Már csak pár nap és oda az áfa – jogvesztő határidő jár le szeptember 30-án

Sinka Júlia

Szerző: Sinka Júlia

Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)

Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései

Szeptember 30-áig nyújthatóak be – elektronikus úton - a külföldi áfa visszatérítési igények. A határidő jogvesztő, a késedelem igazolására lehetőség nincs.


A magyar adóalanyok 2018. szeptember 30-áig benyújtott igénylésben kérhetik vissza az EU tagállamaiban és Svájcban, Norvégiában valamint Liechtensteinben 2017. évben jogszerűen felszámított forgalmi adót.


Bár a visszatérítés lehetősége elsősorban az EU tagállamok közötti megállapodásokon alapszik, ugyanakkor minden EU tagállamnak jogosultsága van arra, hogy kétoldalú megállapodásokat kössön harmadik országgal, ami azt jelenti, hogy a részvevő felek adóalanyai is ugyanabban a visszatérítési eljárásban részesülhetnek.


Magyarországnak például – jelenleg – a fentebb már említett Svájccal, Liechtensteinnel és Norvégiával van ilyen kölcsönös megállapodása.
A gyakorlatban ez azt a feladatot is adja a külföldi érdekeltségekkel is bír ó (mondjuk anya- és leányvállalatok, vállalatcsoportok) cégek számára, ha például nemzetközi csoportszinten szeretnék visszaigényelni az áfát, hogy utána kell nézniük, a csoportban érintett államoknak mely országokkal van egyezményes megállapodása.

A külföldi hozzáadottérték-adó (VAT) visszatérítésére kizárólag áfa-alanyok jogosultak, és közülük is csak azok, akik az üzleti tevékenységükhöz kapcsolódóan felmerült költségeik után külföldön megfizetett áfát igénylik vissza. A „külföld” kitétel itt azon országokat jelenti, amelyek területén az adót visszaigényelni szándékozó vállalkozás nem rendelkezik állandó bázissal. Ahol a társaság székhelye vagy telephelye van, abban az országban az adólevonási jogát a rendszeres bevallásában tudja érvényesíteni, azaz nincs szükség speciális eljárásra, kérelemre.
Ezzel összefüggésben figyelni kell arra is, hogy a visszaigénylésben érintett időszakban az adóalany folytatott-e olyan termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amely a visszatérítés helye szerinti tagállam területén teljesítettnek tekinthető. Ha igen, akkor – néhány megengedő kivételtől eltekintve – kizárja az ELEKÁFA alkalmazását. (Itt is az érvényes, hogy az adólevonási jogát a rendszeres bevallásában tudja érvényesíteni a cég külföldön.)

Fontos kritériuma továbbá, hogy a visszatéríttetést kérő adóalany adóköteles tevékenységhez használja a terméket vagy szolgáltatást, és ne végezzen a közérdekű vagy egyéb sajátos jellege alapján adómentes, esetleg alanyi mentes tevékenységet, valamint ne minősüljön kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végzőnek sem.

A visszaigénylést megalapozó költségek – általában - a külföldi üzemanyag- és szállásköltségek, a konferenciák, szakmai tréningek díjai.

Abban a kérdésben, hogy az egyébként az érintett vállalkozás gazdasági tevékenysége folytatása érdekében felmerült külföldi áfa visszaigényelhető-e vagy sem, az adott
forrásország szabályrendszere az irányadó. Ez akár olyan ráfordítások áfájának visszaigényelhetőségét is jelentheti, amelyek, ha Magyarországon merültek volna fel, az adó levonási tilalom alá esne az Áfa tv. hatályos rendelkezései szerint. Így például nálunk a személygépkocsihoz vásárolt üzemanyag áfája nem igényelhető vissza akkor sem, ha a jármű a cég bevételszerző tevékenysége érdekében futotta a kilométereket, míg más országokban – például Németországban – nincs ilyen korlátozás. E, külföldön megfizetett tételek adója is visszakérhető az ELEKÁFA keretében.

Téves az a hiedelem, miszerint ez a visszaigénylés csak a nagy és sokat és nagy összegekben külföldön elköltő cégek privilégiuma. A viszonylag szerény büdzsével külföldre utazó, kis-és középvállalkozásoknak is érdemes megfontolniuk a kérelem benyújtását, mivel alacsony a visszaigénylésre már jogosító értékhatár (50 euró).

Emellett lehetőség van évközben, negyedéves kérelmek benyújtására is, ha a visszatérítendő összeg eléri a 400 eurót.
Ennek ellenére a magyar cégek ritkán élnek e lehetőséggel, inkább a külföldi áfát is tartalmazó, bruttó költséget könyvelnek.
Az EU tagállamaiban felszámított adó az ’ELEKAFA elnevezésű nyomtatvány kitöltésével visszaigényelhető – ezt a NAV-nak kell benyújtani elektronikus úton-, míg harmadik országban felszámított adót – feltéve, hogy Magyarország és az adott ország között viszonosság működik e kérdésben - közvetlenül az adott állam adóhatóságának benyújtott nyomtatványon kérhető vissza.
A „jár-e nekem a visszatérítés” kérdésben bizonytalanok számára fontos, hogy jogtalan igénylést természetesen elutasítják ugyan, de ez nem jár szankciókkal. Ebből következően adókockázatot nem jelent a visszatérítési eljárás kezdeményezése.
A vállalkozásokat gyakran az tartja vissza ettől, hogy adóalanyként külföldön igénybe vett szolgáltatásaik esetében bizonytalanok abban, az ügylet teljesítési helyét a számla kibocsátója jogszerűen helyezte-e az adott külföldi országra.
Ilyen, aggályos kiadások lehetnek például a külföldre utazó vagy az átmenetileg ott dolgozó alkalmazottak üzemanyag, lakhatási, szállodai-, vendéglátási-, autóbérlési- vagy konferencia költségei, amelyeknek számlája az adott ország áfáját tartalmazza.
Ahogyan fentebb volt már róla szó, az érintett külföldi állam áfa szabályai a mérvadóak ebben, és így a gyakorlat helyességét számlánként külön-külön kell megvizsgálni, általánosságban azonban elmondható, hogy az EU áfa-direktíva alapján már jó eséllyel hibátlanul megítélhető az áfa felszámításának kérdése.
Így a vendéglátás teljesítési helye az, ahol azt a szolgáltatást ténylegesen nyújtják, szállás esetén ahol az ingatlan van, gépkocsi rövid távú bérlése esetén pedig ahol azt ténylegesen a bérlő birtokába adják. Ezért ezekben az esetekben szinte biztos, hogy szabályszerűen történt, ha az adott ország áfájának felszámításával bocsátották ki a számlát.
Ebből következően az adó visszakérése is lehetséges lehet – ha az adott ország vonatkozó szabályai alapján a kérdéses szolgáltatás áfája levonható, visszaigényelhető.
A NAV-hoz előterjesztett, a visszatérítés időszakához kapcsolódó elektronikus ELEKAFA nyomtatványban a visszatérítésben érintett tagállamok szerinti bontásban kell az adatokat megadni.
Az adóhatóság azonnal igazolja az adózónak a kérelem kézhezvételét, és attól számított 15 napon belül megvizsgálja, hogy a kérelmező megfelel-e a feltételeknek – így például adóalany-e, tevékenysége jogosítja-e őt adólevonásra.
Ha az érintett nem felel meg a feltételeknek, akkor az adóhatóság elutasító határozatát elektronikus formában kapja meg.
Amennyiben viszont megfelel, a kérelem vonatkozó részeit az adóhatóság továbbítja a visszatérítés helye szerinti tagállamnak, mely késedelem nélkül értesíti a kérelmezőt a kérelem beérkezésének időpontjáról.
Ettől számítva négy hónap áll rendelkezésére a külföldi adóhatóságnak, hogy a kérelmet elbírálja és jóváhagyja vagy elutasítsa. Amennyiben nem áll rendelkezésre minden információ a határozat meghozatalához, elektronikus úton további információt kérhet a kérelmezőtől vagy a kérelmező letelepedése szerinti tagállam adóhatóságától.
A 2008/9/EK tanácsi irányelv 20-22. cikke részletesen tartalmazza a határidőket és az esetleges jogorvoslati lehetőségeket.
A jóváhagyott kérelmek alapján járó összeget a visszatérítés helye szerinti tagállam 10 munkanapon belül visszatéríti a kérelmezőnek.
Ahogy arról volt már szó, a visszatérítési kérelmet legkésőbb a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig be kell nyújtaniuk az adóalanyoknak. A visszatérítési időszak az az időszak, amelyre a kérelem vonatkozik: ez nem haladhatja meg az egy naptári évet és nem lehet kevesebb 3 naptári hónapnál.
A kérelem kivételes esetekben 3 hónapnál rövidebb időszakra is vonatkozhat: akkor, ha az időszak egy naptári év fennmaradó részét teszi ki.
Például ha a cég november 15-én alakult, beadható a kérelem november 15.-december 31. közötti időszakra vonatkozóan is, annak ellenére, hogy ez az időszak nem éri el a 3 naptári hónapot. (A 400 eurós határ figyelembevételével.)
A szóban forgó kérelmek benyújtásának határideje szeptember 30-a, ami most, 2018-ban nem munkanapra, hanem vasárnapra esik. Természetesen nem tilos vasárnap is leülni a számítógép elé és elküldeni a visszaigénylést, de célszerűbb kihasználni a határidőt megelőző utolsó munkanapot, azaz szeptember 28-át.