Mikor kell a távolléti díjjal számolni?

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A távolléti díjat alapvetően a Munkatörvénykönyv szabályozza, azonban a munkavégzés alóli mentesülés esetén biztosítási jogviszony vonatkozásában is van jelentősége. Az 1997. évi LXXX. törvény alapján szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. Azaz, ha munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt távolléti díj kerül kifizetésre, akkor a biztosítási jogviszony nem szünetel.

A távolléti díj eseteit – a Munkatörvénykönyv szabályaira építve - négy nagy csoportba sorolhatjuk, amelyek a következők:

a munkaviszony megszűnése, megszüntetése;
betegség;
munkavégzés alóli mentesülés és
egyéb esetek.

Mindezek után nézzük meg részletesen az alábbi táblázatban a távolléti díjfizetést!

Szakmai Hírlevél

Kreditpontos
továbbképzések

Mikor kell a távolléti díjjal számolni?

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

Legfrissebb