Ketyeg az adó-óra: több fontos év végi határidő közeleg
Szerző: Sinka Júlia
Végzettség: Közgazdász, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó, okleveles adószakértő (nemzetközi adózás és áfa)
Szakterület: Kis- és középvállalkozások számviteli és adózási kérdései
Az érintettek remélhetőleg már túl vannak a december 20-ig esedékes adófeltöltésen, azaz a 2016. év várható kötelezettségének legalább 90 százalékára kiegészítették a már befizetett előlegeket az
- innovációs járulékot,
- a reklámadót,
- az evát,
- a helyi iparűzési adót, illetve
- a társasági adót érintően.
Az utóbbi két adónemben ezt a feladatot csak azon vállalkozásoknak kellett elvégezniük, amelyeknek a 2015-ös éves nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. (Egyes adónemekben – így a társasági adóban – bevallási kötelezettség is kapcsolódik az adófeltöltéshez, ugyancsak december 20-i határidővel.)
Ezzel azonban nem lehet még kényelmesen hátradőlni és várni a karácsonyi angyalkákat. Lássuk, mit kell/lehet még tenni az év végéig még hátralévő időben adózás ügyben!
ÁFA-FIZETÉS AKKOR, HA A VEVŐNK IS FIZETETT, INGATLAN-BÉRBEADÁS ÁFA IGEN/NEM…
December 31-ig választható a pénzforgalmi elszámolás az áfa-fizetési kötelezettség teljesítésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vonatkozó bejelentést 2017. január 2-ig kell beküldeni a NAV-hoz.
Csak emlékeztetőül: ez az adózási mód azt jelenti, hogy akkor kell áfát fizetni, amikor a számláink ellenértékét megkaptuk, de a levonható áfát is akkor számolhatjuk el, ha kifizettük a szállítónkat.
Ez a pénzforgalmi szemlélet azzal az előnnyel jár a vállalkozás számára, hogy
- nem kell adót fizetnie olyan bevétel után, ami még nem realizálódott, azaz olyan, a cég által kiállított számla után, aminek az ellenértékét még nem kapta meg a vállalkozás, amivel a vevő, megrendelő még tartozik, és ezzel
- sokat javulhat a vállalkozás pénzügyi helyzete, fizetőképessége, mivel nem kell előre kifizetnie olyan számlái áfáját, amit később, akár hónapok múlva kap majd meg.
Érdemes a pénzforgalmi szemléletű adózást választaniuk azoknak, akik rendszeres áfa-befizetők. Azok a vállalkozások azonban NE válasszák, amelyek jellemzően áfa-visszaigénylő pozícióban vannak, ők sokkal jobban járnak, ha az általános szabályoknál maradnak.
Lényeges – és az adózási mód választásánál ezt is mérlegelni kell -, hogy a pénzforgalmi adózás adminisztrációs teherrel is jár: ekkor nem elég kizárólag a kiállított és befogadott számlák teljesítési időpontján alapuló nyilvántartást vezetniük, dokumentálniuk kell (ellenőrizhető módon!) a kapcsolódó pénzügyi teljesítések tényét, időpontját, összegét is.
Ha az áfa-alanynak van olyan ingatlana, amelyet 2017-ben szeretne értékesíteni vagy bérbe adni, ugyancsak december 31-ig (január 2-ig) kell bejelentenie,ha a tevékenységet általános forgalmiadó-fizetési kötelezettség mellett kívánja végezni.
TÁRSASÁGI ADÓ-NYÍRBÁLÁS
Bár szerencsés esetben a cég már teljesítette a feltöltési kötelezettségét, de ha ennek számításakor nem tette, most még - az éves bevallásra gondolva – célszerű sorra vennie azokat a lehetőségeket, adóalap-csökkentő tételeket, adókedvezményeket, amelyekkel még faraghat a 2016-ra fizetendő adóból. (Persze nem árt az adóalapot növelő tételekkel is számolni, felkészülni a miattuk fizetendő adótöbbletre.)
Például: még el lehet indítani az adókedvezményekkel járó támogatásokkal kapcsolatos intézkedéseket: a szükséges igazolások beszerzését és – ez nagyon-nagyon fontos - a szóban forgó támogatást is el kell utalni az adóév végéig.
Az adóelőny lehetséges összegének eléréséhez a – társasági adóban egyébként elismert költségként figyelembe nem vehető – kiegészítő támogatásokat is el kell utalni az év végéig (látvány- és csapatsportok, valamint a filmalkotások és előadóművészi szervezetek támogatása esetében).
MUNKAADÓ KÁVÉHÁZ – CAFETERIA 2017.
Az Szja-tv. 2017-től életbe lépő változásai miatt érdemes a vállalkozásoknak még idén átgondolniuk és átdolgozniuk a cafeteria szabályzatukat, mivel sok, a munkavállalók által is kedvelt juttatásra jövőre már kedvezőtlenebb szabályok vonatkoznak.
Figyelem! Az egyes meghatározott juttatások közé sorolta át a jogalkotó a béren kívüli juttatások köréből kikerülő elemeket: például az Erzsébet-utalvány, a helyi utazásra szóló bérlet, az iskolarendszerű képzés, a munkahelyi étkeztetés és az önkéntes pénztári hozzájárulás is „egyes meghatározott juttatásként” lesz adóköteles januártól.
A 2017-től magasabb adóteher alá eső juttatásokat - feltéve, hogy még beleférnek a törvény szerinti éves keretbe - okos dolog még idén, legkésőbb december 31-ig, még az idei adóteherrel kiosztani: mondjuk kiadni az éves utazási bérletet, vagy elutalni az önkéntes pénztári hozzájárulásokat. Nem mindegy, hogy ezek után 43,66 százalék közterhet fizet a cég 2017. januári juttatásként februárban, vagy januárjában „csak” 34,51 százalékos adóteherrel kell számolnia az idén decemberben adott juttatás után.
Itt szeretném felhívni a figyelmet egy gyakori tévedésre: az, hogy a decemberi bérrel együtt, bérfizetéskor adja ki a cég a juttatást, az nem jelenti azt, hogy a szóban forgó juttatás is decemberi! Azaz: a 2016. december havi munkabéreket 2017. január 10-ig kell kifizetni (az Mt. szabályai szerint). Ez a bér a 2016. évi szabályok szerint esik adó- és járulékteher alá. De: a 2017. január 10-ei bérfizetési napon kiadott bérlet például már 2017. januári juttatás (itt a juttatás tényleges kiadásának hónapja a döntő, szemben a bérre vonatkozó szabályokkal), azaz a 2017-től hatályos szabályok szerint kell a közterheket megállapítani. Ez a „csúszás” egyben befolyásolja a 2017. évre meghatározott éves kereteket is. Ezzel adott esetben a munkavállaló érdekei két évben is sérülnek: 2016-ban nem kapja meg a juttatások utolsó „szeletét”, míg a januárra átvitt elemek miatt a 2017. évben kapott maximumból is veszít…
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok