Kalandra fel! - A határozott idejű munkaviszony
A munkaviszony olyan biztosítási jogviszony, amely a munkáltató és a munkavállaló között jön létre. A munkaszerződést írásba foglalva köti meg a munkáltató és a munkavállaló. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló hivatkozhat, de erre is csak a munkába lépést követő 30 napon belül van lehetősége.
A munkaszerződésnek vannak kötelező tartalmi részei, amelyek a következők:
- a munkáltató és a munkavállaló személyes adatai;
- a munkavállaló személyi alapbére;
- a munkavállaló munkaköre.
Továbbá a felek megállapodása alapján a munkaszerződésben meg kell jelölni a munkaviszony szempontjából egyéb lényeges adatokat. Ha a felek nem térnek ki a munkaszerződésben annak időtartamára, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre. A határozott idejű munkaviszonyt azonban mindig a munkaszerződésben kell részletesen szabályozni.
HATÁROZOTT IDEJŰ SZERZŐDÉS IDŐTARTAMA
A határozott idejű munkaviszony tartama az 5 évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Ezen szabály alól azonban van kivétel is, amely a következő:
Ha a munkaviszony létesítéséhez hatósági engedély szükséges, a munkaviszony legfeljebb az engedélyben meghatározott tartamra létesíthető. Az engedély meghosszabbítása esetén az újabb határozott idejű munkaviszony tartama – a korábban létesített munkaviszony tartamával együtt – az 5 évet meghaladhatja.
A HATÁROZOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA
A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Azaz a munkaszerződésbe be kell írni a megszűnés időpontját például: 2017. május 31-ig.
Ha a felek a munkaviszony tartamát nem naptárilag határozták meg, akkor a következőképpen is meghatározható a határozott idő lejárta: Például a szerződés megszűnik Kovács Éva gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságának lejártakor, legfeljebb 2018. június 3-án.
Fontos, hogy szerepeljen a legfeljebb / legkésőbb / maximum kifejezések valamelyike az időpont előtt, tekintettel arra, hogy a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló döntése, hogy korábban visszatér-e a munkába. Ha fizetés nélküli szabadságot nem tölti ki, akkor a munkakörét ellátó személy munkaviszonya – aki határozott időre került felvételre – ez esetben korábban megszűnik, mint a jelölt időpont. Tekintettel arra, hogy egyértelmű legyen, hogy a határozott idő lejártának maximális időpontja került be a szerződésbe, azaz a határozott idő korábban is lejárhat, ezért ha nem egyértelmű a határozott idő vége, akkor szükséges beleírni a szerződésbe a legfeljebb, legkésőbb, maximum kifejezéseket. Ennek elmaradása jelentősebb jogi következményekkel járhat.
HÁNYSZOR HOSSZABBÍTHATÓ MEG A HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKASZERZŐDÉS?
Határozott idejű munkaviszony azonos felek között történő meghosszabbítására vagy a határozott idejű munkaviszony megszűnését követő 6 hónapon belül újabb határozott idejű munkaviszony létesítésére akkor kerülhet sor, ha
- az a munkáltató jogos érdeke és
- nem csorbítja a munkavállaló jogos érdekét.
Azaz a jogszabály nem határozza meg, hogy kétszer vagy háromszor lehet a határozott idejű munkaszerződést meghosszabbítani, hanem a fenti szempontok alapján lehet eldönteni, hogy a hosszabbítás jogszerű volt-e.
Ha például egy EU-s projekt vezetőjével 1 évre kötöttek szerződést, abból a célból, hogy az adott EU-s projektet megvalósítsa, azonban a finanszírozás csúszása miatt a munkaszerződést határozott időre meg kell hosszabbítani, akkor ez jogosan történik, hiszen ez munkáltató jogos érdeke és a meghosszabbítás nem sértheti a munkavállaló jogos érdekét, hiszen az adott projekt megvalósítására irányult a szerződéskötése.
Más a helyzet akkor, ha egy magániskolában matematikát tanító pedagógussal úgy kötnek szerződést, hogy az évvégéig határozott időre szól, majd a következő tanévre szeptembertől ismét ilyen határozott idejű szerződés megkötésére kerül sor. Ha ez esetben előre tudható volt, hogy matematikaoktatásra a következő tanévben is sor kerül és az adott pedagógus fogja azt továbbra is oktatni, akkor ez az újabb határozott idejű munkaviszony létesítés két okból is sérti a munkavállaló jogos érdekét, egyrészt azért mert nem kap bért a nyári időszakra, továbbá azért, mert bizonytalan a továbbfoglalkoztatása.
HOGYAN LEHET A HATÁROZOTT IDEJŰ MUNKAVISZONYT FELMONDANI?
A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntetheti
- a felszámolási- vagy csődeljárás tartama alatt vagy
- a munkavállaló képességére alapított okból vagy
- ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik.
A munkavállaló is megszüntetheti a határozott idejű munkaviszonyát. A felmondás indokolásában a munkavállaló az alábbi okokra hivatkozhat:
- a munkaviszony fenntartása lehetetlen vagy
- körülményeire tekintettel, ha fennmaradása aránytalan sérelemmel járna.
Például a munkavállaló hiteltartozásait nem tudja fizetni és el kell adnia többek között a lakását. A lakhatást 180 kilométerrel távolabb lakó szüleinél tudja megoldani. Az így kialakult helyzetben - a nagy távolságra tekintettel - nem várható el, hogy határozott idejű munkaviszonyát fenntartsa.
A felmondás esetén figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy a felmondási idő a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetése esetén legfeljebb a határozott idő lejártáig tart.
AZONNALI HATÁLYÚ FELMONDÁS
A munkáltató – minden indokolás nélkül - azonnali hatállyal megszünteti a határozott idejű munkaviszonyt. Ez esetben azonban a munkavállaló jogosult 12 havi - vagy ha a határozott időből hátralévő idő 1 évnél rövidebb, akkor ezen időre járó - távolléti díjára.