Mikor és milyen mértékben jár a baleseti táppénz?
A társadalombiztosítás a balesetekből eredő ellátásokat pozitívan kezeli. Példaként említeném, hogy baleseti táppénz - szemben a táppénzzel - passzív jogon is jár, hiszen baleseti táppénz akkor is jár, ha a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelen lesz az érintett személy, továbbá a baleseti táppénz magasabb mértékben jár, mint táppénz, hiszen annak mértéke nem 50 % illetve 60 %, hanem 90 % illetve 100 %.
MIKOR JÁR A BALESETI TÁPPÉNZ?
A baleseti táppénz üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár.
Üzemi balesetek az alábbiak:
- az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri;
- az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (azaz az úgynevezett úti baleset);
- az a baleset, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri;
- a társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.
Nem üzemi baleset az a baleset, amely
- részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be;
- munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett tevékenység, munka közben;
- engedély nélküli járműhasználat során;
- munkahelyi rendbontás során, vagy
- a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során
történt.
Foglalkozási betegség meghatározása a következő:
A munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
- a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
- a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Figyelemmel kell lenni arra a szabályra is, hogy az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti táppénzére nem lesz jogosult.
MIKOR JÁR A BALESETI TÁPPÉNZ?
A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, azaz a keresőképtelenség első napjától jár a baleseti táppénz. Baleseti táppénz, hasonlóan a táppénzhez a keresőképtelenség időszakára jár.
Baleseti táppénz esetén az minősül keresőképtelennek, aki az üzemi balesettel illetve a foglalkozási betegséggel összefüggő és gyógykezelést igénylő egészségi állapota miatt vagy gyógyászati segédeszköz hiányában munkát végezni nem tud.
A baleseti táppénz így annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében keresőképtelen lesz, vagy ugyanabból a balesetből eredően ismételten keresőképtelenné válik.
BALESETI TÁPPÉNZ ALAPJA
A baleseti táppénz alapját a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján kell megállapítani azzal, hogy a jövedelmet legfeljebb a baleseti táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos, vagyis abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Azaz, ha az üzemi baleset miatti keresőképtelenség 2015. október 15-én következik be, akkor 2015. július 31-étől visszafelé kell keresni 180 naptári napi jövedelmet (maximum 2014. január 1-ig lehet visszamenni) és az így meghatározott jövedelem alapján kerül kiszámításra a baleseti táppénz.
Megjegyzés: A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén a baleseti táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Ha a biztosított a fenti időszakban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
BALESETI TÁPPÉNZ MÉRTÉKE
A baleseti táppénz mértéke az alapját képező jövedelem 100 %-a, úti baleset esetén annak 90%-a.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított - például a munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas, akinek a nyugdíjfolyósítása nem szünetel, ezért nem fizeti a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot -, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 150 %-ának (azaz 42 750 forintnak) naptári napi összegével azonos, úti üzemi baleset esetén annak 90 %-ával egyezik meg.
Továbbá meg kell említeni azt a szabályt is, hogy ha a sérült az első ízbeni baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül ugyanazon üzemi baleset következtében, abban a jogviszonyában, amelyben a baleset érte újból keresőképtelen lesz, akkor a baleseti táppénz összege nem lehet kevesebb a korábbi baleseti táppénzénél.