Munkaviszony és vállalkozási tevékenység gyermekgondozási díj folyósítása alatt

GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ

A biztosítási jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj folyósítását követően, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól jár a gyermek 2. életévének betöltéséig. Ikergyermekek esetén a gyermekgondozási díj további 1 évig folyósítható, azaz a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár. 

A gyermekgondozási díjnak egy különleges formája az ún. hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj. A hallgatói gyermekgondozási díj már a gyermek születésének napjától jár, de ez nem a gyermek 2 éves koráig, hanem csak a gyermek 1 éves koráig kerül folyósításra. 

MUNKAVÁLLALÁS FELTÉTELEI

A gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt dolgozni. Amennyiben ezen időtartamban az ellátásra jogosult dolgozik, akkor a keresőtevékenységre tekintettel nem kaphatja a gyermekgondozási díjat. Erre tekintettel nem jár például a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díj, ha a jogosult a gyermek születését követő 169. napot megelőzően munkaviszonyban dolgozik. 

A gyermekgondozási díj alatti munkavégzésnél nincs sem időkorlát, sem jövedelemkorlát, azaz a gyermekgondozási díjban részesülő szülő akár napi nyolc órában is dolgozhat és kereshet akár havi bruttó 300 000 forintot is. 

A gyermekgondozási díj mellett munkaviszonyban dolgozó kérheti, hogy a munkáltató részmunkaidőben foglalkoztassa. Ez esetben a munkáltató a gyermek 3 éves koráig köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén – amennyiben a munkavállaló kéri - a gyermek 5 éves koráig kell biztosítani teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőt.

Megjegyzés: három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló többek között az, aki szülőként legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult és gyermekgondozási díjban részesül.

EGYÉNI-, TÁRSAS VÁLLALKOZÁS FOLYTATÁSA GYERMEKGONDOZÁS DÍJ FOLYÓSÍTÁSA ALATT

A gyermekgondozási díjban részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozóként. Keresőtevékenység korlátozása ez esetben is érvényesül, azaz a gyermek születését követő 169. napot megelőzően nem lehet gyermekgondozási díj folyósítása alatt vállalkozóként dolgozni. Erre tekintettel a hallgatói (diplomás) gyermekgondozási díjban részesülő nem folytathat vállalkozóként keresőtevékenységet a gyermek születését követő 168 napban. 

A gyermekgondozási díj folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapok szerinti tb közterheket. Azaz amíg gyermekgondozási díj kerül folyósításra, addig nem kell megfizetni 

• 10 % nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbérből/garantált bérből, 
• 8,5% egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszereséből, míg 
• és a vállalkozásnak a 22 % szociális hozzájárulási adót és a 1,5 % szakképzési hozzájárulást legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka után (azonban az egyéni vállalkozó – ha nincs alkalmazottja - nem fizet szakképzési hozzájárulást)

Ha a gyermekgondozási díjban részesülő vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előlegen túl a tb közterheket a felvett jövedelme (kivétje) alapján, ha nincs havi jövedelme (kivétje), akkor nem áll fenn a tb közteher fizetési kötelezettség. 

Ha a vállalkozó kisadózást választ, és kisadózóként gyermekgondozási díjban részesül, akkor ez esetben nem kell megfizetnie - nem főállású kisadózó esetén – a havi 25 000 forint tételes adót, illetve főállású kisadózó a havi 50 000 forint tételes adót. Más a helyzet akkor, ha a kisadózó a gyermekgondozási díj folyósítása alatt kisadózóként dolgozik, ez esetben ugyanis a kisadózónak meg kell fizetnie a fenti tételes adót.