Újból célkeresztben a katások

Közeleg a 22KATA jelű bevallások benyújtásának határideje (február 27.). Ennek ürügyén vegyük sorra, milyen kötelezettségei vannak a kisadózókkal a „régi” Katv. hatálya alatt üzleti kapcsolatban álló vállalkozásoknak!

A BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. szakértői hívták fel az érintett vállalkozók figyelmét arra, hogy az adóhatóság az utóbbi időben számos vállalkozónál visszamenőlegesen – vagyis még a 2022. augusztus 31-vel zárult időszakokra vonatkozóan – ellenőrzi a kisadózókkal folytatott együttműködést. Az adóhatósági vizsgálat elsődlegesen az adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségek betartására helyezi a hangsúlyt.

Amely vállalkozónál hiányosságokat tapasztalnak e téren, az mulasztási bírságra számíthat. Ez nem olcsó mulatság, mivel a mulasztási bírság elmaradt bejelentésenként, adatszolgáltatásonként kiszabható, vagyis a bírságösszeg akár több millió forint is lehet.

Még inkább rosszul járnak azok, akiknél az adóhatóság az ügylet tartalma alapján bújtatott foglalkoztatást állapít meg. Ráadásul ilyen esetekben nemcsak az ellenőrzött vállalkozónál, hanem kisadózó partnerénél is adóhiány állapítható meg.

A BDO Magyarország K-X Tanácsadó Kft. szakértői összegyűjtötték, mely területeken is kell a „saját portáján sepregetnie” a katás üzleti partnerrel dolgozó vállalkozónak.

Javaslataik nyomán vegyük sorra a kisadózókkal kapcsolatos „kényes pontokat”!

– A bújtatott foglalkoztatás gyanúja

Az adóhatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy a katás vállalkozó „valódi” vállalkozóként végezte-e el a rá bízott feladatokat, vagy felmerülhet a bújtatott foglalkoztatás gyanúja. Az adóhatósági ellenőrzésre való kiválasztás valószínűségét növeli, ha az egykori katás vállalkozó a Katv. 2022. évi változása után alkalmazottként olyan vállalkozónál helyezkedett el, amelytől korábban a (katás) bevételének nagy része származott.

Természetesen ez önmagában még nem bizonyítéka a felek korábbi jogellenes eljárásának, így az adóhatóság az ellenőrzés során az együttműködés valódi tartalmi jegyeit igyekszik feltárni. Azaz a feladatvégzés helyén és a tevékenységhez használt, illetve felhasznált eszközök tulajdonjogán túlmenően, az adóhatóság megvizsgálja, hogy a kisadózó partner a rá bízott feladatokkal miképpen kapcsolódott a megbízó szervezeti hierarchiájába: a feladatok kiosztása és az elvégzett munka leadása miképpen valósult meg a gyakorlatban; felmerül(hetet)t-e a munkaviszonyra jellemző megjelenési kötelezettség, rendelkezésre állás; közvetlen és részletes utasítás. Az is lényeges szempont, hogy a kisadózó bevételeinek mekkora hányada származik a vizsgált vállalkozótól.

– Elmulasztott vagy hibás adatszolgáltatás

Azoknak a megbízóknak, akik kisadózó partnerüknek egy naptári év alatt több mint 1 millió forintot fizettek ki, a következő év március 31-ig erről a K102-es nyomtatványon adatot kellett szolgáltatniuk az adóhatóságnak. Az érintetteknek célszerű utánanézniük, hogy e kötelezettségüket teljesítették-e, illetve a megfelelő tartalommal nyújtották-e be az adatszolgáltatást.

– Számlabefogadás

A kisadózók által kiállított számlák kötelező adateleme a „Kisadózó” kifejezés. Érdemes a kisadózókkal dolgoztató vállalkozóknak átnézniük a befogadott számlákat, egyrészt azért, hogy a kisadózó szerepeltette e tényt a számláján, másrészt azért, hogy az előbb említett adatszolgáltatás előkészítésekor figyelembe vettek-e minden üzletfelet, aki kisadózói számlát bocsátott ki.

– Hiányzó dokumentáció

Ellenőrzései során az adóhatóság számos, a vizsgált adónemhez, partnerekhez kapcsolódó dokumentumot kér be az ellenőrzött vállalkozóktól. Cseppet sem meglepő, ha a katás üzleti partnerek kapcsán is – az együttműködés valódi kereteinek feltárásához, a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettségek vizsgálatához – is él ezzel a lehetőséggel.

Noha a Ptk. kötelmi jogra vonatkozó szabályai szerint a szóbeli szerződéskötés joga megilleti a feleket, ez adóellenőrzés esetén „visszaüthet”. Az együttműködés feltételeit ezért érdemes írott – és mindkét fél által ténylegesen alá is írt – szerződésben is lefektetni. (Akkor is, ha a partner nem kisadózó.)

Ugyanakkor, az már kötelező eleme a kisadózóval való együttműködésnek, hogy a katás írásban nyilatkozzon e státuszáról, már a szerződéses kapcsolat kezdetekor. E nyilatkozatok bemutatását egy esetleges ellenőrzéskor a revizorok is kérik.

Igaz, ahogy mondani szokás, a papír mindent elbír, így az előbb említett adatszolgáltatás önmagában nem elegendő: az ellenőrzések a részletekre is kiterjednek. Fontos tehát, hogy a vállalkozó olyan nyilvántartással rendelkezzék, amely valamennyi kisadózó partnert, valamint – a kifizetés dátumával együtt – a számukra kifizetett összegeket is tartalmazza.

Javasolt a katásokkal szerződő vállalkozóknak a fenti szempontokat követve górcső alá venniük nyilvántartásaikat, és ha hiányosságokat tapasztalnak, azt mielőbb – néhány lépéssel az adóhatóság előtt járva – pótolniuk.

Fentieken túlmenően, javasolt az adóhatóság honlapjáról elérhető „Adótraffipax” rovatot is figyelemmel kísérnie minden vállalkozónak: https://nav.gov.hu/ugyfeliranytu/adotraffipax