Melyik államban adózik a külföldön szerzett jövedelem?

Magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adóztatása (SZJA)

A külföldön szerzett jövedelmek adó- és járulékfizetési kötelezettségének megállapítása során a következő logikát érdemes követni:

1. Az első feladat annak az eldöntése, hogy adott magánszemély milyen adózási illetőséggel bír. Az állampolgárság ezt befolyásolja, de attól eltérő is lehet! (Az illetőség megállapításáról itt olvashat: http://www.pallas70.hu/szakmai-portal/hirek/hir.php?id=1297).

2. Meg kell határozni azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztatja. Ezt jellemzően a kettős adózás elkerülését szolgáló nemzetközi szerződések (a továbbiakban Egyezmények) alapján tudjuk megtenni (feltéve, hogy van Magyarországnak egyezménye az adott országgal).

3. Az adókötelezettséget a 2. pontban meghatározott országnak az adószabályai alapján kell teljesíteni.

Az általános szabály az, hogy egy magyar adózási illetőségű magánszemély külföldön szerzett jövedelmei után is kizárólag Magyarországon, míg külföldi adózási illetőségű személy hazánkban szerzett jövedelmei után kizárólag külföldön adózik.

Van azonban két kivétel:

- az Egyezmény meghatároz olyan jövedelemtípusokat, melyeket nem az adózási illetékesség, hanem a jövedelem keletkezésének helye szerinti állam jogosult megadóztatni. Így vannak esetek, amikor az adózási illetőség ellenére a másik állam adóztathatja meg a jövedelmet. Például ingatlan értékesítése esetén az ebből származó jövedelem kizárólag az ingatlan fekvése szerinti államban adóztatható.

- az Egyezmény bizonyos esetekben úgy szabályoz, hogy egy államnak annak ellenére is lehet (korlátozott, az Egyezményben meghatározott mértékű) adóztatási lehetősége, hogy az adóztatás joga a másik államot illeti meg. Ilyen például az osztalékjövedelem.

Nézzük meg az alábbi ábrában¹, hogy milyen ’lehetőségek’ vannak:

Az Egyezmények egyes jövedelemtípusokra vonatkozó előírásait következő írásunkban vizsgáljuk majd meg részletesen.

(¹az ábra a NAV tájékoztató anyagai alapján készült)