Nyugdíj folyósítása mellett végzett keresőtevékenység
MUNKAVISZONY ÖREGSÉGI NYUGDÍJ FOLYÓSÍTÁSA ALATT
Saját jogon öregségi nyugellátásban részesülő személy esetén különbséget kell tenni a nyugdíjkorhatárt betöltött nyugellátásban részesülő munkavállaló és a 40 év jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nő között.
Az általános szabály az, hogyha a nyugellátásban részesülő munkaviszonyban dolgozik, akkor ezt minden korhatár-, jövedelem- és időkorlát nélkül megteheti, azaz a nyugdíjas munkaviszonyban dolgozhat akár 68 évesen is, napi 8 órában.
Korlátozás csak a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkavégzése esetén áll fenn, mégpedig az esetében jövedelemkorlát érvényesül. Ha 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő munkabére meghaladja az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, azaz 2015-ben 1 890 000 forintot), a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. A keretösszeg vonatkozásában a naptári éveket külön-külön kell figyelembe venni. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugellátást vissza kell fizetni. A nyugdíjbiztosító tájékoztatása alapján az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.
Közterhek:
A nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni
- a 16 százalék személyi jövedelemadó-előleget,
- a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
- a 10 százalék nyugdíjjárulékot.
10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján a nyugellátásban részesülő kérheti nyugdíjának 0,5 százalékkal való megemelését, azaz a saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugellátásban részesülőként történt foglalkoztatása alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel. A levonásra azért kerül sor, mert ha a nyugdíj folyósítása szünetel, akkor a keresőképtelenség alatt a nyugdíjas munkavállaló nem kap nyugdíjat, de azért hogy ne legyen ellátás nélkül, ezért erre az időre táppénzre lesz jogosult. A táppénz megállapításához szükséges a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása, bevallása (megfizetése).
A saját jogú nyugellátásban részesülő soha nem fizet munkaerő-piaci járulékot, így ez a járulék nem kerül levonásra.
A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak:
- 27 százalék szociális hozzájárulási adót és
- 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.
55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. A foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Abban hónapban, amikor a munkavállaló 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell.
Példa a szociális hozzájárulási adókedvezményre:
Teljes munkaidőben dolgozó, nyugellátásban részesülő 68 éves munkavállaló munkabére bruttó 200 000 forint. A munkabéréből le kell vonni 32 000 forint személyi jövedelemadó-előleget, 20 000 forint nyugdíjjárulékot és 8 000 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 6 000 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugellátás folyósítása szünetel. A munkáltató megfizeti a 3 000 forint szakképzési hozzájárulást és 54 000 forint szociális hozzájárulási adó helyett 39 500 forint adót fizet, azaz havi 14 500 forint megtakarítással élhet.
EGYÉNI-, TÁRSAS VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSA ÖREGSÉGI NYUGDÍJ FOLYOSÍTÁSA MELLETT
Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő vállalkozóként dolgozik, akkor kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó, ha vesz fel jövedelmet
- 16 százalék személyi jövedelemadó-előleget, és
- 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet.
A 10 százalék nyugdíjjárulék alapja
- a társas vállalkozónál a személyes közreműködése alapján, illetve az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,
- az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét,
- átalányadózó egyéni vállalkozó esetén az átalányban megállapított jövedelem,
- az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó esetében pedig az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.
Ha nem vesz fel jövedelmet a nyugdíjas, akkor a 16 százalék személyi jövedelemadó-előleg, és a 10 százalék nyugdíjjárulék sem kerül megfizetésre.
- keresőképtelen,
- gyermekgondozási segélyben részesül,
- fogvatartott,
- állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel,
- ügyvédi tevékenysége szünetel,
- közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,
- egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,
- foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.
Ha a nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozó a kisadózástválasztja, akkor nem főállású kisadózónak minősül és a kisadózó vállalkozó után a vállalkozás havi 25 000 forint tételes adót fizet. Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra, amelyek egészében a kisadózó például táppénzben-, baleseti táppénzben részesül, vagy egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.
szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.
A 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő, ha egyéni vállalkozóként, vagy társas vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem főállású kisadózónak fog minősülni, és ez esetben a vállalkozásnak havi 25 000 forint tételes adót kell fizetnie. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értelmezése alapján, a főállásúnak nem minősülő kisadózó a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 10. § (2) bekezdése értelmében nem minősül biztosítottnak, és esetében a Tny. 83/B. §-ának alkalmazására nem kerül sor.
Azaz ha a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő vállalkozóként a kisadózást választja, akkor nem érvényesül a fentiekben leírt jövedelemkorlát.
dr. Radics Zsuzsanna Gabriella