„Kataságok” – érdekességek, furcsaságok, tippek a kisvállalkozók tételes adójában

KATA ITT – KATA OTT

Kata barátnőm lánya – szintén Kata, pontosabban Kiskata (így egybeírva és ejtve) – imád sütni-főzni. Ezt nagyon kreatív módon teszi, az internetről lementett, női magazinokból kimásolt recepteket rendre átalakítva, rendszerint valami különleges, másnak eszébe sem jutó hozzávalót belecsempészve alkot. Meglepő alapanyagok, és mégis mindig valami nagyon jó sül ki belőlük – szó szerint. Ő ezeket a fogásokat egyszerűen csak úgy nevezi, „kataságok”. 

Miért jutott ez eszembe a kisvállalkozók tételes adójáról? Nos, talán azért, mert a jogalkotó is jól kifőzte… 

Azt a nem katás vállalkozók is tudják, hogy a törvény a 6 millió forint bevételt valamiféle vízválasztóként kezeli – ezt a számot minden, a témával foglalkozó fórumon olvasni-hallani lehet. 

A katások és a könyvelők – s főként a katás könyvelők – azt is tudják, hogy a jelzett értéket meghaladó bevétel adója már nem úszható meg a tételes adóval, hanem azt 40 százalék kiegészítő adó terheli.

Az adónem bevezetésekor (de előfordul még most is) sokan tévesen értelmezték ezt a hatmillió-forintos szabályt. 

 

TÉVEDÉS 1.

Így például (megtörtént eset) egy jó szándékú, de – sajnos – pórul járt kolléga értelmezte tévesen a kisvállalkozók tételes adójának vonatkozó szabályait: Amikor ügyfele év közben (június végén) elérte a bűvös 6 millió forintos bevételi határt, azt tanácsolta neki, azonnal lépjen ki a kata hatálya alól. Ezzel pontosan 1,2 millió forint nem várt fizetendő adót sikerült „összehoznia” ügyfele számára, aki 24 hónapig nem is választhatta újból ezt - az egyébként számára kedvező - adózási módot.

Kollégánk abban tévedett – pontosabban arról feledkezett meg-, hogy a szóban forgó 6 milliós bevételi határ – amely összeget meghaladva a tételes adón túl már további 40 százalékos adóteher is „belép a képbe”- az év egészére szól. 

Nagyon fontos, hogy az adóalanyiság időszakára havi 500 ezer forint az a bevételi határ, ameddig az említett különadó nem merülhet fel. Ez azt jelenti, hogy a bemutatott esetben, az adóhatály alóli kilépés miatt csak 3 millió forint bevételig nem kellett megfizetni a 40 százalékos adót, e felett azonban már igen.

Az ügyfél téves tájékoztatásra hivatkozva követelte könyvelőjétől az 1,2 millió forint megtérítését. 

Itt egy picit álljunk meg, és a könyvelői felelősség kérdését a fenti ügyből kiindulva ugyan, de a kisadózó vállalkozók tételes adójától függetlenül, általánosságban is vegyük górcső alá!

Főszereplőnk rendelkezik felelősségbiztosítással, és kérte biztosítójától a kár rendezését. A biztosító ezt elutasította, mondván az érintett könyvelő a hibát adótanácsadás során követte el, amire nem lett volna joga, mivel nincs ilyen végzettsége. Szegény könyvelő ekkor arra hivatkozott, hogy a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzése során is tanulnak az adóváltozásokról, ebből kiindulva az adótanácsadás is része az általa végzett számviteli szolgáltatásnak. 

Való igaz, a kötelező továbbképzésen adózási kérdések is felmerülnek. Ugyanakkor ez – sajnos – nem jogosítja fel a könyvelőket arra, hogy adótanácsadói tevékenységet is folytassanak, még akkor sem, ha az ügyfeleknek van ez irányú elvárása, és a könyvelőnek ezzel összefüggő tudása (alkalmasint magas színvonalon), de nincs e téren végzettsége, „papírja”. 

A 26/2008. (VIII.30) PM rendelet előírása szerint még a megfelelő szakirányú végzettséggel bírók is csak akkor adhatnak adótanácsot, ha a pénzügyekért felelős miniszter engedélyével, adótanácsadói igazolvánnyal rendelkeznek, és nevük, adataik megtalálhatók az illetékes minisztérium honlapján, azaz eleget tettek regisztrációs kötelezettségüknek. 

 

TÉVEDÉS 2.

Ugyancsak a 6 millió forint árbevétellel kapcsolatos tévedésnek eshet áldozatul az a GYED-en lévő kismama, aki a legtöbbet szeretné kihozni a helyzetéből. 

A GYED folyósításának már nem akadálya az, ha az azt igénylő kismama (esetleg kispapa!) keresőtevékenységet is folytat, feltéve, hogy a pici már elmúlt 6 hónapos. Lényeges, hogy a GYED folyósításának időtartama alatt a vállalkozónak nincs járulékfizetési kötelezettsége – enélkül is biztosított -, de az sem tilos, hogy dolgozzék, azaz vállalkozzon, személyesen közreműködjön a vállalkozása tevékenységében. A katások nem a Tbj.-tv. szabályai szerint – bár annak megfelelő tartalommal – biztosítottak, hanem a Ktv. idevágó előírásai alapján. (A kisadózót megillető ellátásokról és azok alapjáról a törvény 10.§-a rendelkezik.)

A Katv. előírja, hogy a kisadózó után nem kell az adót arra a hónapra megfizetni, amelynek egészében (többek között) GYED-ben részesült, kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez (8.§. (9) bekezdése). Az is fontos, hogy a kata hatálya alá év közben is be lehet jelentkezni, illetve onnan ki is lehet jelentkezni!

Tegyük fel, hogy a szóban forgó kismama egyéni vállalkozó.

Összegezzük fentieket: a kismama tehát jogosult marad a GYED-re – akár folytat keresőtevékenységet, akár nem -, de ha éppen nincs munkája, akkor biztosított lehet pusztán a GYED-re tekintettel is. Ha pedig vállalkozói tevékenységét folytatja, havi 500 000 forintig vehet ki jövedelmet, amelynek adója a havi 50 000 vagy az önként vállalt magasabb összegű, havi 75 000 forint katával le van tudva. Egyenleg: GYED+500 000 forint – kata. Nem rossz.

Kismamánk az ettől is kedvezőbb helyzet elérése érdekében, azokban a hónapokban, amikor a vállalkozásnak nincs munkája, nem fizet katát (elvégre GYED-en van). Azaz az éves mérleg: 6 000 000 forint bevétel, 300 000 forint kata és a GYED összege. Vagy mégsem?

Azoknál a pont, akik a „mégsem” mellett voksoltak. Hol került homok a gépezetbe?

Igen, jól gondolják, a 6 millió forintot időarányosan kell figyelembe venni. Így abban az esetben, ha kismamánk csak minden második hónapban fizeti be a katát, akkor csak 3 millió forintig ússza meg a 40 százalékos különadót!

A törvény szövege egyébként rejt még egy buktatót. Fentebb volt arról szó, hogy azokban a hónapokban nem kell átalányadót fizetnie a vállalkozónak, amikor nem dolgozott a vállalkozásában. 

Azt, hogy a vállalkozó mikor dolgozott, és mikor nem a vállalkozásában, csak onnan lehet kideríteni, hogy mit írt az általa kiállított számlákra teljesítési időpontként. Amennyiben ezek a dátumok ellentétben állnak a vállalkozó kata-fizetési hajlandóságával, és ez egy ellenőrzés során kiderül… nos, akkor baj van. És adóhiány…

Célszerű tehát a kismamának kompromisszumot kötnie, és minden hónapban megfizetnie a katát. Akkor éves szinten 6 millió forint bevételt tudhat adózottnak az évi 600 ezer forint kata megfizetésével. Ha bevállalja a havi 75 ezer forintot, akkor is jobban jár, mintha – adott esetben - a bevétele felére 40 százalékos adót kellene fizetnie.

Persze az is lehetséges, hogy a vállalkozó kismamának csak eseti jelleggel, az évnek csak néhány hónapjában van munkája. Ekkor okkal gondolja úgy, hogy talán nem kifejezetten jó ötlet a kata „fizetgetése” minden hónapban. 

Ekkor sem szabad azonban elfeledkeznie arról, hogy minden olyan hónap, amikor nem fizette be a katát, 500 ezer forinttal csökkenti a 6 millió forintos, a 40 százalék adó alól mentes keretet. 

Nincs más hátra, mint előzetes számításokat végezni, és így eldönteni, mi a legjobb megoldás az anyuka számára.

 

TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA

A Ktv. egyébként rejt még egy számot, egy összeghatárt, amely rémületet vált ki mind az alanyaiból, mind azok megbízóiból. Igen, az 1 millió forintról van szó! És persze a munkaviszony vélelméről!

Tegyük fel, hogy egy szabadúszó színész több színházban, több darabban játszik, szinkronizál, reklámokban, filmekben szerepel, és nem tudja előre megtervezni, hogy megbízói közül lesz-e olyan – és ki lesz az -, akitől éves szinten 1 millió forintot, esetleg többet is kap. Ha szerencsés esetben megkap egy nagyobb szerepet, a próbaidőre és a fellépésekre kapott bevétele elérheti az adott színházban az 1 millió forintot, akkor viszont érheti a színházat az a vád, hogy munkaviszonyt leplez a vállalkozó színész megbízásával (Katv. 14.§.)?

Nagyon fontos, hogy önmagában az adott megbízótól kapott bevétel összege nem alapozza meg azt a vélelmet, hogy valójában munkaviszony jött létre a felek között! 

A Katv. 14.§-a sorolja fel azokat a kritériumokat, amelyeknek együttes megléte bizonyítja azt, hogy nincs szó munkaviszonyról a felek között. Ha ezekből legalább kettő nem igazolható, akkor már a titkolt munkaviszony gyanúja joggal merül fel!

Maradva a példaként említett színésznél, ha például a naptári évi bevételének legalább 50 százaléka nem attól a színháztól származik, ahonnan egymillió forintnál több bevétele származott, vagy a színházi (fellépő) ruhát nem a színház, hanem a művész biztosítaná (emiatt például a szerződési díj is lehet indokoltan magasabb), akkor már nem vádolható a színház a munkaviszony leplezésével. 

(Az ominózus 6 millió forintos szabály egyébként színészünkre, mint kisadózó vállalkozóra, ugyancsak érvényes, így erre is figyelnie kell.)