Melyiket a kettő közül? - Munkaviszony vagy megbízási jogviszony?

MUNKAVISZONY ÉS MEGBÍZÁS JOGSZABÁLYI ALAPJA

A munkaviszonyról és a megbízásról két külön szabály rendelkezik. A munkaviszonyra a 2012. évi I. törvény, azaz a munkatörvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

A munkatörvénykönyv szigorú, kötelezően alkalmazandó szabályokat határoz meg a munkaviszonyban történő foglalkoztatásra. Ennek keretébe tartozik többek között, hogy a munkaviszonyra vonatkozó munkaszerződést írásba kell foglalni és ezen szerződésnek tartalmaznia kell többek között a munkavállaló személyi alapbérét. Az alapbérnek, napi 8 órás/teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimumot, azaz munkaviszonyban nincs ingyenes munkavégzés. 2016. évi minimálbér havi bruttó 111 000 Ft, míg legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum havi bruttó 129 000 Ft. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor ez a minimális munkabér a munkaidő arányában csökkenhet.

Ezzel szemben a megbízást a 2013. évi V. törvény, azaz a Polgári Törvénykönyv szabályozza. A szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására köteles, míg a megbízó ennek fejében megbízási díjat fizet. A megbízási szerződést – szemben a munkaviszonnyal – nem kötelező írásba foglalni. A megbízási szerződés keretében a megbízott akár ingyenesen is vállalhatja a feladat ellátását, de ez esetben a Polgári Törvénykönyv úgy rendelkezik, hogy a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.

 

MUNKAVÁLLALÓ ÉS MEGBÍZOTT KORA

Munkavállaló csak olyan természetes személy lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől az általános szabálytól el lehet térni, méghozzá 16 évesnél fiatalabb személy is lehet munkavállaló az iskolai szünet alatt, ha nappali képzésen tanuló diák és a 15. életévét már betöltötte, valamint az a kiskorú, akit a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység területén alkalmaznak.

A fenti életkorbeli szigorú kötöttség a megbízási szerződés esetén nem érvényesül.

Megjegyzés: A cselekvőképtelen – azaz 14 év alatti munkavállaló, megbízott esetén – törvényes képviselő tehet jognyilatkozatot. A 14 évesnél idősebb, de 18 év alatti korlátozottan cselekvőképes személy köthet megbízási-, illetve munkaszerződést, de ennek érvényességéhez a törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.

A FELEK KÖZÖTTI SZERZŐDÉS

Egy munkavállaló egyidejűleg egy munkáltatóval egy munkaszerződést köthet. Azaz nem lehet, hogy ugyanaz a munkáltató külön-külön feladatra munkaszerződéseket kössön ugyanazzal a munkavállalóval. Ha a munkavállaló több feladatot is ellát ugyanannál a munkáltatónál, akkor ún. kapcsolt munkakörre kell a munkaszerződést megkötni a felek között.

Megbízás esetén nincs olyan szabály, amely alapján egy időben egy megbízó és egy megbízott között csak egy megbízási szerződés állhatna fenn. Azaz a megbízó és ugyanaz a megbízott egyidejűleg több megbízási szerződést is köthet több különböző feladatra.

 

MUNKAVISZONY, MEGBÍZÁS, MINT BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYT KELETKEZTETŐ SZERZŐDÉS

A munkaviszony olyan biztosítási jogviszony, amely a munkáltató és a munkavállaló között jön létre. A munkaviszony kezdetét a munkaszerződés tartalmazza, ennek hiányában a munkaszerződés aláírását követő nappal jön létre a munkaviszony. Azaz, ha a munkaviszony kezdete nincs megjelölve a szerződésben, de a munkaszerződést felek június 1-én írták alá, akkor a munkaviszony kezdete június 2-a lesz. A munkaviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt – a munkavégzés megkezdése előtt – be kell jelenteni az adóhivatal felé a T1041-es nyomtatványon.

Megbízás keretében akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha a megbízási szerződés alapján személyesen munkát végző személy járulékalapot képező díja eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A megbízási díjból személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 százalék költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 százalékáig). A megbízott bármelyik költségelszámolást választhatja. A költséggel csökkentett megbízási díj alapján kell megfizetni a személyi jövedelemadó-előleget és a tb közterheket, kivéve a munkaerő-piaci járulékot. Ha a fentiek alapján létrejön a biztosítási jogviszony, akkor azt be kell jelenteni az adóhivatalnak a T1041-es nyomtatványon. Tekintettel arra, hogy biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, így előfordulhat, hogy a biztosítási jogviszonyt nem a keresőtevékenység megkezdése előtt jelentik be. Ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, akkor legkésőbb a T1041-es nyomtatványon a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell eleget tenni a bejelentésnek.

TB KÖZTEHERFIZETÉS

Tb közteherfizetés esetén az alábbi általános szabály érvényesül:

A nem nyugdíjas munkavállaló munkabéréből levonásra kerül

• 10 százalék nyugdíjjárulék,
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék,
• 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék.

A munkáltató a munkabér után megfizeti

• a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

Azaz, ha a munkavállaló havi bruttó 200.000 Ft munkabért kap, akkor munkabéréből 30.000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 20.000 Ft nyugdíjjárulékot és 14.000 Ft egészségbiztosítási járulékot és 3.000 Ft munkaerő-piaci járulékot kell levonni. A nettó jövedelem ez esetben 200.000 – 67.000 = 133.000 Ft lesz.

Megbízás esetén a nem nyugdíjas megbízott - költséggel csökkentett - megbízási díjából levonásra kerül

• 10 százalék nyugdíjjárulék,
• 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
• 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék.

Megbízási jogviszonyban a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot nem kell megfizetni.

A megbízó a fenti költséggel csökkentett megbízási díj után megfizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

Azaz, ha a megbízott havi bruttó 200.000 Ft megbízási díjat kap és általános 10 százalékos költségelszámolást választ, akkor 180.000 Ft-ot alapul véve 27.000 Ft személyi jövedelemadó-előleget, 18.000 Ft nyugdíjjárulékot és 12.600 Ft egészségbiztosítási járulékot kell levonni. A nettó jövedelem ez esetben 200.000 – 57.600 = 142.400 Ft lesz.

 

SZÍNLELT SZERZŐDÉS

Ha egy adóellenőrzés vagy munkaügyi ellenőrzés során arra a megállapításra jut az ellenőr, hogy a megbízási szerződés egy munkaszerződést leplez, akkor színlelt szerződésről beszélhetünk.

Ha például a megbízási szerződés alapján dolgozó személy a cég ügyfélszolgálatán dolgozik kötött munkaidőben, reggel 8-tól 16.30-ig, és munkavégzése során a cég eszközeit, annak adatbázisait használja oly módon, hogy ha túlórázik, akkor ezért bérpótlékra jogosult, továbbá munkavégzése alapján még szabadságra is jogosult, akkor biztos, hogy a megbízási szerződés egy munkaszerződést leplez.

Ez esetben nem csak az a probléma, hogy a munkavégzésre nem a megfelelő jogviszonyban került sor, hanem az is gondot jelent, hogy a közteherfizetés csökkentett alapokból történt, és a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék sem kerül megfizetésre, azaz kevesebb közteher került befizetésre, mint munkaviszonyban.

Továbbá azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a színlelt szerződés a foglalkoztatott jogait is sérti, hiszen például

• a munkaszerződés munkáltató általi felmondására csak adott körülmények mellett kerülhet sor, szemben a megbízással, ahol ilyen kötöttség nem érvényesül;
• a munkavállaló keresőképtelensége esetén, éves szinten 15 munkanap betegszabadság is jár (amelynek idejére a táppénznél magasabb összegű kifizetés illeti meg a munkavállalót), ugyanakkor a megbízott nem jogosult betegszabadságra stb.

Végezetül meg kell említeni, hogy a színlelt szerződés esetén az ellenőrző hatóság bírságot szabhat ki, amelynek mértéke a jogellenes állapot időtartamától, annak gyakoriságától, az érintett dolgozók számától, és a be nem fizetett közterhek mértékétől is függ.