Kifizetőhely működése

Dr. Radics Zsuzsanna

Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna

A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.

Több foglalkoztatónál is kifizetőhely döntése és intézkedése alapján kerül sor a dolgozók táppénzének, vagy csecsemőgondozási-, gyermekgondozási díjának a folyósítására. Tekintettel arra, hogy több olyan kérdés is érkezett, amely a kifizetőhely tevékenységével kapcsolatos, így az alábbiakban összefoglaljuk a kifizetőhely működésére vonatkozó főbb szabályokat.


Elsőként nézzük meg, hogy miként rendelkezik a jogszabály a kifizetőhely létrehozásáról!

1998. évi XXXIX. törvény alapján, „minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet hoz létre vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt. Magánszemély, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni.”


A fenti jogszabály alapján a kifizetőhely létesítésének két esetét kell elkülöníteni:

Az egyik eset, amikor kötelező azt létrehozni. Azaz, ha a foglalkoztatott biztosítottak száma tartósan - 6 egymást követő hónapban - elérte vagy meghaladta a 100 főt, vagy előreláthatólag 6 hónapon keresztül a biztosítottak száma meg fogja haladni a 100 főt, akkor a foglalkoztatónál kifizetőhelyet kell létrehozni, vagy e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köt.

Megjegyzés: A Kincstár számfejtési körébe tartozó foglalkoztatók (például önkormányzatok, adott állami intézmények) - a foglalkoztatottak létszámától függetlenül - a jogszabály erejénél fogva kifizetőhelyet működtetnek. Azaz a központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik.

A másik eset, amikor lehetőség, azaz nem kötelezettség a kifizetőhely létrehozása. Olyan foglalkoztató is létesíthet kifizetőhelyet, amelynek a biztosítotti létszáma nem éri el a 100 főt. Ez esetben a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervének a mérlegelésétől függ, hogy engedélyezi-e a kifizetőhely létesítését, működését. Pozitív elbírálás esetén ez a kormányhivatal olyan megállapodást köt a foglalkoztatóval a kifizetőhelyi feladatok ellátására, amelyben részletezik a kifizetőhely által ellátandó feladatokat.


Kifizetőhely működtetése:

Alapszabály, hogy a kifizetőhely fenntartója (azaz a foglalkoztató) teljes anyagi felelősséggel tartozik az ellátás iránti kérelmek jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért.

Mindezek alapján a kifizetőhely fenntartója (azaz a foglalkoztató)

  • a feladatokat saját költségén végzi. (A szabályszerűen elbírált egészségbiztosítási pénzbeli ellátási igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét); továbbá
  • szakképzett alkalmazottakkal* végzi a kifizetőhelyi feladatokat azzal, hogy az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben a kifizetőhely fenntartója teljes anyagi felelősséggel tartozik.

*Megjegyzés: 1998. évi XXXIX. törvény arról rendelkezik, hogy a kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi. Azaz 1998. évi XXXIX. törvény pontos szakképzettséget nem nevesít. Arról, hogy a kifizetőhelyen foglalkoztatott személy „szakképzett alkalmazottnak” minősül-e, a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve dönt akkor, amikor a kifizetőhely kapcsán vizsgálja a működési feltételek meglétét.

Felmerülhet a kérdés, hogy akkor kap-e egyáltalán a fenti kifizetőhelyi működtetésért bármilyen díjazást a foglalkoztató, vagy a kifizetőhely?

A válasz igen, azaz a kifizetőhelyet az általa megállapított és folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (azaz a táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj) és baleseti táppénz egy százalékának megfelelő összegű költségtérítés illeti meg.


Kifizetőhely feladatai:

A kifizetőhelyek – a 2020-ban kiadott kifizetőhelyi tájékoztató alapján – többek között a következő feladatokat látják el:

  • a biztosítási kötelezettség és a folyamatos biztosítási idő elbírálása, nyilvántartása;
  • az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások (azaz a táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj – kivéve például a többes jogviszonyból származó gyed-et, valamint a hallgatói-, nagyszülői gyermekgondozási díjat -, örökbefogadói díj) iránti kérelmek elbírálása, az ellátások folyósítása, elszámolása;
  • a kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz E. Alap felé történő elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése;
  • a táppénz-hozzájárulás kiszámítása, elszámolása;
  • az üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) elbírálása, és erre vonatkozó határozat meghozatala;
  • a baleseti táppénz iránti igények elbírálása, az ellátásnak határidőben történő folyósítása;
  • a passzív jogon igényelt ellátások megállapítása, folyósítása, elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése (például egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság bejelentése a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez);
  • a megállapított és folyósított ellátásokról a Kincstár Központ által előírt formában nyomtatványok, nyilvántartások vezetése;
  • az adatvédelmi szabályok betartásával az ellátások megállapításához, folyósításához szükséges adatok megkérése, illetve más szervek részére adatok szolgáltatása;
  • a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj iránti kérelem elutasításáról hozott döntés véglegessé válásáról az ügyfél lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal családtámogatási szakterületének értesítése;
  • statisztikai adatszolgáltatás (havi és negyedéves);
  • jogalap nélkül felvett ellátások esetén - határozat kiadásával – a visszafizetésre kötelezéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása, a visszafizetett ellátások E. Alap felé történő elszámolása;
  • az ellátásokkal kapcsolatos döntések elleni jogorvoslati kérelmek felterjesztése a perképviseleti szervhez (azaz a kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez vagy az Államkincstár Központjához);
  • a pénzbeli ellátásokból a jogszabályok által előírt közterhek levonása;
  • a biztosítottat - kérésére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról;
  • az ellátásokkal kapcsolatos bűncselekmények, szabálysértések gyanúja esetén - büntető- vagy szabálysértési eljárás kezdeményezése érdekében - az illetékes kormányhivatal ellenőrzési szakegységének vagy a Kincstár Központ Egészségbiztosítási Főosztályának a tájékoztatása.

Megjegyzés: A fenti szabályok betartása kapcsán fontos, hogy a foglalkoztató a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához, a biztosított által benyújtott igazolásokat 5 napon belül a kifizetőhely részére megküldje.

A foglalkoztató a fenti kérelem, illetve igazolások átvételét, beérkezését hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

A kifizetőhely a Magyar Államkincstár által rendszeresített nyomtatványokat használja, amely nyomtatványok elérhetők a következő oldalon: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/nyomtatv%C3%A1nyok.html

A kifizetőhely szakemberei, amikor az egészségbiztosítás pénzbeli-, és baleseti ellátásairól, és az üzemi balesetről döntenek, akkor hatóságként járnak el, és ennek keretében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályait alkalmazzák.

A kifizetőhelyet a fenti tevékenységével kapcsolatban a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve jogosult ellenőrizni.

Ha már szó volt a kifizetőhely létrehozásáról és működéséről, akkor végezetül meg kell említeni annak megszüntetését. A kifizetőhely megszüntetését a foglalkoztató kérheti. Az erre vonatkozó írásbeli kérelmet - a megszüntetés tervezett időpontját megelőző 60 naptári nappal - a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez kell benyújtania. Ezt követően a kormányhivatal egészségbiztosítási szerve a kifizetőhely megszüntetése kapcsán kifizetőhelyi záróellenőrzést fog majd lefolytatni.