Mikor kell a vevő adószámát feltüntetni a számlán?

Az áfa törvény 169. § d) pontja értelmében bizonyos esetekben – de nem mindig – a befogadó neve és címe mellett a számlán a számlabefogadó adószámát is szerepeltetni kell.
Erre az alábbi három esetben van szükség:
1. az Áfa törvény 169. § da) alpontja alapján a belföldi fordított adózás alá eső ügylet esetén, illetve az Áfa törvény szempontjából területi hatályon kívülinek minősülő, külföldre nyújtott olyan szolgáltatás esetén, ahol a külföldi igénybe vevő a teljesítési hely országában igénybe vevőként forgalmi adó fizetésére kötelezett,
2.az Áfa törvény 169. § db) pontjából következően a Közösségen belüli termékértékesítés esetén (ilyenkor a másik tagállambeli vevő közösségi adószámát kell vevői adószámként szerepeltetni a számlán),
3.az Áfa törvény 169. § dc) pontja alapján 2013. január 1-jétől a számlabefogadó adószámának, vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét akkor is fel kell tüntetni a számlán, ha részére mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítettek, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalanyra áthárított adó a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.

Az új szabályozás értelmében tehát a belföldön letelepedett számlakibocsátók az olyan belföldi, egyenes adózású ügyleteikről kibocsátott számláikon, amelyekben az áthárított áfa összege a 2 millió forintot eléri, vagy meghaladja, a számlabefogadó adószámának első 8 számjegyét szerepeltetni kötelesek, feltéve, hogy a számlabefogadó belföldi adóalany.

Mikor nem kell?
Ennek értelmében nem kell tehát a számlabefogadó adózási azonosítóját feltüntetni az olyan, legalább 2 millió forint áthárított áfát tartalmazó számlákon, amelyek esetén a számla befogadója nem áfa-alany (mert például gazdasági tevékenységet nem folytató magánszemély), vagy pedig külföldi, belföldön nyilvántartásba nem vett adóalany.
Nem szükséges továbbá a számlabefogadó adózási azonosítóját feltüntetni akkor sem, ha a legalább 2 millió forint áthárított áfát tartalmazó számla kibocsátója olyan adóalany, amely belföldön nem letelepedett, csak áfa regisztrációval rendelkezik Magyarországon.
Minden egyéb esetben, azaz a belföldön teljesített, egyenes adózású olyan ügyletek esetén, amelyekről kibocsátott számla áfa tartalma nem éri el a 2 millió forintot, vagy a számla áthárított áfát nem tartalmaz (például belföldi adómentes ügyletek esetén, ide nem értve a közösségi adómentes értékesítés esetkörét) a megrendelő adószáma nem kötelező tartalmi eleme a számlának. 
Nagyon fontos, hogy a számlakibocsátó a fenti három esetkörön túl nem köteles a vevői adószám számlán történő feltüntetésére, még akkor sem, ha ezt a vevő kifejezetten kéri. Tehát például egy belföldi, egyenes adózás alá eső olyan számla esetén, amelyen az áthárított áfa 1 millió forint, a vevői adószám feltüntetése nem kötelező, még akkor sem, ha a vevő kifejezetten jelzi a számlakibocsátó felé, hogy az ő (azaz a vevő) adószámát is tüntessék föl a számlán. A számlakibocsátó ettől függetlenül dönthet úgy, hogy – a vevő kérésének eleget téve – a számlán a vevő adószámlát feltünteti. Lényeges azonban, hogy az áfa-alany vevők sem kötelezhetőek arra, hogy a belföldi, egyenes adózás alá eső olyan ügyletek esetén megadják az adószámukat, ahol az áthárított áfa a 2 millió forintot nem éri el. Nem tagadható meg tehát a vevőtől a részére történő számlakibocsátás a 2 millió forint áthárított áfát el nem érő ügyletek esetén, még akkor sem, ha a vevő a számlakibocsátáshoz az adószámát nem bocsátja a számlakibocsátó rendelkezésére.

Forrás: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/vevoi_adoszamok_feltuntetese.html