Mit követeljünk: kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet?

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

KÁRTÉRÍTÉS

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt, ami lehet vagyoni és nem vagyoni kár egyaránt. A kártérítési felelősség megállapításának feltételei az alábbiak:

a károkozáskor a felek között munkaviszony állt fenn;
károkozás a munkaviszonnyal okozati összefüggésben következett be;
a munkavállalónak kára keletkezett.

Ha például munkavégzés közben bedől az üzem oldala, amely állagmegóvásáról nem gondoskodott a munkáltató, s ennek következtében eltörik a munkavállaló lába, és szétszakad a nadrágja, akkor a munkavállaló a megrongálódott ruhája, és a társadalombiztosítási ellátáson felüli ápolásának költsége kapcsán kártérítést követelhet a munkáltatótól.

A kártérítési összeg személyi jövedelemadó és járulékmentesen kerül kifizetésre a károsult munkavállalónak. Azaz, ha a munkavállalónak a bíróság kártérítésként például 200 000 forintot megítél, akkor az teljes egészében kifizetésre kerül, azaz a munkavállaló ezt az összeget személyi jövedelemadó adó-, és járulékmentesen megkapja.

JÖVEDELMET PÓTLÓ KÁRTÉRÍTÉS

A személyi jövedelemadó törvény alapján bérnek minősül a jövedelmet pótló kártérítés, kivéve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjas jövedelempótló kártérítési járadéka.

Jövedelmet pótló kártérítés után személyi jövedelemadót kell fizetni, ugyanakkor nem terheli nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék. Azaz, ha a munkavállalónak a bíróság jövedelmet pótló kártérítésként például 200 000 forintot megítél, akkor a munkavállaló 168 000 forintot kap nettó jövedelemként.

ELMARADT JÖVEDELEM

A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál

az elmaradt munkabért és
annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni,

amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

A munkaviszony esetén elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.

Az elmaradt jövedelemből személyi jövedelemadó előleget, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot is fizetni kell.

Ha a munkavállaló perben érvényesíti a követelését elmaradt jövedelem címén, de a per befejezése előtt a munkaviszonya megszűnik, akkor az így utólag kifizetett munkabér járulékfizetésénél az alábbi szabályt kell alkalmazni:

A járulékalap megállapításánál a járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor.
A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Azaz, ha a kifizetés például 2011. évre vonatkozik, akkor a nyugdíjjárulék levonásánál a felső határra is figyelemmel kell lenni.

Tehát, ha a munkavállalónak a bíróság például 200 000 forint elmaradt jövedelmet ítél meg, akkor ebből a jövedelemből a munkavállalónak meg kell fizetnie mind személyi jövedelemadó előleget, mind nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot. A munkaviszony megszűnése esetén azonban azt a szabályt kell alkalmazni, hogy a járulékokat arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették.

Összefoglalva a fentiekben leírtakat elmondható, hogy a követelés jogcíme meghatározó a nettó jövedelem vonatkozásában, azaz át kell gondolni, hogy a munkaügyi perben a követelés milyen jogcímen kerül megjelölésre.

Szakmai Hírlevél

Kreditpontos
továbbképzések

Mit követeljünk: kártérítést, jövedelempótló kártérítést vagy elmaradt jövedelmet?

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

Legfrissebb