Neked már van webáruházad? Számvitel és adózás az online kereskedelemben

Egyesek szerint kétféle vállalkozó van: az, akinek már van webáruháza és az, akinek majd ezután lesz. Persze ebben az üzleti modellben szemléletváltásra van szükség – általában, de az adózásban és a számvitelben is.

Kalandtúra, Himalája, Amazon, webshop… Van logika a felsorolásban? Nos, a kulcsszó a „webshop”! Az Amazon – az egyik legnagyobb internetes kereskedelmi cég - ugyanis nemrégiben indította be a kiszállítást a Himalája nehezen megközelíthető részeire is. Immár 3500 méteres magasságban is motoros futár viszi házhoz az online megrendelt árut. Persze nem a hétköznapi postások alakultak át hirtelen serpákká: az Amazon egy kalandtúrákra szakosodott céggel kötött együttműködési szerződést a cél érdekében.

Az Amazon nem „ugribugri” fajta cég, tulajdonosai nyilván tudják, mit csinálnak, bizonyára megéri ez a befektetés.

Fentiek tükrében is érdekes, hogy a híres, amerikai boltlánc, a Sears vesztét szakértők szerint az okozta, hogy nem nyitott idejében az online piac felé. A valaha jobb napokat látott cég 41 centes árfolyamon zárt az idei október közepén a New York-i tőzsdén, holott részvényeit nem is olyan régen - 2005-ben - még 100 dolláron jegyezték. Igaz, elsősorban azért, mert az egykor második Warren Buffettként méltatott Eddie Lampert egyesítette a Sears és a Kmart áruházláncot egy 11 milliárd dolláros ügyletnek köszönhetően.

A sors iróniája, hogy a csomagküldő kereskedelem egyik úttörője az USA-ban éppen a Sears volt!
Az 1886-os alapításakor még csak zsebórákat forgalmazó vállalat alapítója – Richard Warren Sears – gyorsan felismerte a terjeszkedés lehetőségeit, és a kezdeti pár oldalas kis órakatalógusa jelentette kínálatot 10 év alatt egy 600 oldalt kitöltő áruválasztékká fejlesztette, amelyben lényegében mindent megtalált a korabeli vásárló.
A Chicago-i cég csomagküldő szolgálata átformálta a vidéki lakosság vásárlási szokásait is, és cseppet sem mellesleg dús gazdaggá tette a kor szavát elsőként megértő tulajdonosát. Ez volt ugyanis az a korszak, amikor első ízben mentek tönkre a klasszikus kereskedelmet megtestesítő üzletek - jellemzően a vidéki vegyesboltok, amelyek gyér és ehhez képest borsos árú kínálata nem tudta felvenni a versenyt a katalógus bőséges és egyre bővülő választékával. (Talán hihetetlennek tűnik, de 1908. és 1940. között még házakat is szállított a csomagküldő szolgálat: a „csináld magad” házak ötlete a cég egyik menedzserének köszönhető, aki azt a feladatot kapta, szabaduljon meg minél előbb – lehetőleg minél kevesebb veszteséggel - a Sears raktáraiban porosodó, plafonig álló eladatlan építőanyagtól. Az összesen mintegy 30-40 ezer elemet tartalmazó, 20-25 tonnás óriási küldemények vasúton, teherautón kerültek a helyszínre)
Amikor Richard Sears 1908-ban nyugdíjba vonult, egy, mai értéken számolva, 1,3 milliárd dolláros évi forgalmú vállalatot hagyott hátra.

A későbbi évtizedekben azonban átalakultak a vásárlói szokások: az emberek szerették megnézni jó alaposan a terméket „élőben”, mielőtt megvásárolták volna. A Sears így kihátrált a csomagküldő kereskedelemből, és bolthálózata kiépítésével reagált az újabb kihívásokra.

Sajnos az időközben holdinggá duzzadt vállalkozás tulajdonosai nem ismerték fel, hogy ismét változtak a vásárlói szokások, és a csomagküldő kereskedelem újból virágkorát éli.
Pedig a vállalat már évek óta küzd a talpon maradásáért: majd egy évtizede nem tudja növelni bevételeit, 2011 óta pedig veszteségesen működik.
A kegyelemdöfést végül az a 134 millió dolláros hitel adta meg az áruházláncnak, amelynek a fizetési határideje idén októberben járt le és a vállalat nem tudta kifizetni. A boltlánc, amely a világ legnagyobbja volt egykor, most arra kényszerült, hogy benyújtsa csődvédelmi kérelmét egy New York-i csődbíróságon!
Igaz, az amerikai csődtörvény szerint ez az eljárás nem feltétlenül jelenti a Sears végét - a cég a csődvédelem alatt azon dolgozhat, hogy ki tudja fizetni hitelezőit és átalakítsa működését -, a holding novemberben mégis 46 áruházát lesz kénytelen bezárni, és az év végéig további, legalább 142 boltjától kell megválnia.

Nem tudom, van-e meddőbb vita, mint az, ami úgy kezdődik, hogy „mi lett volna, ha”
Mégis érdekes elgondolkodni azon, mi lett/lehetett volna a méltán nagyhírű és nagy múltú vállalkozás sorsa, ha idejekorán megszerzi a maga szeletét az online kereskedelem tortájából…

Egyébként a hazai vállalkozók is egyre vonzóbbnak találják a kereskedelem e formáját – bár ők még nem merészkednek a „Himalája-piacra” -, Karácsony közeledtével sokuknak megfordul a fejében, hogy tényleg, milyen jó lenne, ha a vásárlók a virtuális kosarakat is telepakolhatnák a cég termékeivel.
Ez a lehetőség a kisvállalkozások számára is elérhető: nem kell drága és nagy területű raktárakat fenntartani, elég, ha a megfelelően kiépített beszállítói rendszernek köszönhetően rövid időn belül képesek beszerezni és a megadott címre szállítani a webshop kínálatából a vásárló által kiválasztott terméket (dropshipping). Ehhez saját járművek sem kellenek, léteznek erre szakosodott futárcégek.

Az, ami miatt mégsem mernek belevágni a kisvállalkozások az online kereskedelembe az jellemzően a félelem az online piacra lépés bonyolultnak vélt szabályaitól.
E körbe tartoznak az adózási kérdések és számviteli rendszerrel szembeni elvárások is.

A webáruházakra egyébként ugyanaz a számviteli törvény érvényes – természetesen-, mint bármely más vállalkozásra, így lényegében nincs szükség speciális könyvelői tudásra: a meglévőeket kell kicsit másként alkalmazni - a szabályok betartásával, de ezzel párhuzamosan a gondolkodásmód átalakításával.

Nézzünk néhány példát arra, milyen számviteli, adózási problémákkal is szembesülhet egy webáruház tulajdonosa, könyvelője a gyakorlatban!


A Ragyogás Kft webshopon keresztül fényforrásokat értékesít. Az ügyletekről számlát állít ki. A termékekhez kapcsolódó garanciát érintően kétféle eset fordulhat elő: az egyik esetben a hibás árut a vevő visszajuttatja, és helyette a cég újat küld a vásárlónak, míg a másik esetben a garanciális reklamáció után a jellemzően kis értékű árukat nem kérik vissza a vevőktől, (a szállítás költségei meghaladnák az áru értékét), de a reklamációt elfogadva, küldenek az érintett számára egy másik terméket. A garanciális ügyintézés során az egyes esetekről feljegyzés (jegyzőkönyv) is készül, amelyben rögzítik a hibás termék sorsát – visszajuttatja- e azt a vásárló vagy sem -, illetve a termékcsere tényére is kitérnek. Ezen túlmenően, hogyan kell bizonylatolniuk a vázolt eseteket, illetve mit jelent ez az adózásban?

Az online kereskedelemben is igaz, hogy minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, továbbá csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad könyvelni.
Az említett feljegyzésekből kiindulva: ha a vásárló az árut visszajuttatja, akkor a társaságnak helyesbítő számlát kell kiállítania (T 91-92 - K 311), módosítva a fizetendő áfát is (T 467 - K311), a visszaszállított terméket pedig készletre kell venni (amit majd megjavítanak vagy selejteznek: könyvelve a javítás költségeit, illetve a selejtezett értéket). A hibás áruért cserébe kiküldött terméket számlázni kell, és értékesítésként kell elszámolni.
Abban az esetben, ha a vevő nem juttatja vissza a sérült árut, akkor is az említett jegyzőkönyv alapján kell a helyesbítő számlát kiállítani, az árbevételt, a fizetendő áfát csökkenteni. Az érintett terméket az értékesítés költségeinek csökkentésével készletre kell venni, majd - mint sérült, hibás terméket- selejtezni és egyéb ráfordításként kell elszámolni. A vevő által vissza nem juttatott termék helyett küldött terméket is az értékesítés szabályai szerint kell számlázni, árbevételként elszámolni.
A számlahelyesbítések közvetlenül érintik a fizetendő áfát, de nem visszamenőlegesen, mivel a visszavétel a visszaszállítás időpontjára vonatkozik (az adót az Áfa tv. 153/B.§-ában előírtak figyelembevételével elszámolva).
A hibás, rendeltetésének megfelelően nem használható termékek selejtezése a vállalkozási tevékenység velejárója, így az emiatt felmerült költségek, ráfordítások a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősülnek, e tételekkel az adózás előtti eredményt módosítani nem kell.

A Jó Kalmár Kft bolthálózata mellett webshopot is üzemeltet. Termékeit az internetes felületen fotóikkal mutatja be. A cég tulajdonosa aggódik: a webáruház termékeinek fotói, a termék leírása saját célú reklámnak minősülnek-e, és kell-e reklámadót fizetnie a kft-nek?

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (Ratv.) 2. §-ának e) pontja értelmében reklámadó-kötelezettséget keletkeztet az is, ha a reklámot interneten, túlnyomórészt magyar nyelven, vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon teszik közzé.
A törvény - 2017. május 26-ától hatályos - szabályai szerint kizárólag a reklám meghatározott csatornákon való, ellenszolgáltatás fejében közzététele minősül adókötelesnek. Ebből következően a reklám saját célú közzététele, vagyis ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé, az nem keletkeztet reklámadó-kötelezettséget.
Reklámadó-kötelezettséggel abban az esetben kell számolni, ha a webshop üzemeltetője saját döntése vagy a beszállító megbízása alapján, díjfizetés ellenében kiemelné egyik vagy másik terméket az egyébként értékesített termékek közül (előbbre sorolná az adott terméket a hirdetési listán, nagyobb képet, felhívó feliratot helyezne el a termék mellett).
A reklámadó alapja az adóköteles tevékenységből származó módosított adóévi nettó árbevétel. Az adó mértéke:
- az adóalap 100 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék;
- az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után 7,5 százalék.
Az adót a reklámközzétevőnek évente kell bevallania és megfizetnie az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig. (Adóelőleg fizetésre kötelezett adózók évente kétszer adóelőleget kötelesek fizetni, és az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig feltöltési kötelezettség is terheli őket.)
A NAV reklámközzétevőkről vezetett nyilvántartásában nem szereplő reklámközzétevő legkésőbb a reklám közzétételről kiállított számlán köteles nyilatkozatot adni a megrendelője felé adókötelezettségéről.

Amennyiben a reklám közzétevője nem szerepel az említett nyilvántartásban (https://www.nav.gov.hu/nav/adatbazisok/reklamado_nyilvantartas) és nyilatkozattételi kötelezettségének sem tesz eleget, úgy (az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek kivételével) a reklámközzétételt megrendelő is a reklámadó alanyává válik. Ő a reklámadó-kötelezettség alá eső havi szinten összesített reklámköltései 2,5 millió forintot meghaladó összege után, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles az adót bevallani és megfizetni.
Ha a reklámadót a megrendelőnek kell megfizetnie, az adó mértéke egységesen 5 százalék.
Azonban a megrendelő mentesül az adófizetési kötelezettség alól, ha hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy a közzétevőtől kérte a nyilatkozat kiadását, de azt a számla, illetve számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg, és erről a tényről, a közzétevő személyéről, valamint a közzététel ellenértékéről bejelentést tett az állami adóhatóság felé.
Az Online Bazár Kft webáruházában a bankkártyás fizetések okoztak fejtörést. Például a vásárló hétfőn kifizeti a kiválasztott árut online, bankkártyával. A webáruházhoz beérkezik a szóban forgó megrendelés. A vevő által fizetett összeget másnap – kedden – írják jóvá a Kft bankszámláján, és szerdán elküldik a vásárlónak a rendelt terméket.
A számla teljesítésének napja kedd. A vásárló bankszámláján hétfői nappal jelenik meg a terhelést. A közvetítő bank a webáruháznak azonnal átutalja a vásárlás ellenértékét, de az banktechnikai okokból csak a következő napon látható a cég számláján. Ebben az esetben hogyan történik a számlázás? Szükség van előlegszámlára, ha a távollevők között kötött szerződésen alapul a kereskedelem?

Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében előlegről akkor beszélhetünk, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak. A webáruházban történő vásárláskor azonban a vevő a megvásárolt termék ellenértékét fizeti meg a bankkártyával történő fizetéssel, és nem az ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttat.
Az ellenérték - a példa szerinti esetben - alapvetően banktechnikai okok miatt kedden érkezik mega cég számlájára. A terméket ezt követően lehet a vásárlónak elküldeni, és mire az a vásárlóhoz megérkezik, több nap is eltelhet.
Az Áfa-tv. 163. §-ának (1) bekezdése alapján a Kft a számla kibocsátásáról legkésőbb a teljesítésig köteles gondoskodni.

Ebből kiindulva helyes a társaság azon gyakorlata, hogy a megrendelt termék ellenértékének megfizetése napján állítják ki a számlát, amelyen az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontja az ellenérték megérkezésének időpontja, függetlenül a termék megküldésének és célba érkezésének időpontjától.
A megvásárolt termék ugyanis az ellenérték megfizetésekor már a vevő rendelkezésére áll: az ellenérték rendezésével párhuzamosan tulajdonosként rendelkezhet arról. (Fontos, hogy ezt a vásárlóval kötött szerződésben, illetve a webáruház honlapján közzétett, általános szerződési feltételek körében is rögzíteni kell, függetlenül az áru tényleges átadás-átvételétől!)

Ha a vevő rendelkezésére áll a termék az ellenérték megfizetése (a számlakiállítás) időpontjában, akkor ez az időpont a számviteli elszámolás szempontjából is a teljesítés időpontja. Ebből következően, jogilag a vevőnél sem kell a teljesítés időpontja előtt átutalt összeget előlegnek tekinteni: az ellenértéket fizette meg előre (azaz a számla kibocsátás napjáig a Szállító számlának Tartozik egyenlege lesz).

A webáruházban történő vásárlásnál is előfordulhat az Áfa tv. fogalmai szerinti előlegfizetés, ha a vásárló kifizeti a megrendelés ellenértékét, de az ebben az időpontban nem állhat a rendelkezésére, nincs a webáruház birtokában, nem szerepel a könyveiben. Ilyen eset például az ún. előrendelés, amikor az adott terméket már meghirdették, megrendelhető azzal, hogy a rendelést csak egy adott dátumot követően képes teljesíteni a bolt. Ezekben az esetekben a vevő által fizetett ellenértéket előlegként kell kimutatni, illetve előlegszámlával kell dokumentálni.

Erre az esetre azonban van egy szabályos, és mégis vállalkozóbarát megoldás is: a teljes ellenérték előlegként való megfizetése esetén az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerülhet. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátott előleg-számlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett 100 százalék összeget (adóalap és adóösszeg bontásban, az ügyletre irányadó áfa-mérték feltüntetése mellett, ha nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját, mint adófizetési kötelezettség keletkezési napot. Továbbá ezen a bizonylaton megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték rendezésre nem kerül sor.

Ebben az esetben nem történik kétszeres bizonylat-kibocsátás (azaz az előlegszámlát követően egy ún. nullás végszámla kibocsátása), hanem csupán a 100 százalék előleg átvételét, jóváírását kísérő számlát állít ki az értékesítő.

Ez az „egybizonylatos” megoldás nem alkalmazható olyan esetekben, amikor a 100 százalék előlegről szóló számla kibocsátásakor még nem ismert az ügylet majdani teljesítési időpontja. Ilyen esetekben ugyanis az előlegszámlán az ügylet teljesítési időpontjának feltüntetése, és így az Áfa tv. 169. § g) pontjának való egyidejű megfelelés nem lehetséges. Ezért az előlegszámlát is ki kell állítani a teljes ellenértékről, majd ezt követően a teljesítéskor ún. nullás végszámlát kell kibocsátani az ügyletről.

(A webáruházak számlázási és áfa – kérdéseire egy másik cikkben még visszatérek.)