Megváltozott munkaképességű személyek ellátás melletti munkaviszonya

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhat munkaviszonyban a megváltozott munkaképességű személy, továbbá milyen kedvezményeket vehet igénybe a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása kapcsán.

MUNKAVISZONYBAN FOGLALKOZTÁS KORLÁTAI

A rehabilitációs illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat, akár munkaviszony keretében is. Ez esetben a munkavégzését azonban az alábbiak korlátozzák:

A) A rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott munkaviszonyában a munkaideje a heti 20 órát meghaladja. (Azaz a rehabilitációs ellátásban részesülő kereshet az ellátása mellett akár havi bruttó 300 000 forintot is azzal a kikötéssel, hogy a munkaideje maximum heti 20 óra vagy ennél kevesebb lehet.)

B) A rokkantsági ellátásban részesülő munkaviszonya esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül ne haladja meg a minimálbér 150 százalékát. Amennyiben a jövedelme ezt a jövedelemkorlátot meghaladja, akkor a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni. 

 

MUNKAVISZONY TB KÖZTERHEI

Munkaviszonyban folytatott keresőtevékenység esetén a munkavállalónak meg kell fizetni a 16 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a

- 10 százalék nyugdíjjárulékot, 

- 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,

- 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot,

- 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot.

A munkáltató a munkabér után megfizeti 

- a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

 

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓKEDVEZMÉNY

A munkaadó a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő után szociális hozzájárulási adókedvezményben részesülhet. Szociális hozzájárulási adókedvezmény azonban csak akkor érvényesíthető, ha a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy kérelmére rehabilitációs kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) kerül kiadásra és ez a kártya (illetve a helyettesítő igazolás) a munkáltató birtokában van. 

A rehabilitációs kártya érvényességének

  • kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
  • záró időpontja, amikor az állami adóhatóság a kártyát a kártyát visszavonja.

A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén gondoskodik a rehabilitációs kártya visszavonásával kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. Az állami adóhatóság a rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnése esetén a kártyát visszavonja. Ha az állami adóhatóság a rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult az a megváltozott munkaképességű személy után szociális hozzájárulási adókedvezményre.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény az ellátásban részesülő bruttó munkabérének, de legfeljebb 210 000 forintnak a 27 százaléka. Azaz, ha a rehabilitációs kártyára jogosult megváltozott munkaképességű munkavállalónak havi bruttó 310 000 forint munkabére van, akkor a munkáltató 83 700 forint szociális hozzájárulási adó helyett 27 000 forint szociális hozzájárulási adót fizet. Részmunkaidő esetén ezt a kedvezményt nem kell arányosítani.

 

REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

  • a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
  • az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
  • az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót, és
  • a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót,
  • a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses katonát,
  • a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személyt annál a munkaadónál, aki őt nevelőszülőként foglalkoztatja.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a fentiek alapján kerül meghatározásra, azaz a foglalkoztatott megváltozott munkaképességűek létszámából hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 964 500 Ft/fő/év. Ha a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó fenti kötelezettséget teljesíti a foglalkoztató, akkor mentesül a rehabilitációs hozzájárulás befizetése alól. 

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól mentesül továbbá 

  • a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv,
  • a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet,
  • a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti honvédségi szervezet.

Végezetül meg kell említeni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását segíti elő a foglalkoztatók további támogatása is, amelyet többek között az alábbi rendeletek szabályoznak:

1) 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról

2) 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról.