Már a parlament előtt az ország 2023. évi költségvetése 3/3.

A költségvetést megalapozó törvényjavaslat mintegy nyolcvan jogszabályt érint kisebb-nagyobb mértékben.

2022. június 21-én került a parlament elé a T/360. számú törvényjavaslat, amely számos jogszabályban, így az adótörvényekben hozna változást. Ezek egy része jogtechnikai, pontosító jellegű, de jellemzően az adott jogszabályokban érdemleges módosítást jelentő tervezetről van szó.

Az alábbiakban a vámjogot, a végrehajtási eljárásokat és a szociális hozzájárulási adót érintő változásokról lesz szó.


Vámjog

• Vámhiány fogalma

Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (Vtv.)
vámhiány fogalma alapján a keletkezett, de nem közölt vámok és egyéb terhek összege minden esetben vámhiánynak minősül, még akkor is, ha a vámtartozás keletkezéséhez vezető mulasztások nem jelentősek, és amelyekhez az uniós jog a vámtartozás megszűnésének következményét fűzi.
A javaslat alapján a bírság mértékének megállapítása során azonban nem eshetnek ugyanolyan súllyal latba a vám elé állítási kötelezettség megszegését vagy a vámfelügyelet alóli elvonást eredményező magatartások, mint azok a kevésbé jelentős mulasztások, amelyeknél – a Vámkódex 124. cikk (1) bekezdés h) és k) pontjában szabályozott feltételek fennállása esetén – utólag megszűnik a vámtartozás.

• Kisösszegű vámtartozás

A törvényjavaslat indoklása szerint az import áfa mentességi értékhatár megszűnése következtében a 150 euró értéket meg nem haladó küldemények esetében egyre többször tapasztalható az átmeneti megőrzésben lévő áruk vámfelügyelet alóli elvonása miatt keletkezett kis összegű, ezer forint alatti vámtartozás keletkezése, melyek 50 százalékos vámigazgatási bírságot vonnak maguk után.
Mivel a bírság összegét ezer forintra kerekítve kell megállapítani, a kerekítés általános szabályai szerint a sok esetben a bírság összege nulla forint lenne, így a jogsértésnek nincs semmilyen szankciója.
A törvénymódosítás ezért mindkét esetben megteremti a Vtv. 84. § (10) bekezdése szerinti „nem vámhiányos” bírság kiszabásának a lehetőségét.

• Árunyilatkozatok nemzeti kiegészítő kódjai

A törvényjavaslat kiegészíti az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény XXIII. fejezet 59. alcímét egy új paragrafussal (176/A.§). Ennek megfelelően, az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására
vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeken alapuló nemzeti kódokat a NAV
felhívásban teszi közzé.

A 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes
rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló
2015/2446 bizottsági rendelet (FJA) és az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek
végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2015/2447 bizottsági rendelet (VA) B. melléklete tartalmazza az árunyilatkozatokra, az értesítésekre
és az áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási
követelményeket.

Ez utóbbi mellékletben bizonyos kódolt adatelemek esetében vannak olyan
rendelkezések, amelyek biztosítják a tagállamok számára, hogy önállóan kódokat hozzanak létre.
Mivel a kódok köre – a kapcsolódó nemzeti és/vagy uniós jogszabályok megjelenésének függvényében – évente többször is, rendszerint rövid határidővel bővülhet, a Vtv-ben adott felhatalmazás alapján e kiegészítő kódokat a NAV saját hatáskörben felhívásban tenné közzé, amely így szükség szerint azonnal módosítható.

Az FJA és a VA B. mellékletei tartalmazzák az árunyilatkozatokra, az értesítésekre és az
áruk uniós vámjogi státusának igazolására vonatkozó közös adatszolgáltatási követelményeket. Ebből következően, e követelmények alapvetően egységesen szabályozottak az Unió minden tagállamában. Azonban az FJA B. mellékletében vannak azonban bizonyos olyan, „B” kóddal jelölt adatelemek, melyek megköveteléséről az adott tagállam önállóan dönthet.
Ezekben az esetekben a jogbiztonság szem előtt tartásával, jogszabályban szükséges kimondani, hogy egy adott adatelem megadása kötelező-e vagy sem.
A javaslat szerint a pénzügyminiszter az uniós vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 11/2016. (IV. 29.) NGM rendeletben hirdetné ki a nemzeti szinten kötelező adatelemeket.

Végrehajtási eljárások

• Ingóság végrehajtása

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII.
törvény 59.§. (6)-(8) bekezdései rögzítik az adóhatóság által lefoglalt, végrehajtási joggal és zár alá vétellel egyaránt terhelt ingatlan értékesítésének szabályait.

A javaslat szerint a 2017. évi CLIII. törvény 39. Egyes ingóságok értékesítésének eltérő szabályai pontja kiegészül egy új paragrafussal: ez a 69/A.§.
Ennek értelmében a fentebb hivatkozott előírásokat ingóság végrehajtása esetén is alkalmazni kell majd.

A javaslat indoklása szerint a módosítás a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és az egyéb végrehajtási eljárások összhangjának megteremtésére irányul. A jelenleg hatályos törvény előírások rendelkeznek a végrehajtási joggal és zár alá vétellel egyaránt terhelt ingatlan értékesítésének szabályairól. Viszont az ingóságok esetében nincs hasonló szabályozás, és ez jogbizonytalanságot okoz a zár alá vétel tárgyát vagy a zár alá vétel összegének fedezetét képező, és ugyanakkor pénztartozás behajtása céljából is lefoglalt ingóságok értékesíthetősége. A Javaslat ezért az ingóságok sorsát az ingatlanokéval azonos módon rendezi.

Szociális hozzájárulási adó

• Mezőgazdasági őstermelők adóalapja

A mezőgazdasági őstermelők szociális hozzájárulási adókötelezettségét fő szabály szerint
az adóév vonatkozásában kell megállapítani. A jelenlegi szabályok azonban nem kezelik azt az esetet, amikor az őstermelő társadalombiztosítási jogállása év közben megváltozik (például megszűnik a munkaviszonya így őstermelőként válik biztosítottá). Ezért a javaslat kiegészíti e szabályrendszert az év közbeni jogviszony-váltásra vonatkozó szabályokkal.
A Szocho tv. 7. § újonnan beépülő (3a) bekezdése azt az esetet szabályozza, amikor az őstermelő az év egy részében valamely egyéb jogviszonyában (például munkavállalóként) biztosított és év végén a nem biztosított őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint [7.§ (3) bekezdés] kell megállapítania az adókötelezettségét.
Ez esetben az éves adókötelezettség meghatározása során az őstermelő a tárgyévre megállapított adóalapjából levonhatja a biztosítotti jogállás időszakára fennálló szociális hozzájárulási adó-kötelezettség alapját.

Tekintettel arra, hogy a saját jogú nyugdíjas őstermelők önálló tevékenységből származó
jövedelme mentes a szociális hozzájárulási adó alól, így az év közben nyugdíjba vonuló
őstermelők adóalapjának a meghatározása céljából szükségessé vált egy arányosítási szabály bevezetése.
A javaslatban rögzített új rendelkezés kimondja, hogy a nyugdíjba vonuló őstermelőknek a tárgyévre megállapított adóalapjuknak a nyugdíjfolyósítás kezdő napját követő időszakra jutó arányos részét az adókötelezettség megállapítása során nem kell figyelembe venni.

• Arányosítás: naptári napok helyett munkanapok

A jövedelemadóztatás rendszerében a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a munkanapokat szükséges alapul venni. Ezzel párhuzamosan, ettől eltérőek a hatályos szabályok a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó esetében: e kötelezettségeket érintően naptári napok alapján kell meghatározni a közteher arányos mértékét.
A módosítás az említett jogszabályok közötti egységet termeti meg azzal, hogy előírja, az arányosítást naptári napok helyett a munkanapok alapján kell elvégezni.