Megváltozott munkaképességűek szociális hozzájárulási adókedvezménye

Megváltozott munkaképességű személyek után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény két szempontból is különleges. Egyrészt ez az egyetlen olyan kedvezmény, amely nem csak munkaviszonyban, hanem egyéni-, és társas vállalkozói jogviszonyban is érvényesíthető, másrészt magas az igénybe vehető kedvezmény, hiszen az a mindenkori minimálbér kétszereséhez igazodik. Az alábbiakban a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt ismertetjük.

Ahogy arról a fenti bevezetőben is szó volt, a megváltozott munkaképességűek utáni kedvezmény

• a megváltozott munkaképességű munkavállaló, és


• a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó, illetve a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég tagja

kapcsán vehető igénybe.

Ki minősül megváltozott munkaképességűnek a szociális hozzájárulási adókedvezménynél?

Megváltozott munkaképességű az a személy,

• akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
• aki 2011. december 31-én – a Tny. alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

A hatályos szabály alapján a kedvezmény a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap érvényesíthető azzal, hogy nem lehet szociális hozzájárulási adóból kedvezményt igénybe venni a 2018. évi LII. törvény (Szocho törvény) 1. § (4)–(5) bekezdés szerinti jövedelmekre. Azaz a kedvezmény nem érvényesíthető többek között a béren kívüli juttatásokra, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokra, a kamatkedvezményből származó jövedelem Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege után, valamint a vállalkozásból kivont jövedelemre, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre, az osztalékra, vállalkozói osztalékalapra, és az árfolyamnyereségből származó jövedelemre.

Kedvezmény mértéke:

A kedvezmény a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese, amely idén bruttó 400 000 forint. Azaz maximum bruttó 400 000 forint után lehet igénybe venni a kedvezményt.

Kedvezmény igazolása:

A kifizető a kedvezményt az alábbi igazolás birtokában érvényesítheti:

• a jogosult a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy


• megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak folyósítását igazoló határozat.

A fenti dokumentumok másolása esetén legyünk figyelemmel a következőkre:

• a fénymásolásra úgy kerüljön sor, hogy ahhoz a munkavállaló, vállalkozó ahhoz előzetesen hozzájárul,


• a másolatra rá kell vezetni, hogy a fénymásolásra a megváltozott munkaképességű személy után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény igénybevétele céljából került sor.

Kedvezmény megszűnése:

Álláspontom szerint a megváltozott munkaképességű személyek kedvezményének megszűnése a gyakorlatban az egyik legnehezebben érvényesíthető szabály. A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy a megváltozott munkaképességű személy jogosultság megszűnéséről, az arról szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni a kifizetőt. Az adókedvezmény a jogosultság megszűnését követő hónaptól nem vehető igénybe.

Azaz, az még megvalósítható, hogy a kifizető vagy adott esetben a könyvelő felhívja a fenti szabályra (kötelezettségre) a megváltozott munkaképességű személy figyelmét, de elég valószínű, hogy ha a megváltozott munkaképességű személy már nem lesz jogosult az adott ellátására, akkor legkevésbé az fog eszébe jutni, hogy ezt jelezze a kifizetőnek vagy a könyvelőnek. Akkor jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan is kéne eljárni ebben az esetben?

Például felülvizsgálat esetén azt javasolnám, hogy a kedvezményt érvényesítő a felülvizsgálat következő időpontját (akár azt egy Excel táblázatban vezetve) kísérje figyelemmel, és a felülvizsgálat megtörténtét követő egy hónapon belül érdemes rákérdezni a megváltozott munkaképességű személynél arra, hogy milyen döntés született a felülvizsgálata kapcsán.