Miben különbözik a családi adókedvezmény a járulékkedvezménytől?

KI JOGOSULT IGÉNYBE VENNI A CSALÁDI ADÓ-, ILLETVE JÁRULÉKKEDVEZMÉNYT?

A családi adókedvezmény érvényesítésére jogosult a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján

• az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa (kivételt képez a gyermekotthon-, a szociális intézmény vezetője valamint a javítóintézet igazgatója, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka)
• a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; továbbá
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal, hogy a jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

Ugyanakkor a családi járulékkedvezményt érvényesítheti a fentiek szerint családi kedvezmény érvényesítésére jogosult személy, ha 

• biztosított és 
• a családi kedvezményt megosztással érvényesítheti a fenti biztosított házastársa, élettársa. 

Azaz családi járulékkedvezményt - a családi adókedvezménytől eltérően – az 1997. évi LXXX. törvény alapján a biztosított (illetve annak házastársa, élettársa) veheti igénybe, így a biztosítottnak nem minősülő személy a kedvezményt nem érvényesítheti. Például a kiegészítő tevékenységet folytató személy, a jövedelme alapján fizetendő nyugdíjjárulékból családi járulékkedvezményt nem érvényesíthet. 

ELTÉRŐ BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG ÉS IGÉNYBEVÉTELI LEHETŐSÉG

Ha a fentiek alapján a családi adókedvezményre jogosult személynek személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor - az szja törvény alapján - jogosult a személyi jövedelemadójából a családi kedvezményt érvényesíteni. 

Nem igaz ez a családi járulékkedvezmény vonatkozásában. Ha a fentiek alapján családi járulékkedvezményre jogosultnak járulékfizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a befizetendő járulékából nem minden esetben érvényesítheti a családi járulékkedvezményt. Példaként említeném az egyéni-, és a társas vállalkozókat.

Az egyéni- és társas vállalkozó az ún. minimális alapok után akkor is köteles megfizetni a tb közterheket, ha nincs kivétje, ha nem vesz fel jövedelmet. Azaz az egyéni-, illetve társas vállalkozó járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:

• 10 százalék nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér
• 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese
• 27 százalék szociális hozzájárulási adó minimális alapja legalább a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka.

Ha például az egyéni vállalkozóként dolgozó fodrász havi kivétje 120 000 forint, akkor nem a havi 120 000 forint lesz a járulékbefizetés alapja, hanem 

• a nyugdíjjárulékot havi 129 000 forintból kell megfizetnie (amely 12 900 forint)
• az egészségbiztosítási járulékokat pedig havi 193 500 forintból kell fizetnie (amely 5 805 forint pénzbeli egészségbiztosítási-, és 7 740 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetést eredményez).

Ugyanakkor az egyéni-, és társas vállalkozó a családi járulékkedvezményt a

• kivétet, 
• az átalányban megállapított jövedelmet vagy 
• a személyes közreműködői díjat 

terhelő járulékok erejéig érvényesítheti. 

Azaz a fenti példánál maradva a járulékkedvezményt 120 000 forint 

• természetbeni egészségbiztosítási járulékára (azaz 4 800 forintra), 
• pénzbeli egészségbiztosítási járulékára (3 600 forintra) és 
• nyugdíjjárulékára (12 000 forintra) lehet érvényesíteni.

 Még jobban szembeötlő a befizetés és az igénybe vehető kedvezmény közötti különbség, ha a biztosított egyéni-, és társas vállalkozó nem vesz fel jövedelmet, azaz ha nincs havi kivétje, nincs havi jövedelme, akkor a járulékbefizetés ellenére nem élhet családi járulékkedvezménnyel.

ÉVES ELSZÁMOLÁSKOR A KEDVEZMÉNY VISSZAFIZETÉSE ÉS IGÉNYBEVÉTELE

A családi adókedvezmény visszafizetésére, illetve további igénybevételére mindig személyi jövedelemadó vonatkozásában kerül sor. 

A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

• természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy
• ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy
• ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre, akkor nyugdíjjárulékként

nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. 

Ugyanakkor a családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor már nem a fenti járulékok vonatkozásában érvényesíthető a kedvezmény. Ez esetben a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni és a visszafizetési kötelezettséget is személyi jövedelemadóként kell teljesíteni.