Levonjuk, vagy elvonják? Az adólevonási jog kérdései az Áfa-törvényben (2. rész)

(a cikksorozat első része itt olvasható >>)

KÖTELEZŐ GYAKORLATOK CÉGVEZETŐKNEK

Tudni kell, hogy nem tekinthető adóalanynak az a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, amely:

• cégbejegyzési kérelmét nem nyújtotta be a cégbírósághoz,
• cégbejegyzési kérelmét a cégbíróság jogerősen elutasította,
• a cégeljárást a cégbíróság jogerős végzéssel megszüntette,
• a jogi személy, jogi személy nélküli szervezet megszűnt és a cégbíróság törölte a cégnyilvántartásból.

Természetes személy saját nevében folytatott gazdasági tevékenysége miatt adóalanynak minősül, attól függetlenül, hogy tevékenységét a szükséges hatósági engedélyek hiányában, adóhatósági bejelentés nélkül (adószám hiányában) végzi. Azaz a „kontár” is köteles áfát fizetni!

A helyzet diszkrét bája az, hogy attól, hogy a „kontár” adót fizet, a tőle kapott számla nem minősül hiteles dokumentumnak – és ezért adólevonási jogot sem alapoz meg –, ha a bizonylaton valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség szerepel. Az ilyen számlát, egyszerűsített számlát is fiktív számlaként kell kezelni. Így ezekben az esetekben az áfát nem vonhatjuk le, akkor sem, ha kifizettük a számla ellenértékét, és az ügylet egyébként teljesült.

AZ ADÓSZÁM

Valótlan adószám az az adószám, amelyet nem a számlát ténylegesen kibocsátó személy részére adott ki az adóhatóság, vagy amelyet ugyan a számlát kibocsátó személy részére adott ki az adóhatóság, de az számla kibocsátását megelőzően érvényét vesztette a tevékenység megszüntetése miatt. Fontos ezért némi ismerettel rendelkeznünk az adószámok felépítéséről, és ebből a szempontból is jó alaposan megvizsgálnunk a kapott számlákat!

Az adószám 11 számjegyből álló számsorozat, amelynek az első nyolc számjegye az ún. azonosító, a kilencedik számjegy az ún. áfa-kód. Ha ez 2, akkor a vállalkozás az áfa körbe tartozik. Ha viszont 3, akkor a vállalkozás az egyszerűsített vállalkozói adó alanya. Az 1-es olyan vállalkozást jelent, amely nem kötelezett áfa fizetésére – mondjuk alanyi adómentes-, így jogszerűen nem tüntethet fel áfát az általa kibocsátott számlában (egyes esetekben ők sem járhatnak el alanyi mentes minőségükben – mint például a közösségi – vagy egyes ingatlan ügyleteknél). Az utolsó két számjegy az ún. megyekód, amely azt mutatja meg, hogy melyik adóhatóság rendelkezik illetőséggel a számlakibocsátó tekintetében.

A nyolc számjegyből álló azonosító első számjegye is árulkodó: 1-gyel kezdődik a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások (Kft., Rt., stb.) azonosítója. 2-vel kezdődik a jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások (Bt., Kkt.) azonosítója. 4-gyel, 5-tel, 6-tal vagy 7-tel kezdődik a természetes személyek azonosítója. Így például, ha a számlán egy Bt. neve és 1-gyel kezdődő adószám szerepel, akkor valószínű, hogy a számlán valótlan adószámot tüntettek fel.

ÉS EZ IS FIKTÍV

Akkor is fiktívnek minősül a számla, egyszerűsített számla (a továbbiakban csak a számla kifejezést használom, de természetesen az egyszerűsített számla fiktív voltát is azonos körülmények igazolják), ha

• a bizonylaton szereplő felek között nem jött lére gazdasági esemény,
• a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt vagy jogszabályba ütközik),
• a számlán feltüntetett szolgáltatás nem azonos a ténylegesen megtörtént szolgáltatással.

A nyilvános és közhiteles cégbírósági nyilvántartás alapján megállapítható az, hogy a cégbejegyzési kérelmet benyújtották-e a cégbírósághoz, és annak – illetve az adott cégnek – mi lett a további sorsa (cégbejegyzési kérelmét a cégbíróság bejegyezte, jogerősen elutasította, stb.)

A felsorolt körülményekről nem a számla befogadását követően kell(ene) tájékozódni, hanem még az üzleti kapcsolat kezdetén. Így elkerülhető (lenne), hogy a vállalkozás megrendelést adjon olyan vállalkozónak, akitől nem kap olyan számlát, amely alapján levonási jogával élhetne a cég.

Egyébként a vállalkozóknak nem csupán a számlát kell(ene) jó alaposan megnézniük, hanem az üzleti partnert magát is – szó szerint. Ugyanis az „elvárások” szerint nem elégedhetnének meg csak a különféle adatbázisokból nyerhető információkkal, hanem az adott cég képviseletére jogosult személlyel is fel kellene venniük a (személyes) kapcsolatot. Ugyanis a vállalkozás nevében kizárólag az arra az alapító okirat által felhatalmazott személy, illetve az általa megbízott személy vállalhat kötelezettséget.

Biztosan előfordult már Önökkel is, hogy ellenőrzéskor az adóellenőr azt firtatta, hogy X Kft-nél kivel tartotta a vállalkozás a kapcsolatot. Nos, ez annak a jele, hogy, fiktív ügyletre gyanakszik. (Egyébként – sajnos - nem egyedi eset az, hogy arra jogosulatlan személy egy vállalkozás megbízottjaként lép fel és annak nevében szerződést köt, számlát bocsát ki.) 

Mielőtt aláírnák a szerződést, befogadnák a számlát, győződjenek meg arról, hogy az érintett személy tényleg jogosult-e az adott vállalkozás nevében eljárni! Képviseleti jog hiányában, más nevében vállalt kötelezettség teljesítéséről kibocsátott számla fiktív számlának minősül. 

Ha üzleti partnerük magánszemély – egyéni vállalkozó-, akkor természetesen a cégbíróság nem tud segíteni az illető megítélésében. Ekkor azt kell kideríteni, hogy a számla kibocsátásakor érvényes-e az illető vállalkozói engedélye. (Érvénytelen például az a vállalkozói igazolvány, amelynek elvesztését bejelentették és helyette új vállalkozói igazolványt kértek.) Erre az adatra (vállalkozói igazolványszám, illetve nyilvántartási szám) azért is szükség van, hogy eldönthessék, kifizetői minőségükben kell-e adóelőleget levonniuk az érintettől vagy sem. A számlán ezért a szóban forgó vállalkozói engedélyszámnak, illetve a vállalkozó nyilvántartási számának is szerepelnie kell.

„Dörzsöltebb” cégek ún. általános szerződési feltételeket dolgoznak ki, amelyek alapján hajlandóak szerződést kötni potenciális partnereikkel. E feltételek közt kiköthetik azt is, hogy a szerződés megkötésekor, a számla kibocsátásakor a másik félnek adóhatósági igazolást kell bemutatnia. Ebben az a „trükk”, hogy ilyen igazolást csak létező vállalkozások kapnak, azaz a kontárok azonnal lebuknak.

A már éppen csak „létezgető” cégekkel kapcsolatban fontos, hogy a végelszámolási, felszámolási eljárási jogerős elrendelését követően a társaság képviseletére a végelszámoló, illetve a felszámoló jogosult, azaz szerződést is ő köthet.

Ha jogalap nélkül a számlát a felszámolás, végelszámolás alatt álló szervezet nevében az arra már nem jogosult, ügyvezető bocsátja ki, akkor az adóhatóság a számlát fiktívnek fogja vizsgálata során minősíteni, arra hivatkozva, hogy a számlán feltüntetett felek között nem történt meg a számlán feltüntetett gazdasági esemény.

A cikk következő részében azt járjuk körbe, mi a véleménye az adólevonási jogról – és néhány magyar vonatkozású ügyben hozott ítélete alapján a NAV ellenőrzési gyakorlatáról - az Európai Bíróságnak.