Mit tanulhat egy start up cég egy tapasztalt cégvezetőtől – jó üzleti terv = lelkes befektetők? 1. rész: Mi köze ennek a főkönyvi kivonathoz?!

 

BEFEKTETŐKRE VAN SZÜKSÉG

 

 

Ön beszállna -mondjuk az „anyósülésre”- olyasvalaki mellé, aki bármiféle értelemben vakon vezet, legyen bár az illető akár a legjobb barátja? Biztosan nem. Rábízná a pénzét egy olyan cégvezetőre, akinek halvány fogalma sincs arról, milyen helyzetben van éppen az – elviekben – általa irányított társaság? Esküdni mernék, hogy erre a kérdésre is egy határozott nem lenne a válasz. Márpedig a vállalkozáshoz pénz kell!

 

Előfordul, hogy a termék eladja önmagát, mint például a L!BER8 Technology által megálmodott high-tech karkötő (magyar fejlesztés!). A cég, pontosabban a termék, kicsivel több, mint 24 óra alatt 50 ezer dollárnyi támogatásra tett szert az Indiegogo közösségi finanszírozási oldalon. Ez csodás, de az induláshoz nekik is pénzre - és hacsak nem mindannyian milliomosok – befektetőkre volt szükségük.

 

Az ún. start up vállalkozások helyzete nehezebb, mivel a jellemzően óvatos (tehát többnyire konzervatív) befektetőket kell meggyőzniük egy forradalmi újítás piacképességéről. Bonyolítja a dolgot az, hogy a start up vállalkozások tulajdonosai általában maguk sem hétköznapi, „hagyománytisztelő”, a potenciális támogatókban első látásra mély bizalmat ébresztő fickók.

 

A lehetséges befektetőket nem az adott fejlesztés nagyszerűsége nyűgözi le, hanem annak bizonyossága, hogy belátható időn belül tőkéjüknek – remélhetőleg nem is kevés- hozama lesz, ezért jól teszik, ha a pénzükre ácsingózó számos más cég helyett ezt a társaságot részesítik előnyben.

 

A meggyőzés egyik eszköze a jó üzleti terv. Ennek azonban nem forradalminak, kreatívnak, innovatívnak – ami egyébként csupa-csupa előnyös tulajdonság egy start up vállalkozásnál – kell lennie, hanem pénzügyileg megalapozottnak és pontosnak. Természetesen amennyire ez lehetséges, mert mégis csak az a helyzet, hogy mintegy öt évre előre kell gondolkodni, látni a (pénzügyi) jövőt. Az évente változó adószabályok közt ez korántsem egyszerű feladat. S ezen a ponton léphet színre a hagyományos üzleti modellen nevelkedett, sokat tapasztal ügyvezető, aki segíthet az üzleti terv elkészítésében.

MILYENNEK KELL AZ ÜZLETI TERVNEK LENNIE?

 

Először is érthetőnek annak számára, akinek szántuk, azaz – jelen esetben  - a befektető könnyen és gyorsan megtalálhatja benne azokat az információk, melyekre kíváncsi. Az, aki akár csak átlapozgatós szinten belekukkantott már bármely, a témával foglalkozó szakkönyvbe, tudja, az üzleti terv formájára, és tartalmára vonatkozó – főként a banki finanszírozási gyakorlatnak megfelelően kialakult – elvárásoknak is eleget kell tenni.

 

Így minden üzleti terv követi az alábbi felépítést:

1. A társaság bemutatása
2. A teljes üzleti terv bemutatása (összefoglaló, sokban hasonlít egy szakdolgozat összefoglalójához)
3. Ágazati elemzés
4. A vállalkozás leírása (humán erőforrás-terv, munkavállalók létszámával, képzettségével kapcsolatos információk)
5. Termelési-forgalmazási terv (pl. tevékenység, beszerzési források, technológia, stb.)
6. Marketing terv (SWOT analízis, marketing-mix elemzése („4P, 7P”)
7. Kockázatbecslés
8. Pénzügyi terv
9. Mellékletek

 

Fentiek valamiféle kódolt szövegnek tűnhetnek a gazdasági képzettséggel nem rendelkezők számára (nekik házi feladat utánanézni ezeknek a neten), de biztos, hogy arra a kérdésre, hogy e felsorolásból mire kíváncsiak a potenciális befektetők leginkább, ők is azonnal a 7. és 8. pontra voksolnának. Az alábbiakban ezeket nézzük meg közelebbről.

 

A pénzügyi terv arra a kérdésre igyekszik választ adni, hogy

a) lesz-e nyeresége a válasznak, és ha igen, mekkora,

b) képes-e a cég a tevékenységéhez, működéséhez szükséges pénzt kellő időben és mennyiségben saját erőből biztosítani, illetve szüksége van-e külső forrásokra.

 

A pénzügyi tervezés során a vállalkozás céljainak, az elérésükhöz szükséges eszközök és források bemutatásával párhuzamosan ki kell dolgozni a cég pénzügyi stratégiáját, legalább 3-4, de optimális esetben 5 éves időtávra. A befektető ebből láthatja, hogy mekkora hozamra számíthat, mennyi időn belül térül meg a befektetése. (Vigyázat, fontos szó a hozam! Nem elég azt bizonygatnunk, hogy leendő támogatónk kb. 5 év múlva „csont nélkül”, visszakapja a befektetett pénzét, azaz fialni nem fog, de legalább nem vész el, visszafizetjük, becs' szó!)

 

A pénzügyi terv „kérdéseiről” - lesz-e nyereség, és mikor, illetve mi a helyzet a forrásokkal- külön-külön is köteteket írtak már. E keretek közt csak két kiemelten fontos dologra hívnám fel a figyelmet:

a) a fedezetipont-számítás és

b) a cash-flow előrejelzés szerepére.

 

Az előbbivel azt deríthetjük ki, mikor válik valóban nyereségessé a vállalkozás, míg az utóbbi pénzügyi túlélésünket (kevésbé romantikus kifejezéssel élve nevezzük ezt likviditásnak, vagyis a fizetőképesség megőrzésének) segíti azzal, hogy a lehetséges mértékben összhangot teremt a várható bevételek és a várható kifizetések között.

 

Mindkét szempontból lényeges a költségek költségnemenkénti, kellő részletezettségű bontása, és az egyes költségek figyelése, hogy mely költségeknél tapasztalhatunk terven felüli növekedést és mi ennek az oka. Az állandó és a változó költségek közötti különbségnek pedig a fedezetipont-számítás során is fontos szerepe van.

 

"EZT MAJD INTÉZI A KÖNYVELŐ!"

 

Nagyszerű, ezt majd intézi a könyvelő! - mondják a cégtulajdonosok általában. Nos, ne – legalábbis ne teljes egészében – számítsanak erre! Persze nem arról van szó, hogy a könyvelő „belső ellenségként” igyekezne minden erejével gátolni a vállalkozást a siker elérésében. A helyzet az, hogy az ezerféle adminisztrációs kötelezettséggel amúgy is túlterhelt könyvelő „két úr szolgája” ebben az esetben. Egyrészt meg kell felelnie az állam elvárásainak (bevallások, mérlegbeszámoló), másrészt speciális szempontok szerint kellene információval ellátnia a cégvezetést.

 

Az előbbi célt szolgáló főkönyvi kivonat érthetetlen a vállalkozások tulajdonosai vezetői számára (kivéve persze, ha „szakmabeli”). Igaz, a főkönyvi kivonat megfelelő részletezettsége (például a 6-7. számlaosztály vezetése, a tevékenység szempontjából stratégiai költségelemek számláinak a szokásosnál részletesebb bontásban való vezetése, stb.) sokat segíthet. Ehhez azonban a könyvelőnek ismernie kell a cég terveit, az ügyvezetés által igényelt információk körét.

 

Lássuk, milyen adatokra van szüksége egy ügyvezetőnek, az üzleti terv elkészítéséhez (is):

• a vállalkozás eredményessége, összevetve a tervekkel, lehetőleg minden hónapban vizsgálva a kérdést,
• a pénzforgalom (cash-flow) alakulása, havonta
• költségek tényleges és tervezett mértéke, eltérés okai
• mely tevékenységek, termékek veszteségesek, illetve nyereségesek,
• rövid távú tervezést támogató adatok (különös figyelemmel az adókötelezettségekre).

 

Visszatérve a főkönyvi kivonat kérdésére: a befektetők, az esetlegesen hitelt nyújtó pénzintézetek a vállalkozás aktuális főkönyvi kivonatában is szeretnek elmélyedni. Ebben lehetnek olyan információk, amelyek gyanakvással töltik el a vállalkozás jövőbeni támogatóit. Így például a házipénztár jelentős pénzkészlete, amely ha valós, akkor nincs szükség a befektetőkre, Ha pedig téves, csak papíron létező vagyon, akkor nem növeli a befektető bizalmát sem a cég, sem számviteli fegyelme iránt. A követelések összetétele is beszédes adat: ha kölcsönök is szerepelnek e körben, akkor felmerülhet a kérdés a potenciális befektetőben, ugyan miért bízzon meg egy olyan projektben, amelyben – szemmel láthatólag – megálmodója sem hisz igazán, különben nem menekítené pénzét egy másik vállalkozáshoz. Ugyanígy kényes pontjai a főkönyvi kivonatnak a vevőkövetelésekre, a készletekre, a saját tőkére – annak összetételére- és a kötelezettségekre vonatkozó adatok is.

 

A befektetők számára (is) oly fontos üzleti kockázat becslése komoly feladat, mert a kockázatokkal kapcsolatos tényezőket nehéz – sokszor lehetetlen- számszerűsíteni. Lényegében két tényező befolyásolja a lehetséges kockázat mértékét:

• az adott intézkedés lehetséges eredményeinek valószínűsége,
• az egyes lehetséges eredmények hatásai és azok mértéke.

(Az elemzést, számszerűsítést erre a célra kidolgozott szoftverek is támogatják, akárcsak a vezetői számvitelt.)

 

A kockázatok csökkentése, ennek lehetséges stratégiája is érdekes a befektető számára. Példaként kiragadva: egy termelési folyamatban kockázati tényező a szükséges gépek, berendezések meghibásodása, vagy – például- a raktár feltörése és kirablása. A kockázat csökkenthető a rendszeres karbantartással, a gépek működésének ellenőrzésével, az épületek őrzésével. Az üzleti tervnek e kérdésekre is ki kell térnie. 

 

A következő részben azokra a kérdésekre keresem a választ, miként lehet a vállalkozás számviteli rendszere a sikeres tervezés hátországa, különös figyelemmel a start up cégek sajátosságaira. Miről ismerjük fel a cégünknek való befektetőt, és hol akadhatunk a kezdő vállalkozókat tanácsaikkal segítő tapasztalt „öreg róka” cégvezetőkre, afféle hivatásos mentorokra.

Apropó, rókák!

Biztosan sokan emlékeznek a bájos rajzfilmre, Vuk történetére. Az árván maradt kis rókát nagybátyja, Karak veszi magához, és megtanítja a vadászat és a rókaélet minden csínjára-bínjára. Témánk szellemében gondolkodjunk el kettőjük tanúságos párbeszédén:

-         Buta vagyok én Karak?

-         Nem, nem vagy buta, csak még keveset tudsz. :)

 

 

Sinka Júlia