, hogy a pénzforgalmi elszámolás választását megelőző évről áthúzódó ügyleteket miként kell kezelnie a vállalkozásnak. 

TOVÁBBI PÉLDÁK

5) Főhősünk még mindig a Kaktusz Kft, amely 2015. január 1-jétől pénzforgalmi elszámolásra bejelentkezett, havi bevalló adóalany.

2014. december 12-én terméket szerez be a Pipacs Kft-től, amelyről az üzleti partner a számlát 2014. december 23-án állítja ki, azonban a Kaktusz Kft az ünnepek miatt a számlát csak január 21-én kapja kézhez. A számla fizetési határideje 2015. február 7-e, a Kaktusz Kft ezen a napon át is utalja az ellenértéket. 

Kérdés, hogy mivel ez a – Pipacs Kft által kibocsátott – számla egy 2014. évi teljesítést dokumentál, amikor is a Kaktusz Kft még nem volt pénzforgalmi áfa-fizetésre bejelentkezett áfa-alany, a Kaktusz Kft az adólevonási jogát mely időpontban gyakorolhatja?

A pénzforgalmi elszámolást választó áfa-alany - a pénzforgalmi elszámolás időszakában - kizárólag úgy gyakorolhat bármely beszerzés kapcsán adólevonás jogot, ha az adott beszerzés ellenértékét megfizette.

Ez azt jelenti (a vázolt esetben is), hogy a pénzforgalmi elszámolás teljes időszaka alatt nem azt kell a pénzforgalmi áfa-fizető adóalanynak figyelnie, hogy mikor keletkezett az adólevonási joga (azaz mikor volt a teljesítés „klasszikus”, a normál áfásokra érvényes időpontja), hanem azt, hogy mikor fizette meg a bejövő számla ellenértékét. Ez utóbbi időponttal válik jogosulttá levonási jogának érvényesítésére. Ez akkor is így van, ha az adott számla esetlegesen olyan teljesítést igazol, amely még a pénzforgalmi elszámolás időszakát megelőző időpontra esett. 

A példa szerinti esetben tehát a Kaktusz Kft a december 12-i teljesítést dokumentáló számlán szereplő áfát majd csak a 2015. február havi bevallásában tudja levonásba helyezni, ugyanis az ellenérték megtérítése részéről február 7-én történt meg.

Természetesen, ha a Kaktusz Kft korábban – a december havi bevallás benyújtás előtt – megkapta volna a Pipacs Kft számláját, akkor a január 20-ig beadandó december havi bevallásában a számlában foglalt áfát levonhatta volna, ugyanis december hónapban a Kaktusz Kft. még nem volt pénzforgalmi áfa-státuszú adóalany, így a december havi bevallás kitöltésekor még a normál áfaszabályok szerint kellett eljárnia.

Végül nézzünk egy izgalmas kérdést a „papírmunka” témakörében!

6) Maradjunk az utolsó példára is a Kaktusz Kft-nél, amely még mindig pénzforgalmi áfa-fizetésre bejelentkezett, havi bevalló adóalany, most azzal a „csavarral”, hogy áfa-mentes tevékenysége is van. Legyen ez oktatási szolgáltatás.

A Kaktusz Kft tehát 2015. március 17-én adómentes oktatási szolgáltatást nyújt a Margaréta Kkt-nek. Kérdés, hogy a kibocsátandó számlán a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést fel kell-e tüntetnie a szolgáltatónak, tekintettel arra, hogy az adómentes ügyletek esetén nem beszélhetünk áfa-fizetésről, így magának az áfának a pénzforgalmi szemléletben történő elszámolása tényleges értelemben fogalmilag kizárt.

Az Áfa törvény „szelleméből” – egészen pontosan  XIII/A. fejezetéből - azonban arra a következtetésre juthatunk, hogy az adómentes ügyletek (ide nem értve a közösségi adómentes értékesítést) jogi értelemben ugyanúgy pénzforgalmi elszámolás alá esnek, mint az egyenes adós, áfás ügyletek, ezért a Kaktusz Kft a Margaréta Kkt felé történő számla kiállításakor a számlára köteles fölvezetni a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést. (A számláknak az adótörvény által elvárt adattartalmát rögzítő, 169. §.-a, illetve annak h) pontja alapján.)

Most pedig vegyük górcső alá az Áfa-törvény idevágó szabályait!

Picit rendhagyó módon előbb elemeztük a pénzforgalmi áfa-elszámolást választó, azokkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások teendőit, mintsem átrágtuk volna magunkat a kérdés jogi hátterén. Tettük ezt azért, mert a – jellemzően agyonhajszolt - könyvelőknek a gyakorlatban mindig azonnal bele kell vetniük magukat a dolgok sűrűjébe, és munka közben tudják összecsipegetni a szükséges tudnivalókat. Olyasmi ez, mint a biciklizés. El tudják képzelni, hogy valaki előbb vesz 20-30 elméleti órát biciklizés-tanból, mint hogy nyeregbe pattanna?

Feltehetőleg a könyvelők már a példák alapján átlátták az elszámolási mód lényegét, és azt is tudják, mely ügyfelüknek érdemes megfontolnia 2016-ra a pénzforgalmi áfa-elszámolás választását. Ettől függetlenül jól jön, ha a miérteket részletesebben is sorra vesszük. Erre cikk folytatásában kerül majd sor.