Otthon, otthon, édes otthon…- áfa-visszatérítés (2. rész)

Az építők, építtetők - bizonyos feltételek mellett – kérhetik az áfa visszatérítését. Akkor jöhet szóba az adó-visszatérítési támogatás, ha az építkező magánszemély, és a saját nevére gyűjti a számlákat, nem generálkivitelező adja át neki kulcsrakészen az ingatlant. Persze további elvárásokkal is számolnia kell.

Az adó visszatérítés feltételeit a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) kormányrendelet 8/A. §. határozza meg. A lényeg az, hogy támogatás – az adó-visszatérítés – csak akkor jár, ha az építő, az építtető, az építési telek tulajdonosa természetes személy.

Azaz jogosult

- a legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve

- az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához az építési telek természetes személy tulajdonosa adó-visszatérítési támogatást igényelhet,

- az adó-visszatérítési támogatás a fentiek szerinti költségekre egyidejűleg és legfeljebb egy alkalommal, legkésőbb 2019. december 31-ig igényelhető.

- Nem igényelhető az adó-visszatérítési támogatás az Áfa-tv. 10. § d) pontja szerinti termékértékesítésre.

- Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

- Adó-visszatérítési támogatás esetén az igénylő építő vagy építtető a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy nem kötött vagy az építési munkák befejezéséig nem köt olyan kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles (az Áfa-tv. 10.§. d) pontja szerinti ügylet tehát kizárva).

A Kormány rendelet 2. §. b) pontja meghatározza a bekerülési költség fogalmát, azaz értelmezésében az a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:

• a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
• a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
• helyiségeinek,
• tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,
• melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,
• egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
• a gépkocsitároló helyiség építési költségei,
• a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
• a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
• a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
• távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
• a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
• az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
• az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek. 

A fentieket építkezőbarát módon összegezve, az adó-visszatérítési támogatás a következő feltételek teljesülése esetén igényelhető:

• az építő vagy építtető természetes személy,
• a lakóépület 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület,
• a támogatást az építés helyéül szolgáló építési telek vételárához igénylik, vagy az építés bekerülési értékét képező, fentebb felsorolt költséghez igénylik.
• az ügylet nem minősül az Áfa tv. 10. §. d) pontja alá eső speciális termékértékesítésnek, és
• az építtető vállalja, hogy nem köt vagy kötött olyan taralmú kivitelezési szerződést, amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas lakás vagy lakóépület felépítésére és igénylő részére történő átadására köteles.

Továbbá a rendelet értelmében a vonatkozó számlákat a nemzetgazdasági miniszterrel és a Kincstárral szerződést kötött hitelintézetnél kell bemutatni, a követendő eljárásrendet a rendelet 9.§-19. §-a részletezi. Emellett lényeges tudnivalókat (így a tárgyalt támogatás és a CSOK közötti összefüggésekről) tartalmaz a rendelet 8/A. §. (8) bekezdése is:

- Az igénylő ugyanazon hitelintézetnél egyidejűleg nyújthatja be az adó-visszatérítési támogatás és a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmét és a magasabb összegű támogatásra vonatkozó, a 9. § (5) bekezdése alapján számított, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó, legfeljebb 30 ezer forint bírálati díjat köteles megfizetni.

Fontos tudni, hogy a számlákat a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel. A hitelintézet az eredeti számlát a támogatott személynek visszaadja. A számlára letörölhetetlen jelzéssel felvezetik, hogy azt mely ingatlan vonatkozásában és mikor mutatták be a hitelintézetnél, az e rendelet szerinti lakáscél megvalósítása tekintetében. (A „lakásszédelgés”, ugyanazon bizonylatok többszöri felhasználása tehát ezzel kizárva.) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerződés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.