Két jogviszonyban dolgozó nyugdíjas vállalkozók tb közterhei

A nyugdíjas vállalkozók egyidejűleg több helyen is folytathatnak keresőtevékenységet. Az 1997. évi LXXX. törvény mind a járulékfizetés, mind a szociális hozzájárulási adófizetés kapcsán rendelkezik azokról az egyidejűleg fennálló keresőtevékenységekről, amikor a társadalombiztosítási közterheket az általános szabálytól eltérően kell megfizetni. Az alábbi cikkben ezeket a többes jogviszonyokat foglalom össze, kitérve ez esetben fizetendő a járulék-, és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségre is.

1.      Nyugdíjas egyéni-, illetve társas vállalkozói tevékenység folytatása munkaviszony mellett

Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatja (beleértve a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő nőt is), továbbá özvegyi nyugdíjban részesülőként folytatja, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ha a nyugdíjas vállalkozó vesz fel jövedelmet, akkor 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után a vállalkozás havi 7 110 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet.

Ha azonban a nyugdíjas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is dolgozik, és foglalkoztatása a munkaviszonyában eléri a heti 36 órát, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozás nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Azaz az egyik szempont, hogy munkaviszonyban a munkaidőnek el kell érnie minimum heti 36 órát. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.

A másik szempont, hogy fenn kell állnia a munkaviszonyban a foglalkoztatásnak. Ha például a vállalkozó heti 40 órás munkaviszonnyal is rendelkezik, azonban munkaviszonyában az idős hozzátartozójának ápolása miatt két évig fizetés nélküli szabadságon van, akkor ebben a két éves időszakban nem valósul meg a foglalkoztatás, és így a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásban meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Munkaviszonyban a nyugellátásban részesülő munkavállaló munkabéréből le kell vonni 10 százalék nyugdíjjárulékot, a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot. A 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot csak akkor kell levonni, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A nyugdíjas munkavállaló 1,5 % munkaerő-piaci járulékot nem fizet.

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak 22 százalék szociális hozzájárulási adót.  A szociális hozzájárulási adóból azonban 55 év feletti nyugdíjas alkalmazásakor a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet.

Megjegyzés: A munkaviszonyból származó jövedelemnek napi 8 órás foglalkoztatás el kell érnie legalább a minimálbért. (Minimálbér: havi 127 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 161 000 forint - középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.)

Összefoglalva:

Nyugdíjas keresőtevékenységei		Tb közteher
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó	heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony (heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani)	Tb közteher kiegészítő tevékenységet folytató egyéni- vagy társas vállalkozásnál: 10 % nyugdíjjárulék, amelynek alapja a személyes közreműködés alapján illetve az ügyvezetői tevékenységre kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. Nyugdíjas munkavállaló: Munkabérből le kell vonni a 4 % természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 10 % nyugdíjjárulékot (3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, ha a nyugdíj folyósítása szünetel). A munkáltató által fizetendő 22 % szociális hozzájárulási adó alapja a munkaviszonyból származó jövedelem.

2.      Nyugdíjas egyéni-, vagy társas vállalkozói tevékenység folytatása egyéb társas vállalkozói tevékenység mellett

Ha a nyugdíjas egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás fizeti meg utána.

Ha a nyugdíjas társas vállalkozó több vállalkozásban végez munkát, a tárgyév január 31-éig az adóév egészére vonatkozóan nyilatkozik a társas vállalkozásoknak arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot melyik társas vállalkozás fizeti meg utána.

Azaz az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.

Összefoglalva:

Nyugdíjas keresőtevékenységei		Tb közteher
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó	kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó	10 % nyugdíjjárulék, amelynek alapja a személyes közreműködés alapján illetve az ügyvezetői tevékenységre kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, vállalkozói kivét, átalányban megállapított jövedelem, illetve az eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka. 7 110 forint egészségügyi szolgáltatási járulék azzal, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés mindig csak egy vállalkozásban áll fenn.