Mire figyeljünk alkalmi munkavállalók foglalkoztatásakor?

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Az alkalmi munkavállalás olyan különleges munkaviszony, amelyre ugyan a Munkatörvénykönyv szabályai is vonatkoznak, de a munkavállalóktól eltérően az alkalmi munkavállaló nem lesz biztosított. Az alábbiakban pontokba szedve foglaljuk össze az alkalmi munkavállalás fontosabb szabályait.

 

MUNKAVÁLLALÓK ÉS ALKALMI MUNKAVÁLLALÓK EGYIDEJŰ FOGLALKOZTATÁSA.

Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény meghatározza egy naptári napon belül foglalkoztatható munkavállalók és alkalmi munkavállalók számát. Erre tekintettel az alkalmi munkára irányuló foglalkoztatás esetén az alkalmi munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatottak létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az alábbi mértéket: 

  • ha nincs munkavállaló, akkor az 1 főt,
  • ha 1-től 5 főig terjed a munkavállalók száma, akkor a 2 főt,
  • ha 6-tól 20 főig terjed a munkavállalók száma, akkor a 4 főt,
  • 20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén pedig a munkavállalói létszám 20%-át. Azaz pl. 200 fő munkavállaló esetén az foglalkoztatott alkalmi munkavállalók száma nem haladhatja egy naptári napon a 40 főt. 

Másik szabály, amelyre figyelemmel kell lenni, a következő: 

  • Érvénytelen az alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Azaz a már foglalkoztatott munkavállalót nem lehet alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni. 
  • Továbbá az is kizárt, hogy a munkaszerződést alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében a felek módosítsák.

 

ALKALMI MUNKAVÁLLALÁS, MINT HATÁROZOTT IDŐRE LÉTREJÖTT MUNKAVISZONY

Az alkalmi munkavállalás határozott időre köthető. Azaz az alkalmi munka 

  • összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 
  • egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, 
  • egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig

létesített, határozott időre szóló munkaviszony.

Az alkalmi munkavállalásra irányuló szerződést nem kell írásba foglalni. Ugyanakkor a feleknek lehetősége van arra, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény mellékletében foglalt egyszerűsített munkaszerződés felhasználásával szerződést kössenek alkalmi munkavállalásra. Nem elektronikus úton bevallásra kötelezett felek, alkalmi munkavállalás céljából munkaviszonyt egyszerűsített munkaszerződés megkötésével is létesíthetnek, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett. Az egyszerűsített munkaszerződést ekkor a munka megkezdéséig írásba kell foglalni úgy, hogy a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatokat. 

Miért érdemes egyszerűsített munkaszerződést kötni?

Azért, mert egyszerűsített munkaszerződés használatakor nem kell munka- és pihenőidő nyilvántartást vezetni, illetve a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap 10-ik napjáig nem kell írásbeli tájékoztatást adni. 

 

ALKALMI MUNKAVÁLLALÁS BEJELENTÉSE

Az alkalmi munkaviszony a bejelentési kötelezettség teljesítésével jön létre. Bejelentési kötelezettség a foglalkoztatás megkezdése előtt az alábbi módon teljesíthető:

  • a T1042E nyomtatványon (ügyfél kapun keresztül)
  • 185-ös telefonszámon (országos telefonos ügyfélszolgálaton keresztül) 

Az alkalmi munkavállalás esetén az alábbi adatokat kell bejelenteni:

  • a munkavállaló neve,
  • a munkáltató adószáma / bejelentő adóazonosító jele,
  • a munkavállaló adóazonosító jele és társadalombiztosítási azonosító jele,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munkavállalásra irányul, 
  • a munkaviszony napjainak száma.

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására az alkalmi foglalkoztatás bejelentését követő 2 órán belül, vagy ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott, a módosítás bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, ezt követően a munkáltató a közteher-fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni. 

 

AZ ALKALMI MUNKAVÁLLALÁS ESETÉN FIZETENDŐ MINIMÁLBÉR ÉS ANNAK KÖZTERHE

Alkalmi munkavállalás esetén minimálisan kifizetendő órabérek (2015-ben): 

  • minimálbér 85%-a, azaz nettó 513 Ft/óra, vagy 
  • a szakképzettséget igénylő munkakörökben garantált bérminimum 87%-a, azaz nettó 611 Ft/óra.

Alkalmi foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

  • alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint, 
  • filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint. 

A közteher megfizetésével nem terheli

  • a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,
  • a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

 

MILYEN ELLÁTÁSRA JOGOSULT AZ ALKALMI MUNKAVÁLLALÓ?

Az alkalmi munkavállalók nem biztosítottak. Jogosultak ugyan nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra. Nyugellátás számításának alapja napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Ugyanakkor az alkalmi munkavállalás alapján a munkavállalók nem jogosultak például táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra és egészségügyi szolgáltatásra sem.

Az egészségügyi szolgáltatás fedezetét azonban meg kell fizetniük az alkalmi munkavállalóknak. Azaz egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség áll fenn azon alkalmi munkavállalók esetében, akik

  • legalább egy éve Magyarországon élnek, és
  • nincs egyéb biztosítási jogviszonyuk, valamint
  • az 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ában sincsenek felsorolva az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak között.

Ez esetben tehát köteles az alkalmi munkavállaló a foglalkoztatása idejére is egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz 2015-ben havi 6 930 (napi 231) forintot megfizetni.