Önellenőrzés: igen/nem

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Az adóév zárása kapcsán feltárhatunk olyan hibákat is a könyvelésünkben, elszámolásainkban, amelyek indokolják a már benyújtott bevallások önellenőrzéssel történő helyesbítését. Nem minden esetben élhetünk azonban ezzel a lehetőséggel.


Mit jelent az önellenőrzés? 


Ha a vállalkozó észreveszi, hogy korábbi bevallásában az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy számítási hiba, elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja a javára és a terhére is.


Ez azt jelenti, hogy önellenőrzéskor a vállalkozó helyesbíti és bevallja az adó, illetve a költségvetési támogatás alapját, összegét - a bevallással egyidejűleg rendezi pótlólagos fizetnivalóit:
- ha az önellenőrzéssel nőtt az adófizetési kötelezettség vagy
- Csökkent az igényelt költségvetési támogatás összege.


Az önellenőrzés pótlékfizetési kötelezettséggel is jár, ezért megállapítja és bevallja az önellenőrzési pótlékot, és az önellenőrzéssel egyidejűleg azt megfizeti.


Fontos, hogy önellenőrzésekor azokat a szabályokat kell alkalmaznunk, amelyek eredetileg hatályosak voltak.
Önmagában egy hiba vállalkozáson belüli feltárása – azaz, ha nem az adóhatóság revizorai veszik azt észre -, még nem jelenti azt, hogy önellenőrzést végezve helyre tehetjük a dolgot. Vannak ugyanis olyan esetek, amelyekben eredetileg alkalmazott megoldásunkat hibásnak véljük, de az az önellenőrzés szabályait vizsgálva mégsem rendezhető ily módon.



Mikor alkalmazható önellenőrzés?

Abban az esetben élhet a vállalkozó ennek lehetőségével:
- Ha az adó, költségvetési támogatás megállapítása, bevallása, igénylése tévesen történt;
- ha a benyújtott bevallás helyesbíthető önellenőrzéssel;
- ha több, mint 1000 forint az eltér és az eredeti és a helyesbített összeg között;
- lényeges, hogy önellenőrzést a bevallási határidő előtt is be lehet nyújtani: ekkor a helyesbített adót, költségvetési támogatást az általános szabályok szerint kell megfizetni, illetve lehet visszaigényelni;
- ha a késve benyújtott bevallást a vállalkozó helyesbíteni szeretné.
Lényeges, hogy az elévülési időn belül lehet önellenőrzéssel helyesbíteni az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást.


Az elévülési idő azt jelenti, hogy:
- az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, az adót meg kellett volna fizetni;
- a költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt;
- amennyiben az adózó javára tér el a helyesbített összeg, az elévülési idő az önellenőrzés benyújtásakor újra indul, tehát újabb 5 évig nyújtható be önellenőrzés;
- Ha bíróság az adó-megállapításhoz való jog elévülési idején túl az adózó adókötelezettségét érintő jogerős döntést hoz, az adózó az adókötelezettsége rendezése érdekében a már elévült adó-megállapítási időszakra is nyújthat be önellenőrzést.


Lényeges, hogy abban az esetben, ha a vállalkozó az adóbevallást késedelmesen nyújtja be, és az elévülési időből kevesebb, mint 6 hónap van hátra, az elévülési idő 6 hónappal meghosszabbodik.


Mikor nem alkalmazható az önellenőrzés?


Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az ellenőrzéssel változtatná meg (például alanyi adómentességet választott). Ez azonban nem vonatkozik az olyan speciális esetekre, amelyekre külön törvényi rendelkezés van (például: korkedvezményes nyugdíj), azaz
- Önellenőrzéssel nem pótolható a be nem nyújtott adóbevallás.


- Nem lehet önellenőrzést benyújtani olyan adatokra és időszakokra vonatkozóan, amiket a NAV vizsgál.
- A NAV által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti.
- Ha a NAV új eljárást rendel el, az adózó nem nyújthat be önellenőrzést a vizsgálattal érintett adónemekre és időszakokra.

- Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó nem tévedett, de a körülmények rossz mérlegelése vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamilyen lehetőséget (például nem választott alanyi adómentességet).
- Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg (például alanyi adómentességet választott). Ez azonban nem vonatkozik az olyan speciális esetekre, amelyekre külön törvényi rendelkezés van (például: korkedvezményes nyugdíj).
- A bevallás adóhivatali javítását lehet kezdeményezni az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, ha a bevallásban adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét nem érintő hiba van.


Nézzünk a tilalmas esetekre egy példát is!



Az adólevonáshoz kapcsolódó önellenőrzési tilalom
Az adóalanyt megilleti az a jog, hogy az adólevonásra jogosító tevékenységéhez kapcsolódó beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adót az adólevonásra jogosító tevékenységhez történő használat, hasznosítás arányában levonásba helyezze.


Az Áfa tv. rendelkezései az adólevonási jog keletkezésének időpontját határozzák meg, amelyet megelőzően az adólevonási jog nem gyakorolható.


Tegyük fel, hogy a Kele és Kótya Kft az adott beszerzéssel kapcsolatos adólevonási jogát (200 eFt tekintetében) – bár erre lehetősége nyílt volna – nem annak keletkezésének időpontját magában foglaló 2019. szeptemberi adóbevallásában gyakorolta, hanem 2019. november havi adóbevallásában.


Ezzel a novemberi bevallásában 300 eFt, a következő időszakra átvihető követelése keletkezett. Az eredetileg benyújtott szeptemberi adóbevallásában 1.500 eFt fizetendő adót vallott be, és azt határidőben be is fizette.
2020 januárjában veszi észre, hogy a szeptemberi bevallásából kimaradt egy 200 eFt fizetendő adót tartalmazó számlája.


Ha a már említett beszerzés kapcsán őt megillető levonási jogát önellenőrzéssel visszahozhatná a szeptemberi bevallásába, akkor itt az utólag fellelt kimenő számlája miatti adóteher nulla forint lenne, míg a novemberi kötelezettsége sem válna pozitívvá.


Sajnos ez esetben a társaság nem jogosult önellenőrzés útján a 2019. szeptember havi vagy más – ezt követő – bevallási időszakra vonatkozó áfa-bevallásában érvényesíteni adólevonási jogát, hiszen a halasztott adólevonásra vonatkozó döntési jogával jogszerűen élt.


Továbbá a következő esetekben - az Áfa tv. által biztosított választási lehetőséghez kapcsolódóan hozott döntés módosítása okán - sincs helye önellenőrzésnek:
1. Az adóalanynak megnyílt az adó-visszaigénylési joga, de döntése szerint a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adót a következő időszakra átvihető követelésként vallotta be. Az adózó nem nyújthat be olyan tartalmú önellenőrzést, amelyben a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adót mégis visszaigényli, mivel egyrészt az adózó jogszerűen élt választási lehetőségével, amelyet önellenőrzés útján nem változtathat meg, másrészt adókötelezettségét is jogszerűen határozta meg.
2. Az adóalanynak megnyílt az adó-visszaigénylési joga, és döntése szerint a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adót visszaigényelhető adóként vallotta be. Az adózó nem nyújthat be olyan tartalmú önellenőrzést, amely szerint a negatív előjelű tárgyidőszakban elszámolandó adót mégis a következő időszakra átvihető követelésként kívánja elszámolni, mivel egyrészt az adózó jogszerűen élt választási lehetőségével, amelyet önellenőrzés útján nem változtathat meg, másrészt adókötelezettségét is jogszerűen határozta meg.
Az 1. és 2. pontban bemutatott esetekből arra a következtetésre is juthatunk, hogy az önellenőrzésre vonatkozó szabályokat nem azon az alapon kell alkalmaznunk, hogy az a vállalkozó szempontjából az önellenőrzés előnyös vagy hátrányos következménnyel jár-e.
Az 1. pont szerinti esetben, ha az önellenőrzés alkalmazható lenne, az a vállalkozó szempontjából pozitív hatással járna, mivel az számára visszaigényelhető adót eredményezne.
A 2. pontban vázolt esetben ezzel szemben az önellenőrzés lehetősége a vállalkozó szempontjából kötelezettségnövekedést okozna.


Az önellenőrzés Áfa törvényt érintő „zűrös” eseteire később még visszatérünk.