Várható módosítások a járulék és szociális hozzájárulási adó szabályaiban

Napokon belül elfogadásra kerülhet az „Egyes adótörvények módosításáról” szóló törvényjavaslat. Az alábbi cikkben ezen törvénytervezet Tbj. és Szocho törvényekre vonatkozó módosító javaslatokat foglaljuk össze, bemutatva ezáltal, hogy milyen változások várhatók 2023-ban a tb közterhek kapcsán.

A módosításokat 8 pontba foglaltuk össze. Elsőként, talán a legjelentősebb változást, az átalányadózó egyéni vállalkozókra vonatkozó bevallási és befizetési kötelezettséget ismertetjük.

1. Átalányadózó egyéni vállalkozóra vonatkozó módosítások:

A főfoglalkozású, átalányadózó egyéni vállalkozó – a minimális alapot* el nem érő járulék, és szociális hozzájárulási adóalap esetén – a minimális alap után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A törvényjavaslat indokolása kitér arra, hogy ezen minimális alap szerinti fizetési kötelezettségre tekintettel, a havi járulék, és szocho köteles jövedelem egyenlőtlen eloszlása miatt előfordulhat, hogy a fizetésre kötelezett személyeknél a naptári évben ugyanakkora jövedelem után eltérő lesz a befizetendő tb közteher. Ezen változtatna 2023-ban az ún. göngyölítéses társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adófizetési szabály. A göngyölítéses szabály alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) társadalombiztosítási járulékalapként, illetve a szocho esetén szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt.

Bevallás, befizetés: 2023. januárjáról az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az adóhatóságnak.

Az Szja tv. rendelkezései szerint vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó kapcsán nincs változás, így esetükben tárgyhavi társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adóalap alapja a vállalkozói kivét azzal, hogy legalább a minimális alap után fizetni kell mind a társadalombiztosítási járulékot, mind a szociális hozzájárulási adót. Az Szja tv. rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót – ugyanúgy, mint jelenleg - a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig vallja be, illetve fizeti meg az adóhatóságnak.

*Minimális alap: 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum, míg a 13 százalék szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél a garantált bérminimum 112,5 százaléka.

Továbbá meg kell említeni, hogy az sem változik, hogy az egyéni vállalkozó a minimális alap szerint nem köteles a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót fizetni arra az időtartamra, amely alatt például táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban stb. részesül.

2. Mentesség a szociális hozzájárulási adó, és a társadalombiztosítási járulékfizetés alól.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján az Szja tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó külföldi illetőségű előadóművészekre nem terjed ki a magyar társadalombiztosítás. Ezzel összhangban változik majd a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) is. A törvénytervezetben foglaltak szerint mentesül a szociális hozzájárulási adófizetés alól az Szja tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot választó szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosított külföldi előadóművész Magyarországról származó jövedelme. A mentességet akkor lehet majd érvényesíteni, ha az előadóművész rendelkezik az adott külföldi hatóság által kiállított, másik államban fennálló biztosítását tanúsító igazolással.

A másik változás a Tbj. mentességi körét érinti. A törvényjavaslat alapján nem terjed ki a biztosítási jogviszony azon munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási szerződés, természetes személy vállalkozási szerződése) jogviszonyra, amelynek keretében belföldinek nem minősülő személy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, egyházi jogi személlyel, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézménnyel vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 1. melléklete szerinti más felsőoktatási intézménnyel fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony alapján szerez juttatást. A mentesség feltétele, hogy a fenti személy - bármely 12 hónapos időszakban - munkavégzése kapcsán nem tartózkodik 30 napnál többet Magyarországon.

3. Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alóli mentesség

A Tbj. hatályos szabálya alapján az adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő személy egészségügyi szolgáltatási járulékfizetését, ha a magánszemély hitelt érdemlően – különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal – igazolja, hogy

• huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és
• a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

Az adóhivatal a fentiek szerinti, visszamenőleges hatályú törlés kapcsán adatokat szolgáltat az érintett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

A törvénytervezet azzal bővíti ki a fenti szabályt, hogy az adatszolgáltatás alapján az egészségbiztosítási szerv érvényteleníti a külföldön élő kötelezett személy TAJ számát és a külföldi biztosításra tekintettel az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a nyilvántartásában lezárja. A törvénytervezet indokolása alapján erre a módosításra azért kerül sor, mert „A hatályos szabályok szerint a külföldön biztosítási jogviszonnyal rendelkező adózóknak meghatározott időnként kérelmezniük kell járulékfizetési kötelezettségük előírásának törlését és ezzel egyidejűleg ismételten igazolniuk kell külföldi biztosítási jogviszonyuk fennállását.… A közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés biztosíthatja, hogy a külföldön tartózkodó személyt a járuléktörléssel érintett időszakot követően ismételten a hatóságok ne kötelezzék egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.”

Megjegyzés: Az adóhivatal 2022 októberében közzétette azt a tájékoztatót, amely 2023. évi egészségügyi szolgáltatási járulék mértékét tartalmazza. A tájékoztató alapján 2023. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a jelenlegi havi 8 400 forintról (napi 280 forintról) havi 9 600 forintra (napi 320 forintra), azaz havi 1 200 forinttal (napi 40 forinttal) nő.

4. A Tbj. szerinti foglalkoztatói meghatározás kiegészítése

A hatályos szabály alapján foglalkoztató bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat. A módosítás az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatása kapcsán egészíti ki a foglalkoztatóra vonatkozó fenti meghatározást. Azaz, ha a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történik a foglalkoztatás - amelyre sor kerülhet szolgálatteljesítésre más szervhez vezénylés keretében is - foglalkoztatónak továbbra is az eredeti munkáltató minősül akkor is, ha az érintett munkáltatók úgy állapodnak meg, hogy a munkavállaló munkabérét, egyéb juttatásait az a munkáltató teljesíti, amelynél ideiglenesen foglalkoztatva van a biztosított. Ez esetben a feleknek egymás között olyan adatátadási, elszámolási módszert kell működtetniük, amely lehetővé teszi, hogy az eredeti munkáltató a járulékkal összefüggő adókötelezettségét teljesítse.

A fenti szabály alól egy kivételt állapít meg a törvény. Nem az eredeti munkáltató minősül foglalkoztatónak, ha a foglakoztatott személy a tevékenységet egyidejűleg más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján látja el. Az indokolás alapján ilyen eset, ha a vezényelt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít a tényleges szolgálatteljesítés helye szerinti szervvel.

5. Biztosítotti kör bővülése

A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszonyok, mint biztosítási jogviszonyok kerülnek felsorolásra. Figyelemmel arra, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény nevesíti a tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, továbbá a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény pedig a rendvédelmi tisztjelölti jogviszonyt, így a törvényjavaslat a munkaviszonyban álló biztosítotti kört kibővíti a tisztjelölti szolgálati jogviszonnyal, és a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonnyal.

6. Adatátadás, tájékoztatás

Több olyan módosítás is benyújtásra került, amely a hatóságok egymás közötti adatátadására, vagy tájékoztatására vonatkozik.

Az egyik ilyen módosítás, melynek keretében az állami adó- és vámhatóság

• adóigazgatási eljárás,
• adategyeztetés és
• járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata, valamint
• biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatos adategyeztetés céljából

jogosult adott adatokat - egyedi megkeresés alapján - elektronikus úton beszerezni az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szervtől. Ha például az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettségét azon időszakra, amikor biztosított volt, akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság elbírálása szempontjából az eljárást az egészségbiztosítási szerv folytatja le, míg a biztosítotti jogviszony fennállásának megállapítása ügyében az állami adó- és vámhatóság jár el. Például ilyen eset kapcsán az új szabály felhatalmazza az adóhatóságot arra, hogy a szükséges információkat elektronikus úton szerezze meg az egészségbiztosítási nyilvántartást vezető szervtől.

A másik ilyen módosítás az idegenrendészeti hatóság számára ad felhatalmazást arra, hogy az általa kezelt adott adatokat továbbíthassa a Kincstár központi szervének és az egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szervnek (azaz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek), akik az így továbbított adatokat a természetes személy elhunytát követő 30 évig kezelhetik.

További módosítás az adóhatóság és az egészségbiztosítási szerv közötti tájékoztatásra, adatszolgáltatásra vonatkozik, mely szerint, ha az adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és adószámáról tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv lesz az, amely adott adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak. Ezen adatátadás többek között elősegíti, hogy a megszűnt foglalkoztatóhoz bejelentett személyek jogviszonya is lezárulhat a foglalkoztató megszűnésével egyidejűleg az egészségbiztosító nyilvántartási rendszerében.

7. Biztosítási jogviszony lezárása:

A törvénytervezet indokolása alapján: „A foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonyának lezárását a jogutód nélküli megszűnést eredményező eljárások alatt álló gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozók többször elmulasztják, ezért gyakori az az eset, hogy a korábban foglalkoztatott magánszemélyek a foglalkoztató megszűnését (a nyilvántartó szerv általi törlését) követően is nyitott biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek.”

Erre tekintettel kerül megalkotásra a következő szabály:

• Ha a foglalkoztató helyett a biztosítási jogviszony megszűnésének bejelentését az állami adó-és vámhatóság teljesítette (Art. 1. melléklet 3.2. pont), akkor a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja az állami adó- és vámhatóság által teljesített bejelentésben megjelölt időpont.
• Ha a foglalkoztatóról nyilvántartást vezető szerv – ideértve különösen a cégnyilvántartást, egyéni vállalkozói nyilvántartást, civil szervezetek névjegyzékét vezető szervet – által nyilvántartott adatok alapján a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, és a foglalkoztatott biztosítási jogviszonyának megszűnését elmulasztotta bejelenteni, a biztosítási jogviszony megszűnésének időpontja az Art. 1. melléklet 3.5. pontjában meghatározott időpont.

Ha a magánszemély a biztosítási jogviszony fentiek szerinti lezárásának időpontját vitatja, egyeztetési eljárás lefolytatását kezdeményezheti az egészségbiztosítási szervnél, amely a rá irányadó jogszabályok szerint döntést hoz az egyeztetés eredményéről, és erről elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére. Az állami adó- és vámhatóság ezen adatszolgáltatás alapján elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít a központi nyugdíjbiztosítási szerv részére.

8. Vármegyék

Pontosulnak a megyei egészségbiztosítási szervek megnevezései. Megye helyett vármegyei megnevezést kapnak.

A fentiekben ismertetett módosítások elfogadást követően, 2023. január 1-jétől lépnek hatályba, kivéve a biztosítotti körre vonatkozó módosítást, amely már a kihirdetést követően hatályos lesz.