Parlament előtt az új adócsomag - 3. rész: Ha július, akkor törvényváltozás? Módosul az Szja-törvény is… /2

Sok-sok változó definíció, részletszabályok, apró, ámde annál fontosabb újdonságok az adótörvényben. Folytatva az első részt, a törvényjavaslat személyi jövedelemadót érintő szakaszait vesszük górcső alá.

 

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSOK ADÓKEDVEZMÉNYE

Fontos, és számos értelmezési vitát kiváltó szabályt pontosított a jogalkotó azzal, hogy – a javaslat szerint- egyértelművé teszi, hogy a nyugdíjbiztosítások kedvezményrendszere pénzforgalmi szemléletű. (Ez egyébként az Szja-tv. szelleméből is következik.)

Kedvezményre (főszabály szerint) a magánszemély adóévi befizetései jogosítanak. Adóévinek minősül a befizetés, ha a fizetmény az adott év december 31-éig beérkezik a biztosítóhoz (a biztosító számlájára), akkor is, ha azt a biztosító adminisztrációs folyamatai miatt az adóévet követően írják jóvá a szerződésen.

A díjfizetési kötelezettség nem csak befizetés útján, hanem biztosítón belül számlák vagy szerződések közötti átvezetéssel is teljesíthető. Átvezetés esetén az átvezetett összeg nyugdíjbiztosítási szerződésen történő jóváírásának évében vehető figyelembe kedvezményre jogosító díjként, függetlenül attól, hogy az mikor érkezett meg a biztosító számlájára, de feltéve, hogy az átvezetett összeg a jóváírást megelőzően nem jogosított kedvezmény érvényesítésére.

A javaslat érdemben rendez több, a magánszemély adóval kapcsolatos rendelkezési jogát érintő, eddig akár még jogértelmezési vitákat kiváltó kérdést is. Így például ezer forintot meg nem haladó adótartozás esetén a magánszemély jogszerűen élhet az említett jogával (a jelenlegi szabályok nem írnak elő értékhatárt, az adótartozás ténye is elég ahhoz, hogy a magánszemélytől elvonja a törvény e jogot.)

Ugyancsak lényeges e tárgyban az a módosítás is, amely a nyugdíjbiztosítási szerződés megszűnésének esetét visszaemeli a normaszövegbe. Eszerint, ha az állami támogatás adóhatósági kiutalását megelőzően a biztosítási szerződésen visszafizetési kötelezettséget kiváltó (az adótörvény 44/C.§.(8) bekezdésében felsoroltak szerinti) esemény történt, akkor a támogatás a szerződésen nem írható jóvá, az adott egy évi állami támogatást a biztosító az adóhatóság részére visszautalja. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás nélküli megszűnése esetén, ha a magánszemély élt rendelkezési jogával, az adott évre vonatkozóan, a rendelkezési joggal érintett adóval (mint jogosulatlanul igénybe vett állami támogatással) kapcsolatos, az érintett adó 20 százalékának megfelelő „büntetést” megfizetnie. (A korábban jóváírtakra viszont továbbra is érvényes az emelt összegű visszafizetési kötelezettség.)

 

ADMINISZTRÁCIÓS TERHEK CSÖKKENTÉSE

A magánszemély és a munkáltató, kifizető adminisztrációs kötelezettségeinek csökkentése érdekében az adóelőleg-nyilatkozatok megtételére vonatkozó szabály kiegészül azzal, hogy a főszabálytól eltérően – nem kell új nyilatkozatot tennie a magánszemélynek akkor, ha a magzatra tekintettel a várandósság időszakában már érvényesítette a családi kedvezményt, a gyermek megszületését követően pedig a családi pótlékra való jogosultsága okán lesz jogosult a kedvezményre.

A javaslat szerint a jövőben az adóhatóság az adóbevallási tervezetben az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet is szerepeltetheti, azaz az ilyen bevételt szerzők is választhatják az adóbevallási kötelezettség teljesítésének ezt a módozatát. Ehhez kapcsolódóan a befektetési szolgáltatóknak adatszolgáltatási kötelezettséggel kell számolniuk: az ügyféllel kötött szerződés, illetve az üzletszabályzat alapján megállapítják az ügyletek eredményét és az ügyletekhez közvetlenül nem köthető járulékos költségeket, és az adóévet követő adóhatósághoz teljesítendő adatszolgáltatásában ezen adatokat közlik. A módosítás rögzíti a szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás határidejét is.

 

TARTÓS BEFEKTETÉSEK (TBSZ)

A tartós befektetésből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok módosításai nem hoznak sarkalatos változásokat a kérdésben, hanem a jogértelmezést segítő – elsősorban a betéti típusú befektetésekkel kapcsolatos -, pontosító rendelkezések törvénybe építéséről van szó.

Így a javaslat szerinti módosítások megerősítik azt a jelenleg is élő jogértelmezést, hogy a betéti típusú tartós befektetések esetében – akárcsak a portfolió típusú tartós befektetéseknél -, ha azon például devizában meghatározott pénzügyi eszközt tartanak nyilván – a hozam megállapításánál figyelembe kell venni az árfolyam-változás hatását is.

Fontos, hogy a javaslat arról is rendelkezik, hogy a betéti típusú TBSZ megszűnése, megszakítása esetén, a hozam részeként kell figyelembe venni az említett időpontra a magánszemélyt megillető kamatot is (akkor is, ha annak kifizetése ténylegesen még nem történt meg).

Ehhez kapcsolódik a normaszöveg azon pontosítása is, amely alapján az ilyen TBSZ megszűnése, megszakítása esetén a TBSZ-ről kikerülő betét kamatát, csak akkor és annyiban terheli kamatadó fizetési kötelezettség, amennyiben a TBSZ megszűnése, megszakítása esetén e kamatot a hozam részeként nem kellett figyelembe venni.

Továbbá a betéti típusú TBSZ újrakötése esetén az „új” TBSZ-en a „régi” megszűnésének időpontjára (utolsó napjára) a magánszemélyt megillető kamatot a magánszemély befizetésének kell tekinteni.

A TBSZ újrakötése az egy adott befektetési szolgáltatóval egy adott évben köthető szerződés szempontjából is kivétel. „Alapesetben”, az általános szabályok szerint egy adott befektetési szolgáltatóval egy adott évben a magánszemély csak 1-1 betéti, illetve portfolió típusú TBSZ-t köthet. Kivétel ez alól a TBSZ újrakötése (ez eddig is így volt, a pontosítás csak megerősíti ezt a jogértelmezést).

A felsoroltakon túlmenően a pontosító rendelkezések tisztázzák a lekötési átutalással kapcsolatos adatszolgáltatás határidejét, pontos tartalmát, illetve értelmezést könnyítő, megfogalmazásbeli pontosításokat rögzítenek.

Az adóelőleg-nyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás egyszerűsítése érdekében a módosítás törli azt a rendelkezést, amely szerint a családi kedvezmény érvényesítésénél a nyilatkozatban foglaltakat a házastárs munkáltatójának is írásban tudomásul kell vennie. A módosítás összhangban van az első házasok kedvezményének érvényesítésével kapcsolatos eljárási renddel.

 

ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ PÉNZTÁRAK KONTRA SZJA-TV.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény módosításához kapcsolódik az egyes meghatározott juttatásokat érintő kiegészítés – az Szja-tv. 70.§. bővül a (3a) bekezdéssel -, amely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett azon összeg, amely nem minősül béren kívüli juttatásnak.

Azt, hogy e körben mi minősül béren kívüli juttatásnak, azt ugyancsak egy módosító rendelkezésből tudjuk meg, ugyanis a Javaslat az Szja-tv. 71.§. (3a) bekezdését is felülírja. Azaz ezentúl „béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltatói tag, vagy a munkáltató mint támogató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összegből az a rész, amely évente nem haladja meg a pénztártag alkalmazottak létszáma és a minimálbér szorzatát.”

A vázoltak szerinti „túllépés” minősül egyes meghatározott juttatásnak. Ennek az egy magánszemélyre jutó összegét a 70. § (4a) bekezdés szerinti éves 200 ezer forintos keretösszeg számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A Javaslat rögzíti azt is, hogy a fentiek szerinti számításkor lényeges adatként, az alkalmazottak létszámaként a befizetéskor – az adóéven belül több befizetés esetén az első befizetéskor – pénztártag alkalmazottak létszáma vehető figyelembe.

 

NEM MELLÉKES MELLÉKLETEK, CSEREBERE A 3.§-BAN

A Javaslat az Szja tv. értelmező rendelkezéseit (a 3.§-ban felsorolt definíciókat) és a törvény mellékleteit módosító rendelkezéseket is tartalmaz.

Az előbbieket a jogalkotó „szövegcserés módosításoknak” nevezi, ami arra utal, hogy a szándék, az adott normaszöveggel célzott joghatás nem változott, csak ezt a célt egyértelművé kívánja tenni a törvény szövege is, azaz definíciók pontosításáról van szó. A teljesség igénye nélkül, néhányat kiemelve e körből:

• Például a nyugdíjbiztosításokhoz kapcsolódóan a biztosítói szolgáltatások és a biztosítói teljesítések fogalmának elhatárolása jelentős eltérés a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest, amely mindkét esetben azonos fogalmat (teljesítés) használ.

A fentiekhez kapcsolódó - tervezett- változás az is, hogy a Javaslat módosítja a 10 éves határidő lejárta előtt, adójogi következmények nélkül, egy összegben teljesíthető járadékszolgáltatás összeghatárát. A Javaslat azzal indokolja ezt a lépést, hogy a „biztosítási piacon tapasztalható visszaélésgyanús jelenségek miatt indokolt módosítani ezt a korábbi, nagyvonalú jogalkotói szándékot tükröző rendelkezést (10 ezer forintos kivételszabály)”. Ebből a bizonyos 10 ezer forintból 5 ezer forint lesz, a Javaslat alapján.

• Ugyancsak a biztosításokat érintő „szövegcsere” a kockázati biztosításokat érintő módosítás.

A törvény a kockázati biztosítás fogalmában kizárja a kockázati biztosítások közül azt az esetet, amikor az eredetileg a díjat fizető kifizetőt megillető díjkedvezményre – egy szerződőváltást követően – utóbb a biztosított magánszemély válik jogosulttá. A rendelkezés hatályos szövege szerint a szerződőcsere – egy kivétellel (vegyes biztosítás kifizetői kedvezményezettsége) – önmagában nem eredményez adókötelezettséget. A hatályos normaszövegben szereplő egyetlen kivételt a Javaslat kiegészíti a kockázati biztosítás azon esetével, amikor az aktuális (magánszemély) szerződő (a szerződőváltást megelőzően a kifizetőt megillető) díjvisszatérítésre vagy más kedvezményre válik jogosulttá.

• A munkaerő mobilitásának előmozdítása érdekében 9 forintról 15 forintra módosul az az összeg, amelyet a munkáltató a vonatkozó kormányrendelet szerinti munkába járás esetén adómentesen kifizethet a munkavállalóknak.
• A kis- és középvállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó adóalap-kedvezmény 30 millió forintos értékhatárát - a társasági adó szabályaival összhangban- eltörli a Javaslat.
• A lakásnak nem minősülő ingatlan, illetve az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog átruházása esetén akkor is alkalmazható az időmúlás függvényében meghatározott adóalap-csökkentés, ha az átruházásból származó jövedelem meghatározására a 75 százalékos szabályt alkalmazták.

Pontosítja a Javaslat a vállalkozásból kivont jövedelem fogalmát is. Ugyanis ellenőrzési tapasztalatok alapján, a megszűnő vállalkozások rendszeresen elmulasztják bevallani záró bevallásukban a vállalkozásból kivont jövedelem utáni adót. Egyes esetekben vagyonfelosztási javaslat hiányában nem vagy csak nehezen állapítható meg ez az adó. Más jogszabályok rendelkezései alapján a vagyonfelosztási javaslat alapja a záró beszámoló. A Javaslat alapján az Szja-tv. is eszerint jár el, így a 68. § (1) bekezdésében az „(ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás)”szövegrész helyébe az „(ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás, vagy a vagyonfelosztási javaslat alapjául szolgáló záró számviteli beszámoló mérlege)” szöveg lép.

• A jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az Szja tv. 1. számú melléklet gazdagodott egy új, 9. pont 9.3.4. alponttal: a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendeletben foglaltakkal azonos, de az időközben bekövetkezett jogszabály módosításokat figyelembe vevő tartalommal határozza meg az egyes fogalmak jelentését (méltányolható lakásigény, együttköltöző családtagok, korszerűsítés, akadálymentesítés). A rendelkezés az új szabályra való utalást iktatja be a kormányrendeletre való hivatkozás helyett.