Már a Parlament előtt az új adócsomag (1.)

A pénzügyminiszter benyújtotta a köznyelvben csak „adócsomag” címszóval emlegetett törvényjavaslatot, amely kellemes és kellemetlen meglepetéseket egyaránt okoz a vállalkozóknak.

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló T/625 törvényjavaslat letölthető a Parlament honlapjáról.

Az alábbiakban az ebben megfogalmazott változások közül szemezgetünk. Az egyes adónemeket érintő módosításokra később – azok törvényben rögzített szövege alapján – még visszatérünk.

A javaslat indoklása szerint, a módosítások kiemelt célja egyes kiemelt adópolitikai célok elérésének ösztönzése.
A tervezett változások továbbá az egységes jogértelmezést és az európai unió jogszabályaival való összhang megteremtését is szolgálják, valamint tartalmaznak olyan módosításokat, amelyek a gyakorlati tapasztalatok alapján váltak szükségessé.
A tervezet az adózók adminisztratív terheinek csökkentését célzó módosításokat is tartalmaz.

Lássuk, ennek tükrében mire is számíthatunk jövőre!

Személyi jövedelemadó

- Bevallási tervezet az egyéni vállalkozóknak is.

A javaslat az egyéni vállalkozókra is kiterjeszti annak lehetőségét, hogy az adóhatóság által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, javításával teljesíthessék adóbevallási kötelezettségüket.
Mielőtt az egyéni vállalkozók megrémülnének: nem arról van szó, hogy ezentúl az adóhatóság – mondjuk statisztikai adatok alapján – becsléssel megállapítja a bevételüket és az azokkal szembeállítható költségeiket.

A bevallástervezet ugyanis nem tartalmazza majd a vállalkozói tevékenységből származó bevételeket és kiadásokat. Célja az egyéb forrásból – és az adóhatóság adatbázisában fellelhető – jövedelmek rögzítése a bevallásban, és az ezen túlmenő tételekkel a vállalkozónak kell kiegészítenie a dokumentumot.
A javaslat indoklása szerint az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett például munkaviszonyból származó jövedelmet, vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján a NAV rendelkezésére állnak. Így nincs akadálya az adóbevallási tervezet elkészítésének, melyet az adózóknak –hasonlóan az őstermelőkhöz és az áfá-s magánszemélyekhez–kötelező lenne kiegészíteniük.

A törvényjavaslat szerint ez a megoldás az egyéni vállalkozók számára egyszerűsítené a bevallás kitöltését azzal, hogy csak a vállalkozáshoz kapcsolódó adatokkal kellene kiegészíteniük az adóbevallási tervezetüket. Ennek érdekében a javaslat ezért valamennyi egyéni vállalkozóra kiterjeszti az eSZJA rendszert.

Tekintve, hogy az egyéni vállalkozók többsége ezt a feladatot átadja majd a könyvelőjének, célszerű a kollégáknak már most elgondolkodniuk azokon a „segédtáblákon” – mondjuk excelben -, amelyek lehetővé teszik a vállalkozást érintő adatok rögzítése mellett, az adóhatóság által beírt tételek nagyszámú ügyfél esetében is pontos, gyors ellenőrzését.

Szerencsére a módosítás a korábbinál több időt ad a bevallások elkészítésére – pontosabban „ellenőrzésére”-, mivel a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki. (Erről az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. melléklete rendelkezik.)

- Nyilatkozatok az Ügyfélkapun át

Bizonyára a környezetvédők is örülni fognak annak a papírkímélő lehetőségnek, hogy a tervezet szerint jövőre, az adóelőleg megállapításához szükséges – a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmények érvényesítését és költségek figyelembevételét szolgáló– nyilatkozatokat az érintettek elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül is benyújthatják.
Ezeket a nyilatkozatokat az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja a munkáltató, kifizető felé, és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemély részére.
A javaslat rendelkezik arról is, hogy abban az esetben, ha a magánszemély közvetlenül írásban és elektronikus felületen is tett nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban tett nyilatkozatot kell figyelembe vennie.

- Béren kívüli juttatások= SZÉP Kártya

A javaslat alapján a fenti „egyenlet” matematikailag is helytálló lesz 2019-ben. Ugyanis a tervezet szerint a béren kívül adható juttatások adózása ismét átalakul. Immár csak a SZÉP kártya három alzsebébe adható juttatás marad meg a kedvezményes közteher melletti béren kívüli juttatások körében.
Ugyanakkor ez a korábbiaknál kevesebbe kerül majd a kifizetőknek, mivel a béren kívüli juttatások (azaz a SZÉP Kártya) esetében, a közterhek alapjának meghatározásához nem kell majd alkalmazni az 1,18-as szorzót.
Az Szja tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások esetében azonban továbbra is számolni kell az említett szorzóval.

A törvényjavaslat véget vet a „bármi lehet egyes meghatározott juttatás, csak írjunk egy szabályzatot” gyakorlatának. Jövőre ugyanis – a javaslat elfogadása esetén - megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb közteher megfizetése mellett.

Azok, akik már legalább három-négy éve nyomon követik a béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások „sorsát”, emlékeznek rá, hogy 2017. január 1-jét megelőzően – a jelenlegi és a tervezett lehetőségekhez képest- milyen bőséges volt a kedvezményese adózó béren kívüli juttatások köre. A 2016. december 31-ig e körbe tartozó juttatások később átkerültek a kevésbé kedvezményezett - de a munkabérek közterheihez képest, a magánszemély számára még mindig magasabb nettó értéket jelentő – egyes meghatározott juttatások körébe.
Ilyen volt – például – az iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány.

A törvényjavaslat az Szja tv. ezt megalapozó rendelkezését hatályon kívül helyezte:
2019-től már csak a törvényben nevesített, a 71. §-ban felsorolt juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak.

Ilyen az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, továbbá azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás.

Továbbra is egyes meghatározott juttatásnak minősül majd az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, a hol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból. (Például a céges rendezvényeken fogyasztott étel és ital.)

Igencsak „zsebbevágó” lehet sokak számára, hogy a tervezet megszűnteti a készpénz formájában adott béren kívüli juttatást.

Ha a cég fontolgatta e juttatás kifizetését, akkor célszerű ennek időpontját úgy megválasztania, hogy a juttatás még a 2018. évet terhelje.

A javaslat ugyanis főszabályként rögzíti, hogy a –jelen javaslat elfogadásával törvényben rögzítetten - módosított rendelkezéseket a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.

(Az ettől eltérően alkalmazható módosított vagy újonnan beiktatott rendelkezésekkel kapcsolatban a rendelkezés átmeneti szabályokat tartalmaz.)



- Ingatlan-bérbeadás: nem része a bevételnek a rezsiköltség térítése

Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek az ingatlannal összefüggő rezsiköltségeket (pl. víz, gáz, csatorna díját) jellemzően továbbhárítják a bérbevevőre. Az is gyakori, hogy nem íratják át a mérőórákat a bérbevevő nevére.

Ilyen esetben, az Szja tv. Jelenleg hatályos előírásai szerint, a bérbevevő által megfizetett rezsiköltségeket is a bevétel részeként kell figyelembe vennie a bérbeadónak.

A bérbeadó az említett bevételekkel szemben –tételes költségelszámolást választva –a ténylegesen felmerült és a bérbevevőre áthárított költségeket el tudja számolni. Ez a választása azonban azzal jár, hogy az adóévben valamennyi önálló tevékenységéből származó bevételére a tételes költségelszámolást kell alkalmaznia. Adott esetben ez hátrányos lehet számára – ha más önálló tevékenysége a „diktált” költséghányadot (a bevétel 10%-a) el nem érő, bizonylatokkal igazolható költségekkel jár.

Tekintve, hogy a bérbevevő által megtérített rezsiköltségek a bérbeadó magánszemélynek nem jelentenek tényleges bevételt, hiszen az adott szolgáltató részére kifizeti ezeket -, a javaslat egy, a helyzetet az érintettek jogos érdekeit védő szabályt vezetne be, amely szerint a jövőben nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre –az igénybevétellel arányosan áthárított díja. A módosítás példálózó jelleggel ilyennek minősíti a közüzemi szolgáltatásokat.



- Egyéb változások

Egyebekben a javaslat a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslására tesz javaslatot.
Így például megoldást ad arra a helyzetre, amikor a magánszemély ingatlan formában szerzett adóköteles jövedelmet (például a kifizető ingyenes eszközátadása egyéb jövedelemként), és azt később értékesítve az adóköteles jövedelme megállapításakor a szerzési értéket szeretné levonni a bevételéből.

Az erre vonatkozó szabályokat a jelenleg hatályos adótörvény nem tartalmazza.
(Bár véleményem szerint a „megoldás” az Szja tv. általános rendelkezéseiből, a „törvény szelleméből” is levezethető, most konkrét támpontokat kapnak az érintettek.)

A javaslat az Szja tv. 58. § (4) bekezdésében – az ingó vagyontárgyak szerzési értékével összefüggésben – előírtakhoz hasonlóan rögzíti, hogy ilyen esetben a szerzési értékként azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés történt.
Az Szja tv. jelenleg hatályos szabályai ugyanis szerzési értékként kiadásokat (mint vételár, felújítás költsége, ügyvédi költség) és illetéket fogadnak el, szabályozva azt az esetet, ha illeték fizetésére nem került sor – pl. egyenes ági leszármazottak közötti öröklés -, de az adófizetési kötelezettség mellett szerzett ingatlanról a törvény nem tesz említést.

A mezőgazdasági kistermelők számára fontos, hogy bővült azon tételek sora, amelyeket az ún. nemleges nyilatkozatukhoz kapcsolódóan költségként figyelembe vehetnek.
A munkaviszonyban, jellemzően egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatottaknak kifizetett bér a hatályos szabályok szerint nem tekinthető olyan kiadásnak, amely őstermelők esetén a nemleges nyilatkozattételnél figyelembe vehető lenne, hiszen a munkabérről számla nem állítható ki.

A javaslat azzal egészíti ki a tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő nemleges nyilatkozattételével kapcsolatos szabályokat, hogy a nyilatkozat tehető akkor is, ha a kistermelő a felmerült kiadásról nem számlával, hanem más bizonylattal rendelkezik. (Jelesül, a bér kifizetését igazoló bizonylattal.)

2019. január 1-jétől megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó.


A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény


A kisadózók tételes adóját érintően a javaslat a gyakorlat során felmerült problémák megoldását célzó pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz.
Így például tárgyalja a javaslat az egyéni vállalkozó nem kizárólag a vállalkozói tevékenységhez használt tárgyi eszközének értékesítéséből származó bevételek, a támogatások kérdését, valamint pontosítja, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályi szerint átalakuló – és az előző formáció jogutódjának, azaz nem új adózónak minősülő -
társaságok adóalanyisága mely időponttal kezdődik, mondjuk egyesülés vagy szétválás esetén.

Annak érdekében hogy az átalakulással létrejövő és a kata alanyiságot választó társaságnak átmeneti ideig se kelljen a társasági adó szabályait alkalmaznia, a javaslat kezdeményezi, hogy az átalakulás, szétválás, egyesülés esetén az adóalanyiság létrejöttének napja a kata adóalanyiság választásának napja legyen.


A kisvállalati adó választására vonatkozó értékhatárok kedvezőbbé válnak:
- 1 milliárd forintra emelkedik az adóalanyiság választására vonatkozó értékhatár, és
- 3 milliárd forintra emelkedik a bevételre vonatkozó értékhatár, mely túllépése esetén az adózó kisvállalati adóalanyisága megszűnik
Továbbá a módosítás bővíti azon esetek körét, amikor megszűnik az adózó kisvállalati adóalanyisága, illetve rendelkezik az adóalanyiság megszűnésének időpontjáról.
Eszerint megszűnik a kisvállalati adóalanyiság a Tao. tv. szerinti kedvezményezett eszközátruházás vagy kedvezményezett részesedéscsere esetén az eszközátruházás vagy részesedéscsere napját megelőző napon.

A Katv. jelenleg hatályos rendelkezése szerint az adóalany nem határozhatja el mérlegfordulónapjának megváltoztatását.
A törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a kisvállalati adóalanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására a törvény rendelkezésével ellentétesen mégis sor kerül – például a cég üzletrészének jelentős hányadát felvásárló külföldi vállalkozás miatt -, a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja pedig a választott mérlegfordulónap.

Emellett a kisvállalati adót érintő szabályok kiegészülnek a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges egyes rendelkezésekkel.

A jelenleg hatályos szabály szerint a kapott (járó) osztalék csökkenti a kisvállalati adó alapját.
A külföldön forrásadózás alá vont osztalékjövedelem estén azonban a kapott osztalék teljes összegének mentesítése azt eredményezi, hogy a forrásadó összege is – indokolatlanul - csökkenti az adóalapot.
A javaslat ezt a helyzetet azzal kívánja orvosolni, hogy a kapott (járó) osztalék a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegével csökkentett összegben számolható el a kisvállalati adóalap csökkentéseként.
A tervezet ezzel összhangban van a kettős adóztatás elkerülését célzó rendelkezéseket érintő módosításokkal is.

Ez utóbbiaknak célja az egyezményekkel összhangban lévő, semleges, a kisvállalati adó koncepciójának megfelelő és ösztönzőit támogató szabályozás kialakítása. A jogalkotói
szándék szerint e rendelkezésekkel azokat a szabályokat is meghatározza, amelyek a kisvállalati adó rendszerében rendelkeznek a külföldi jövedelmeket érintő mentesítés és beszámítás módszeréről.

Ennek keretében a módosítás előírja a külföldről származó osztalékjövedelem mentesítésének, az osztaléknak nem minősülő jövedelmek mentesítésének, beszámításának, valamint a külföldön adóztatható személyi jellegű kifizetések mentesítésének szabályait.


Egyszerűsített vállalkozói adó

- Az idén választható utoljára az eva-alanyiság

A javaslat rögzíti, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó utoljára 2018. december 20-ig választható 2019. évre, ezt követően az eva-alanyiság választására nem lesz lehetőség.

Lényeges, hogy a tervezett változás – bár célját tekintve valószínűleg erről van szó-, nem szűnteti meg ezt az adózási módot.

Az új alanyok számára a belépési lehetőséget elveszi a jogalkotó, de azok, akik már az
Eva-tv. hatálya alatt adóznak (illetve ez év december 20-ig bejelentik belépési szándékukat), maradnak evások addig, amíg saját döntésük alapján ki nem lépnek e törvény hatálya alól, illetve az adóalanyiság valamely feltételének meg nem felelve, a törvényi rendelkezések alapján szűnik meg adóalanyiságuk.

Mivel idén lehet utoljára az „evázást” választani, a korábbinál jelentősebb tétje lesz azoknak a jellemzően év végéhez közeledve elvégzett számításoknak, amelyekkel az eva, kiva vagy kata kérdést igyekeznek megválaszolni a vállalkozók.
Célszerű a nyári uborkaszezonban elemezgetni azon vállalkozók korábbi éveinek adatait- akár 3-4 évre visszamenőleg is-, akiknél/amelyeknél az adózási mód váltása szóba jöhet,
hogy a bevételek és költségek átlagos arányát és az idei várható, a jövőben tervezett értékeit összevetve a vállalkozó számára a lehető legkedvezőbb lehetőséget megtaláljuk.

Az év végén (októberben, novemberben) már csak ellenőriznünk kell az „áttérési tervet”.

A javaslat megszünteti azt a szabályt, mely szerint a számviteli törvény hatálya alá tartozó eva-alanyok az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötött sorrendben használhatják fel.
Ez, a rendelkezés 2018. adóévtől alkalmazható a javaslat szerint.