Őstermelők járulékfizetése és tb ellátásai

Idén több olyan jogszabály is módosult, amely az őstermelőkre vonatkozik. Ennek keretében változott többek között a biztosított őstermelők járulékfizetésére vonatkozó szabály is, amelyet az alábbi cikkben ismertetek.

Tavaly az őstermelő biztosítási jogviszonyának egyik feltétele volt, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen érje el a minimum 20 évet. Ez a feltétel 2021-ben már nem szerepel a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.-ben). Mindezek alapján 2021-ben a mezőgazdasági őstermelő biztosított, ha

• az őstermelők családi gazdaságának nem kiskorú tagja,


• nem saját jogú nyugdíjas, vagy nem olyan személy, aki özvegyi nyugdíjban részesül és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,


• egyéb jogcímen nem biztosított – ide nem értve a 2019. évi CXXII. törvény (1) bekezdés f) pont és a (2) bekezdése szerinti jogviszonyokat –.

Azaz az őstermelő biztosítási jogviszonya

• egyrészt korhoz kötött, vagyis biztosított a 18 év feletti családi gazdaság tagja, míg özvegyi nyugdíjban részesülő esetén az adott öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személy;


• másrészt nyugellátás hiányához köthető, azaz az a személy, aki betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, de nem jogosult, vagy nem igényelt saját jogú nyugdíjat, vagy özvegyi nyugdíjat, akkor kora ellenére is biztosított lesz,


• harmadrészt egyéb biztosítási jogviszony hiányára épül. A Tbj. szabálya alapján nem lesz biztosított az őstermelő, ha az egyéb jogcímen biztosított, kivéve a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és a (2) bekezdés szerinti biztosítási jogviszonyt. Azaz az őstermelő egyéb keresőtevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha többek között munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, szövetkezet tagjaként, vagy egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként vagy főállású kisadózóként is biztosított. Más a helyzet akkor, ha az őstermelő a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és a (2) bekezdés szerinti tevékenységet folytatja, vagyis az őstermelő további keresőtevékenysége például megbízási-, vagy vállalkozási szerződésen alapul, vagy az őstermelő alapítvány, egyesület, lakásszövetkezet, társasház közösség tisztségviselőjeként is tevékenykedik. A Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja és a (2) bekezdése szerinti tevékenységeknél a biztosítási jogviszony többek között attól függ, hogy a járulékalapot képező jövedelem eléri, vagy meghaladja havi szinten a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. Azaz ezen keresőtevékenységeknél a biztosítási jogviszony nem mindig jön létre, így ezen többes jogviszonyban maga az őstermelői tevékenység lesz az ún. „biztos” jogviszony. Ennek következménye az, hogy ha például az őstermelő egyidejűleg megbízásban is dolgozik, és a havi megbízási díja bruttó 80 000 forint, akkor annak ellenére, hogy a megbízásban biztosított lesz, őstermelőként is biztosítottá válik.

Biztosított őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetése.

A biztosított őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetése függ az előző évi bevétel mértékétől, továbbá függ attól, hogy az őstermelő kezdő mezőgazdasági őstermelőnek minősül-e.

2021-ben nem változott az a szabály, hogy a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.

Minimálbér: 2021. januárban a minimálbér bruttó 161 000 Ft volt, amelynek a 92%-a 148 120 Ft, míg 2021. február 1-jétől havi bruttó 167 400 Ft, , amelynek a 92%-a 154 008 Ft.

Megjegyzés: Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek, azaz tárgyévben kezdi el a mezőgazdasági tevékenység folytatását.

Változott azonban a korábbi kistermelőkre vonatkozó szabály. 2020 végén esetükben azt a szabályt kellett alkalmazni, hogy ha a mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor az őstermelő a tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka - havi szinten ennek egytizenkettede - után fizette a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot. A fenti bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kellett hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

2021. évben azonban már a következőképpen kell megfizetniük a járulékot. Annak, akinek az őstermelésből származó, tárgyévet megelőző évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét [ami 9 660 000 forintot], az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka – havi szinten ennek tizenketted része - után fizeti a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.

Megjegyzés: 2021-ben figyelemmel kell lenni arra az átmeneti szabályra is, hogy aki 2020. december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek számított, 2021-ben a 2020. évi támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.

Nem kell a fentiek szerint megfizetni a társadalombiztosítási járulékot arra az időtartamra, amely alatt az őstermelő többek között

• táppénzben, baleseti táppénzben;


• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;


• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;


• gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban, gyermekek otthongondozási díjában részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;


• önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

Amennyiben a felsorolt körülmények a naptári hónap teljes tartamán át nem állnak fenn, akkor a járulékfizetés alsó határának kiszámításánál egy-egy naptári napra a fentiekben ismertetett alapok harmincad részével kell számolni. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az őstermelő biztosítási jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnt meg.

A fentiektől eltérően alakul a járulékfizetés, ha a mezőgazdasági őstermelő magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállal magasabb összegű befizetést. Ez esetben a választott magasabb alap lesz a társadalombiztosítási járulék alapja. Ezért felmerül a kérdés, hogy milyen társadalombiztosítási ellátásokra is jogosult a biztosított őstermelő?

Biztosított őstermelő társadalombiztosítási ellátásai

A 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék alapján a biztosított őstermelő – ha a tb ellátáshoz szükséges adott feltételekkel rendelkezik – jogosult lesz a következő három csoportba sorolt társadalombiztosítási ellátásokra:

Egészségbiztosítási ellátások:

• egészségügyi szolgáltatás (többek között az orvosi ellátást, szülést, betegszállítást, a tb támogatással felírt gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, és gyógyfürdő ellátást foglalja magába);


• egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, táppénz, örökbefogadói díj;


• baleseti ellátások: baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék;


• megváltozott munkaképességű személyek ellátásai: rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás.

Nyugdíjbiztosítási ellátások:

• saját jogú nyugellátás: öregségi nyugdíj,


• hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj, özvegyi járadék, árvaellátás, szülői nyugdíj, baleseti hozzátartozói nyugellátások.

Munkanélkülieknek járó ellátás:

• álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint adott költségtérítés.