külföldi jövedelem adózása

Kérdés

Tisztelt szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségét kérni! Adott egy munkavállaló, aki 2011-ben Németországban dolgozott. Németo. és Magyarország között kettős adóztatást kizáró egyezmény van, vagyis a külföldön megszerzett jövedelmet külföldön kell leadózni, ha jól tudom. Abban kérnék segítséget, hogy hogy működik ez a 1153-as bevallásban? Köszönöm szépen! Kata

---

Válasz

Akár belföldi magánszemély külföldi munkájáért kapott jövedelméről, akár külföldi magánszemély belföldön szerzett jövedelméről van szó, elsőként azt kell tisztázni, hogy Magyarországnak van-e az adott országgal a kettős adóztatás elkerüléséről nemzetközi egyezménye, vagy nincs.
Ha a külföldi állammal nincs ilyen egyezményünk, akkor a magyar illetőségű magánszemély összes jövedelmének adóztatására – függetlenül attól, hogy belföldről vagy külföldről származik – a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyenkor előfordulhat, hogy a külföldi jövedelem, vagyon után az adóalanynak két államban is adót kell fizetni.
Magyarországnak a legtöbb európai állammal, de számos Európán kívüli országgal is van kettős adóztatást elkerülő egyezménye. Az egyezmények, többnyire hasonló módon, kiindulópontként meghatározzák az adóalany – esetünkben a magánszemély – illetőségét. Ezt követően jövedelemfajtánként (a jövedelemszerzés jogcímeit figyelembe véve) rögzítik, hogy a két állam közül melyikben kell adózni és meghatározzák a kettős adózás elkerülésének a módszerét, illetőleg a beszámítás módját és annak mértékét is.
Az illetőséget alapvetően a lakóhely, az állandó tartózkodási hely, az üzletvezetés helye vagy a létérdekek központja, illetve az állampolgárság határozza meg. Mindig az utóbbi ismérv a döntő, ha az előző alapján nem állapítható meg az illetőség. Amennyiben a felsorolt ismérvek alapján sem lehet megállapítani az illetőséget, akkor egyeztető eljárást kell lefolytatni ennek eldöntésére.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekben bizonyos közös vonásokat is fellelhetünk, amelyek általában valamennyi egyezményben, vagy legalábbis azok többségében előfordulnak. Így összefoglalhatók a külföldi jövedelem adóztatásával kapcsolatos alapelvek.
Az egyezmények általában úgy rendelkeznek, hogy:
az alkalmazottak munkabérük után abban az államban adóznak, amelyikben a munkát végzik. (Ha a külföldi tartózkodás tartalma évente 183 napnál nem hosszabb és a fizetés terhét nem a munkavégzés helye szerinti államban levő személy, telephely viseli, úgy a küldő államban kell adóznia)