Mikor kell a munkaviszonyban távolléti díjjal számolni?

Számos olyan esetet rögzít a Munkatörvénykönyv, amikor a munkaviszony alapján kifizetendő bérnél távolléti díjjal kell számolni. Az alábbi cikkben ismertetem a távolléti díj szabályait, és öt pontba csoportosítva foglalom össze, amikor távolléti díj képezi a kifizetés alapját.

Elsőként tekintsük át, hogyan kell a távolléti díjat kiszámolni!

A távolléti díj egyik számítási módja az alapbérre épül, azaz az esedékesség időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány alapján kerül kiszámításra a távolléti díj. Az alapbér nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabérnél, ami havi bruttó 161 000 forint, ha a munkaviszonyban ellátandó tevékenység szakképzettséget igényel, akkor havi bruttó 210 600 forintnál.

Pótlékátalány: A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

A másik számítási mód a teljesítménybérre és bérpótlékra épül, azaz az esedékesség időpontját megelőző utolsó 6 hónapra (irányadó időszakra) kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani a távolléti díjat. Ez esetben az alábbiakra kell figyelmemmel lenni:

• 6 hónapnál rövidebb munkaviszony esetén, a távolléti díj számításakor irányadó időszakként a naptári hónapokat vagy hónapot kell figyelembe venni. Teljes naptári hónap hiányában az alapbért vagy a havi átalányt kell figyelembe venni.
• A vasárnapi pótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában beosztás szerinti munkaidejében munkát végzett.
• A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékában műszak-, vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát.
• Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

Távolléti díj fizetés esetei:

A következők szerint kerültek csoportosításra a távolléti díj számításának esetei:

• keresőképtelenség;
• munkavégzés alóli mentesülés adott esetei,
• munkaviszony megszűnése, és megszüntetése,
• károkozás/kártérítés, és
• egyéb, máshová nem besorolható esetek.

1. Keresőképtelenség esetén fizetendő távolléti díj: 

• Betegszabadság esetén a távolléti díj 70 százaléka jár.
• Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, akkor részére a távolléti díj 70 százaléka jár. Ugyanakkor nem jár a távolléti díj, ha a munkavállaló a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül.

2. Munkavégzés alóli mentesülés esetén az alábbi esetekben jár távolléti díj: 

• a szabadság tartamára (beleértve a szabadság megváltását is),
• a kötelező orvosi vizsgálata tartamára,
• jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés idejére,
• jogszabály szerinti örökbefogadás előkészítése időszakában – az örökbe fogadható gyermekkel történő személyes találkozás céljából – évente legfeljebb 10 munkanapra,
• a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a kilencedik hónap végéig naponta 1, ikergyermekek esetén naponta 2 órára,
• véradáshoz szükséges időtartamra, de legalább 4 órára,
• hozzátartozója halálakor 2 munkanapra,
• általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre,
• ha a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés körülményeinek kivizsgálása miatt indokolt, a vizsgálat lefolytatásához szükséges, de legfeljebb 30 napos időtartamra mentesítheti a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól,
• bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban, ha tanúként hallgatják meg,
• üzemi tanács választási bizottság tagjának arra az időtartamra, amíg tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól,
• ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését, annak mértékének meghatározása nélkül írja elő. 

Megjegyzés : A hatályos Tbj. alapján nem szünetel a biztosítás a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, ha ezen időszakra távolléti díj jár.

3. Munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén is jár a távolléti díj az alábbi esetekben:

• A munkáltató jogutód nélküli megszűnése, valamint ha az átvevő munkáltató nem az Munkatörvénykönyv hatálya alá tartozik. Ez esetben a munkavállaló távolléti díjat kap a munkavégzés alóli felmentés idejére kivéve, ha a felmentés alatt a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
• A fentihez hasonlóan jár a távolléti díj a munkáltató felmondása esetén, a munkavállaló munkavégzés alóli felmentésekor. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult (pl: keresőképtelensége kapcsán nem bér, hanem táppénz járna), vagy a jogszabály ettől eltérő szabályt állapít meg.
• Munkakör megosztás esetén, ha arra tekintettel szűnik meg a munkaviszony, hogy a munkavállalók száma egy főre csökken. Ez esetben a munkáltató köteles annyi időre járó távolléti díjat a munkavállalónak megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
• A munkáltató azonnali hatályú felmondással megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt, akkor a munkavállaló jogosult 12 havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjra.
• Érvénytelen megállapodás esetén, ha az a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen, és az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el, akkor a munkáltató azt köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni. Ez esetben a munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna.
• A vezető beosztású munkavállaló munkaviszonya csődeljárás vagy felszámolási eljárás megkezdését követően szűnik meg. A vezetőt a munkaviszony megszűnésére tekintettel megillető díjazásból a munkáltató legfeljebb 6 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni az esedékességekor. Az ezt meghaladó összeget a csődeljárás befejezésekor vagy megszüntetésekor, vagy a felszámolási eljárás befejezésekor kell megfizetni.
• Végkielégítés esetén is távolléti díjjal kell számolni.
• Munkaviszony jogellenes munkaviszony megszüntetése esetén:
  • Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor köteles megtéríteni a munkavállaló elmaradt munkabérét. Elmaradt munkabérként a munkavállaló távolléti díját kell figyelembe venni.
  • Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, akkor a munkavállaló elmaradt jövedelem címén kártérítést igényelhet. Elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Meg kell jegyezni, hogy ezen kártérítés helyett azonban a munkavállaló követelheti a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget.
  • A munkavállaló a határozott tartamú munkaviszonyát szünteti meg jogellenesen. A határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb 3 havi távolléti díjat köteles a munkavállaló megfizetni.
  • A munkavállaló jogellenesen megszünteti a munkaviszonyát. A munkáltató követelheti a fenti mértéket meghaladó kárának megtérítését is, melyek együttesen nem haladhatják meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét.
  • A vezető beosztású munkavállaló jogellenesen megszünteti a munkaviszonyát, akkor 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni.

4. Károkozás, kártérítés esetén fizetendő távolléti díj:

• Munkavállaló gondatlan – kivéve a súlyosan gondatlan - károkozása esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét. Kollektív szerződés a gondatlan károkozásnál legfeljebb 8 havi távolléti díj fizetését is előírhatja.
• Csoportos leltárfelelősség esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.
• A munkavállaló legfeljebb 6 havi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli.

5. Egyéb esetek, amikor távolléti díj kerül kifizetésre:

• Távolléti díjat kell fizetni, ha az óra vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő.
• Versenytilalmi megállapodás alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Ezen versenytilalmi megállapodás alapján fizetendő összeg - köztulajdonban álló munkáltató esetében - nem haladhatja meg a versenytilalmi megállapodásban foglalt időszakra járó távolléti díjnak az 50 százalékát.
• A munkavállalót üzemi tanács tagjaként illetve szakszervezeti érdek-képviseleti tevékenységének ellátása kapcsán munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár. Szakszervezet képviselőjeként a munkaidő-kedvezmény idejére, valamint a munkáltatóval való konzultáció tartamára is távolléti díj jár.