Kik azok, akik nem lesznek biztosítottak Magyarországon?

Vannak olyan személyek, akik annak ellenére, hogy Magyarországon folytatják biztosítási jogviszonyba sorolható keresőtevékenységüket, mégsem lesznek biztosítottak. Az alábbi cikkben ezen személyi körről adunk tájékoztatást.

Két csoportba lehet sorolni azokat, akikre nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás. Az egyik csoportba a nem biztosított személyek tartoznak, míg a másik csoportba olyan keresőtevékenységek sorolhatók, amelyek Magyarországon nem képeznek biztosítási jogviszonyt. Mindkét csoportba tartozók esetén azonban közös, hogy biztosítási jogviszony hiányában nem kötelesek Magyarországon társadalombiztosítási járulékot fizetni, és ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra sem lesznek jogosultak.

Mindezek alapján tekintsük át, hogy kikre nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás!

A magyar társadalombiztosítás nem terjed ki az alábbi személyekre:

1. Nem lesz Magyarországon biztosított a külföldi állam diplomáciai és konzuli képviselet személyzetének külföldi állampolgárságú tagja, és a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottja, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll. Továbbá nem terjed ki a biztosítás a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra pl: házastársra, gyermekre. Annak, hogy ők ne kerüljenek be a magyar társadalombiztosítás hatálya alá az a feltétele, hogy a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere által biztosítva legyenek.

2. A nemzetközi szervezet - pl: UNESCO, ENSZ - nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek) sem terjed ki a magyar társadalombiztosítási rendszer. Ez esetben is feltétel, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.

3.Magyar társadalombiztosítás nem terjed ki az európai parlamenti képviselőre.

4. Nem lesz Magyarországon biztosított az a külföldi előadóművész sem, aki ideiglenesen tartózkodik Magyarországon. Ideiglenesnek tekinthető a magyarországi tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan tartózkodik Magyarországon. (Szja törvény 1/B. §)

A biztosítás nem terjed ki a következő keresőtevékenységekre:

1. a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra, ha a duális képzés képzési ideje alatt a hallgató külső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen végzi a munkát. (2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pont)

2. a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával (pl: kínai, brazil, egyiptomi, pakisztáni állampolgár) rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és ez a munkavégzés a 2 évet nem haladja meg. A munkavállaló magyarországi ismételt kiküldetésére akkor alkalmazható a fenti szabály, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva 3 év eltelt.

Megjegyzés: Harmadik állam az az állam, amely nem tartozik az Európai Gazdasági Térségbe és Magyarország által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá.

A fentiek olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazhatóak, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja

• függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn,
  
• ugyanakkor nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá.

3. Arra a személyre sem terjed ki a magyar társadalombiztosítás, aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a 883/2004/EK rendelet, és annak végrehajtási rendelete a 987/2009/EK rendelet) alapján a magyarországi keresőtevékenysége ellenére másik Európai Gazdasági Térség államában, vagy az Egyesült Királyságban, illetve Svájcban lesz biztosított.

4. Az sem lesz a Magyarországon folytatott keresőtevékenysége alapján biztosított, aki Magyarországgal szociálpolitikai-, illetve szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozóként dolgozik, és a nemzetközi egyezmény alapján csak az egyezményes másik országban áll fenn a biztosítási jogviszonya. Ezen szociálpolitikai-, és szociális biztonsági egyezményeink a következők:

• évi 16. sz. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény, amely alkalmazható Ukrajna vonatkozásában


• évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény, amely kiterjed Koszovóra


• évi LXIX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény


• évi XVII. törvénnyelkihirdetésre került a magyar-québeci szociális biztonságról szóló egyezmény


• évi LXXIX. törvénnyelkihirdetésre került a magyar-koreai szociális biztonsági egyezmény


• évi LXXII. törvénnyel kihirdetett magyar-montenegrói szociális biztonsági egyezmény


• évi II. törvénnyel kihirdetett magyar-bosnyák szociális biztonsági egyezmény


• évi XXIX. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-indiai szociális biztonsági egyezmény


• évi CXVII. törvénnyelkihirdetésre került a magyar-ausztrál szociális biztonsági egyezmény


• évi CXVIII. törvénnyelkihirdetett, a Magyar Köztársaság és Mongólia között a szociális biztonságról szóló egyezmény


• 2 évi CLII. törvénnyel kihirdetésre került a magyar-japán szociális biztonsági egyezmény


• évi CCXXXIV. törvénnyel kihirdetett magyar-szerb szociális biztonsági egyezmény


• évi CCXXXIII. törvénnyel kihirdetett magyar-moldovai szociális biztonsági egyezmény


• évi XVIII. törvénnyelkihirdetésre került a magyar-albán szociális biztonsági egyezmény


• évi XXIX. törvénnyelkihirdetésre került a magyar-amerikai szociális biztonsági egyezmény


• évi XXX. törvénnyelkihirdetésre került a magyar-török szociális biztonsági egyezmény


• évi XIV. törvénnyel kihirdetésre került magyar-orosz, amely alkalmazható Oroszországi Föderáció vonatkozásában