Parlament előtt az új adócsomag – 1. rész: 2017: az adócsökkentés éve?

A törvénycsomag beterjesztője, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint az adócsomag vállalkozásbarát szemléletű, kiemelt célja az adó- és az adminisztráció csökkentése. A tervezett, adófaragó intézkedések eredményeként jövőre „tízmilliárdok maradnak a lakosság zsebében” – legalábbis a törvényjavaslat indoklása szerint.

Lássuk, dióhéjban miről is van szó, mi minden változik majd 2017-ben!

Mind a termelőknek, mind a lakosságnak jó hír, hogy a baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója öt százalékra esik, amivel várhatóan majd a szomszédos országok gazdáival szemben is nő a honi agrárvállalkozások versenyképessége.

A mai világunkban oly fontos, digitális írástudásunk színvonalának is jót tesz majd – remélhetőleg -, hogy jövőre az internet-szolgáltatás áfája 18 százalékra mérséklődik az eddigi– európai szinten is „horror” – 27 százalékról.

Az már csak hab a tortán – adott esetben szó szerint-, hogy az éttermi étkezés áfája is 18 százalék lesz a következő évben.

Nem meglepő, hogy az Szja-tv. sem marad úgy, ahogy volt, számos ponton módosul majd. Így például a két gyermeket nevelő családok havonta ötezer forinttal több nettó jövedelemmel számolhatnak, ennyivel növekszik 2017-től - összesen harmincezer forintra – családi adókedvezménynek köszönhető adómegtakarításuk. A családi adókedvezmény igénybevétele – adminisztrációja- is egyszerűbb lesz jövőre: a kedvezmény érvényesítésre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozatot nem kell a másik jogosult (házastárs, szülő) munkáltatójának is bemutatni, aláíratni, lepecsételtetni.

Úgy tűnik, az adóhatóság belefáradt a fizetési könnyítés iránti kérelmek elbírálásába. Ugyanis jövőre kérelem kitöltése nélkül, akár az ügyfélszolgálaton szóban kérve is hat havi pótlékmentes részletfizetést kaphat az a magánszemély, aki legfeljebb 200 ezer forinttal maradt adósa a költségvetésnek, és nem alanya az áfának – azaz nem egyéni vállalkozó, vagy nem folytat rendszeres gazdasági tevékenységet. (Lényeges, hogy az is áfa alany, aki esetleg nem köteles az áfa-fizetésre, mondjuk azért, mert alanyi adómentes.)

Sokszor elhangzó „vád” a magyar munkaerővel szemben, hogy nem elég mobil, nem költözik át (legalábbis nem jellemzően, és semmiképpen sem szívesen) egyik megyéből a másikba egy állás miatt. Ennek szociológiai, történelmi – és szerintem financiális - okait ehelyütt nem boncolgatjuk, de a jogalkotó ezt a problémát is igyekszik, ha nem is orvosolni, de legalább enyhíteni. 2017-től a gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik, és a lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának a kiadásai.

A Magyarországon tipikus üzemméretet jelentő, kis-és középvállalkozásoknak jó hír, hogy – a számukra egyébként eddig is létező, igénybe vehető - beruházás-ösztönző adókedvezmények korlátai mind a személyi jövedelemadóban, mind a társasági adóban megszűnnek.

Az idei évet a katások is azzal a megkönnyebbült sóhajjal zárhatják majd le, hogy jövőre, nem kell a vállalkozásuk bevételének tekinteniük a megkapott támogatásokat.

A kivások is bizakodóbban tekinthetnek a következő év kihívásai elé, mivel lényegesen egyszerűsödnek – a nemzetgazdasági miniszter szerint – a vonatkozó szabályok, így az adókötelezettség a korábbinál kiszámíthatóbb (azaz remélhetőleg legalább középtávon tervezhetőbb) és kedvezőbb is lesz.

Ráadásul az eddiginél szélesebb körben válik választhatóvá, mivel az alkalmazotti létszámhoz kapcsolódó feltétel is megengedőbb lesz: az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható 2017-től a kiva. 

„Az adócsomag negyedik pillére a gazdaság fehérítése.”

A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében új eszközöket ad a törvény – idézve a törvényjavaslat indoklását - „a NAV kezébe, hogy még hatékonyabban fel tudjon lépni – a költségvetési bevételek, tisztességes adózók védelmében – a csalárd adózókkal szemben.”

Nem kell megijedni, nem a spanyol inkvizíció eszköztáráról van szó, csak néhány új, illetve a már meglévőket kibővítő intézkedésről. Így például a már idén szeptembertől újabb kötelezettekre kiterjesztett online pénztárgép használat és az EKÁER mellett meg kell barátkoznunk az online számlázásnak nem csupán a gondolatával – de a gyakorlatával is. A láncügyleteket áfa-csalásra használó „körhintások”- remélhetőleg- tömegével akadnak majd fenn az éber hatóság hálóján az új számla-módinak köszönhetően. A szóban forgó, okos számlázó programokkal kiállított számla adatai is valós időben állnak majd az adóhatóság rendelkezésére, a pénztárgépeknél már megszokott módon.

Ugyancsak az adócsalók életét szándékozik megnehezíteni az az intézkedés is, hogy 2017-től a tételes áfa nyilatkozat értékhatára 1 millióról 100 ezer forintra csökken (nem tudom, hogy nevezett csalók mit szólnak ehhez, de azt, hogy a könyvelők és a szoftverfejlesztők mit mondanak majd, azt sejtem…:)).

Folytatódik az EKÁER sikertörténete, a szabályok módosításával, illetve a szükséges, automata berendezések adóhivatalhoz való bekötésével, kiszűrhetőek lesznek a túlpakolt kisteherautókkal szállító csalárd kereskedők.

A jogalkotó – és így a NAV- vigyázó szemét a világcégekre is ráveti ezentúl: a „magyar google-adó” biztosítja majd, hogy említett, hazánkban gazdasági tevékenységet végző vállalkozások sem mentesülhetnek a közteher-fizetési kötelezettség alól. Például, nem úszhatják meg a reklámadó-kötelezettséget. Így – ismét csak a törvényjavaslat szövegét idézve – „10 millió forintos, többször ismételhető, exponenciálisan növekvő bírsággal számolhat, az Magyarországon adózóként nem nyilvántartott reklám-közzétevő, amely - az adóhatósági felhívás ellenére nem tesz eleget bejelentkezési kötelmének.”

Erre pedig csak azt mondhatjuk, a sokféle adót (általában) szép rendesen megfizető magyar kkv-ék nevében: úgy legyen!

Ismerkedésünket a 2017. évre tervezett adószabályokkal az Szja-tv. kivesézésével folytatjuk – de már csak az írás folytatásában.