Lehet egy ebéddel több? - A napidíj adózása 2016-ban

A közúti közlekedési szolgáltatásokról és közúti járművek üzemben tartásáról szóló külön jogszabály, és más, erről szóló jogszabályok rendelkezései szerint engedélyhez kötött közúti közlekedési szolgáltatás területén foglalkoztatottként, egyéni vállalkozóként tevékenységet folytató gépjárművezetők, árukísérők (a továbbiakban együtt: fuvarosok) számára 2016. január 1-jétől megváltozott a belföldi és külföldi kiküldetésre tekintettel kapott bevételéből igazolás nélkül elszámolható költség mértéke. Ennek következtében az érintettek körében jelentősen emelkedett az az összeg, amely adómentesen fizethető ki, illetve számolható el kiküldetés esetén ún. napidíjként.

A munka törvénykönyve (Mt.) egyébként nem írja elő kötelezően kiküldetési napidíj fizetését, de úgy rendelkezik, hogy a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel a munkáltató köteles megtéríteni (Mt. 51.§ (2) bekezdés). További kötelező előírást tartalmaz még a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet, amelynek értelmében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a kiküldetésben lévő munkavállalónak napi 6 órát meghaladó távollét esetén, az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés (napidíj) jár. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és a velük munkaviszonyban álló munkavállalókra. A napidíj számlával (egyszerűsített számlával) igazolt összegként vagy legalább napi 500 forint költségátalányként számolható el. 

Egyébként pedig külön jogszabályoktól, helyi szabályozástól, illetve megállapodástól függ, hogy a felek milyen formában és mértékben viselik a távollét költségeit. A kiküldő cégek (munkáltatók, megbízók) az utazási és szállásköltségek vállalása mellett általában napidíjat is fizetnek, amely fő szabályként a magánszemély adóköteles bevétele, azonban a személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény a napidíj meghatározott részét igazolás nélkül elszámolható költségként ismeri el.

 

FUVAROSOK

A fuvarosoknak a közlekedési szolgáltatási tevékenységükre tekintettel napidíj címén fizetett kiküldetési költségtérítésből igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül 

  • belföldi kiküldetés esetén a távollét 6 órát meghaladó tartamára naponta 3000 forint [437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet];
  • külföldi kiküldetés esetén napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg [285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet].

Ennek mindkét esetben feltétele, hogy a kiküldött fuvaros kizárólag a gépjármű üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó, és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, vagyis a szállással, étkezéssel stb. kapcsolatos kiadásairól nem nyújt be számlákat a munkáltatójának, megbízójának, illetve ilyen költségeket nem számol el [szja tv. 3. számú melléklet II./3. és 7. pont]. Ez azt jelenti, hogy a fuvaros kiküldöttnek a szállást és az étkezést saját költségére kell megoldania.

Amennyiben a kiküldő (megbízó, munkáltató) a kiküldött fuvaros élelmezését, szállását – a saját nevére szóló számlákkal igazoltan – a kiküldetés helyén biztosítja, az előzőek szerinti igazolás nélkül elszámolható költségre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, hanem esetükben is a fuvarosokon kívüli más kiküldöttekre vonatkozó általános szabályok szerint kell eljárni.

 

ÁLTALÁNOS ESET ÉS KÜLFÖLDI KIKÜLDETÉS

Általános esetben az említett kormányrendeletek értelmében 

  • 6 órát meghaladó belföldi kiküldetés esetén a napidíj (legalább napi 500 forint) a kiküldöttnek az adott jogviszonyából származó adó- és járulék-köteles jövedelme; 
  • külföldi kiküldetés esetén a napidíjból 30 százalék, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg (a kettő közül a kisebb) vonható le igazolás nélkül.

Külföldi kiküldetés esetén az igazolás nélkül elszámolható összeg meghatározásához külföldi kiküldetési költségeket forintban is meg lehet téríteni. A napidíjból azonban ekkor is csak az euróra átszámított összeg 30 százalékát, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forintot lehet igazolás nélkül figyelembe venni. A kiküldetés időtartamának az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt időt számít. Az időtartam megállapítása szempontjából az országhatár átlépését kell alapul venni úgy, hogy az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napokon kiküldetésben töltött órák számának 24-gyel való osztásával kiszámított napokat azzal, hogy a fennmaradó tört rész – amennyiben az legalább 8 óra – egész napnak számít. Amennyiben a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít. Az ugyanazon a naptári napon kezdődő, ismétlődő, 24 óránál rövidebb, egymást követő kiküldetések esetén az időtartam meghatározására választható az előzőek szerinti időtartamok egybeszámítása. Az egybeszámítás során, ha az együttesen számított utak között az érkezés és az újabb indulás között eltelt idő nem több mint két óra, akkor ez az időtartam is kiküldetésnek minősül. 

A Szja törvény fő szabálya alapján a külföldi napidíjnak az igazolás nélkül elszámolható összeget meghaladó része a magánszemély adott jogviszonyából származó adó-, járulék-köteles jövedelme, munkavállaló esetében pl. munkaviszonyból származó (a bérre vonatkozó előírások szerint számfejtendő) jövedelem. Egyebekben ez a rész az, amelyet külföldi helyi minimálbérszabályoknak való megfelelés szempontjából a munkavállaló egyéb bérelemeihez lehet számítani.

 

TOVÁBBI  "KEDVEZMÉNYEK"

Az egyes adóévek között áthúzódó kiküldetés címén kifizetett összeg adókötelezettsége abban az adóévben keletkezik, amelyben a kifizetés, illetve a kiküldetés elszámolása megtörtént. Így a 2015-ben kezdődött kiküldetéseknél a 2016-ra áthúzódó időtartamra fizetett napidíj adómentes és adóköteles részének megállapítására már az új előírásokat kell alkalmazni, illetve, ha a kifizetés (elszámolás) 2016-ban történik (munkaviszonyban január 10. után) az adóköteles rész egészére a 15 százalékos adókulcs vonatkozik.

Az előzőek szerint adómentes vagy adóköteles napidíj juttatása mellett, vagy helyette, ha a kiküldő a saját nevére szóló számlákkal igazoltan a kiküldetés helyén a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó

  • szállást (ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is) biztosít, a juttatást a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni [Szja törvény 7. § (1) bekezdés q) pont];
  • étkezést és más szolgáltatást biztosít, annak értéke egyes meghatározott juttatásnak minősül, amely után a kiküldőt 1,19x[15% szja+27% eho] terheli [Szja törvény 69. § és 70. § (1) bekezdés a) pont], míg a kiküldöttnek emiatt nem keletkezik adókötelezettsége;

továbbá nem számít jövedelemnek 

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke (ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is) [Szja törvény 7. § (1) bekezdés q) pont];
  • a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket.

Az előbbiek érvényesek akkor is, ha az utazásra, a szállás díjára szolgáló olyan költségtérítés kifizetése történik, amellyel szemben a magánszemély a kiküldő részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, illetve – ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg – annak megtérítése bizonylattal történő elszámolás alapján utólag történik, azzal hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket a Szja törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek [Szja törvény 7. § (1) bekezdés g) pont];

Egyebekben a megbízó a napidíjat, illetve az említett kiadásokat, költségtérítést, valamint az általa megfizetett közterheket a vállalkozás érdekében felmerült költségként számolhatja el.