Mit követeljünk: kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet?
KÁRTÉRÍTÉS
A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, ami lehet vagyoni és nem vagyoni kár egyaránt. A kártérítési felelősség megállapításának feltételei az alábbiak:
- a károkozáskor a felek között munkaviszony állt fenn;
- károkozás a munkaviszonnyal okozati összefüggésben következett be;
- a munkavállalónak kára keletkezett.
Ha például munkavégzés közben bedől az üzem oldala, amely állagmegóvásáról nem gondoskodott a munkáltató, s ennek következtében eltörik a munkavállaló lába, és szétszakad a nadrágja, akkor a munkavállaló a megrongálódott ruhája, és a társadalombiztosítási ellátáson felüli ápolásának költsége kapcsán kártérítést követelhet a munkáltatótól.
A kártérítési összeg személyi jövedelemadó és járulékmentesen kerül kifizetésre a károsult munkavállalónak. Azaz, ha a munkavállalónak a bíróság kártérítésként például 200 000 forintot megítél, akkor az teljes egészében kifizetésre kerül, azaz a munkavállaló ezt az összeget személyi jövedelemadó adó-, és járulékmentesen megkapja.
JÖVEDELMET PÓTLÓ KÁRTÉRÍTÉS
A személyi jövedelemadó törvény alapján bérnek minősül a jövedelmet pótló kártérítés, kivéve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas jövedelempótló kártérítési járadéka.
Jövedelmet pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, ugyanakkor nem terheli nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék. Azaz, ha a munkavállalónak a bíróság jövedelmet pótló kártérítésként például 200 000 forintot megítél, akkor a munkavállaló 168 000 forintot kap nettó jövedelemként.
ELMARADT JÖVEDELEM
A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál
- az elmaradt munkabért és
- annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni,
amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.
A munkaviszony esetén elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.
Az elmaradt jövedelemből személyi jövedelemadó előleget, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is fizetni kell.
Ha a munkavállaló perben érvényesíti a követelését elmaradt jövedelem címén, de a per befejezése előtt a munkaviszonya megszűnik, akkor az így utólag kifizetett munkabér járulékfizetésénél az alábbi szabályt kell alkalmazni:
- A járulékalap megállapításánál a járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
- A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Azaz, ha a kifizetés például 2011. évre vonatkozik, akkor a nyugdíjjárulék levonásánál a felső határra is figyelemmel kell lenni.
Tehát, ha a munkavállalónak a bíróság például 200 000 forint elmaradt jövedelmet ítél meg, akkor ebből a jövedelemből a munkavállalónak meg kell fizetnie mind személyi jövedelemadó előleget, mind nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. A munkaviszony megszűnése esetén azonban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a járulékokat arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.
Összefoglalva a fentiekben leírtakat elmondható, hogy a követelés jogcíme meghatározó a nettó jövedelem vonatkozásában, azaz át kell gondolni, hogy a munkaügyi perben a követelés milyen jogcímen kerül megjelölésre.