Készüljünk fel időben! Változik az időszaki elszámolásokkal kapcsolatos áfa szabályozás – és nem lesz egyszerűbb!

 

MI ÉS MIKOR VÁLTOZIK?

 

Az időszaki elszámolású (régen: folyamatos teljesítésű) és a határozott időtartamra szóló ügyletek elszámolása az új áfa törvény hatályba lépése óta izgalmas kérdés volt. A módosítást az indokolta, hogy a magyar áfa-törvény a 2008 óta nem felelt meg a közösségi szabályozásnak, mivel a Tanács 2006/112/EK irányelv a teljesítési időpontot egyértelműen az elszámolási időszak utolsó napjára, az időszak lejártához kapcsolja, ellentétben az áfa törvénnyel, ami a fizetési határidőt, a fizetés esedékességének napját jelölte meg a áfa teljesítés időpontjának.

 

Fő szabály szerint 2016. január 1. az áttérés dátuma, viszont az áfa törvény különválasztja a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásokat a többi szolgáltatástól, és ezekre a szolgáltatásokra 2015. július 1-től vezeti be az új szabályokat. A korábbi, 2014. július 1-vel bevezetni kívánt szabályozás hatályba léptetése nem történt meg, majd az ettől lényegesen eltérő új szabályozást a könyvviteli, adótanácsadási szolgáltatásokra vonatkozóan 2015. II. félévtől, az összes többi szolgáltatás esetében pedig 2016. január 1-től kell majd alkalmazni.

 

FŐSZABÁLY ÉS KIVÉTELEK

 

Az új szabályozás hatása? Mind a számlakibocsátóra mind a számlabefogadóra elég sok plusz adminisztrációs terhet ró majd az időszaki elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának meghatározása.

 

Az áfa törvény 58.§-a két ügyletkörre vonatkozik:

1. egyrészt, ha a felek a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg (az utólagos elszámolás a teljesítésektől függ, tehát van fizikai teljesítés);

2. a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg (függetlenek a fizikai teljesítéstől, pl. átalánydíjas szolgáltatások, bérleti díj).

A változás lényege, hogy az áfa teljesítési időpontjának meghatározására lesz egy főszabály és van két főszabály alóli kivétel:

 

Főszabály szerint a teljesítési időpont az elszámolással érintett időszak utolsó napja (Pl. 2015. augusztus havi könyvelői díj, akkor augusztus 31. a teljesítési időpont, vagy pl. 2016. január hónapra vonatkozó bérleti díj, akkor 2016. január 31. a teljesítés időpontja.)

 

Első kivétel: a teljesítési időpont a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, ha az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla kibocsátása az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi. (Pl. 2015. augusztus havi könyvelői díjat augusztus 05-én kiállított számla alapján augusztus 15-ig kell megfizetni, akkor augusztus 05-e a teljesítési időpont.)

 

Második kivétel: a teljesítési időpont az elszámolással érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, ha az ellenérték esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. (Pl. ha az augusztus havi könyvelői díj szeptember 10-ig esedékes, akkor szeptember 10-e a teljesítés időpontja. Ha azonban október 15-ig esedékes, akkor szeptember 30-a a teljesítés időpontja.)

 

Tehát a fentiek alapján látható, hogy a teljesítés időpontja 4 különböző időpont lehet:

1. Ha a fizetés határideje megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját vagy arra esik, ugyanakkor a számlakibocsátás az elszámolási időszak utolsó napját követi, akkor elszámolási időszak utolsó napja a teljesítés időpontja.

 

2. Ha mind a számlakibocsátás, mind az fizetés esedékessége megelőzi az elszámolási időszak utolsó napját, akkor a teljesítés a számlakibocsátás időpontja.

 

3. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követi, de az időszak utolsó napját követő 30. napot nem éri el, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától a fizetési határidő a teljesítés időpontja.

 

4. Ha az esedékesség az időszak utolsó napját követő 30. napon túli időpont, akkor függetlenül a számlakibocsátás időpontjától, a teljesítési időpont az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. nap.

 

Ugyanakkor az nem változik, hogy az elszámolási időszak nem lehet hosszabb tizenkét hónapnál. Ha mégis hosszabb, akkor a 12. hónap utolsó napja a teljesítési időpont. Közösségen belüli (EU) adómentes termékértékesítésnél az elszámolási időszak nem lehet hosszabb egy naptári hónapnál, ha mégis hosszabb, akkor a hónap utolsó napja a teljesítési időpont. Külföldi adóalanytól igénybe vett szolgáltatásnál egy naptári évnél nem lehet hosszabb az elszámolási időszak.

 

GYAKORLATI TENNIVALÓK

 

Nagyon fontos, hogy könyvelési, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásnál az olyan 2015. június 30-át követően kezdődő elszámolási időszakokra kell először alkalmazni az új teljesítési szabályt, amelyeknél a fizetés esedékessége 2015. június 30-át követő időpont. A többi időszaki elszámolású termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál az olyan 2015. december 31-ét követően kezdődő elszámolási időszakokra kell először alkalmazni, amelyeknél a fizetési határidő 2015. december 31-ét követő időpont.

 

Figyelni kell arra is, hogy közszolgáltatásoknál (víz, villany, gáz) és a telekommunikációs szolgáltatásoknál is a fenti szabályokat kell alkalmazni. Megszűnik tehát esetükben a teljesítési időpontnak a fizetési határidőhöz kapcsolódása.

 

A következő néhány hónapban át kell tekinteni azon szerződéseket, amelyekre az időszaki elszámolás szabályait alkalmazzák, ugyanis fentiek alapján 4 különböző időpont lehet az áfa törvény szerinti teljesítés időpontja. Ha pedig szerződésenként különböző ennek a meghatározása, vállalkozó legyen a talpán, aki minden tekintetben az áfa törvénynek megfelelően állítja ki a számláját.

 

 

Ádám József