Itt nincs nyilatkozat stop! - A magánszemélyek adóelőleg nyilatkozatairól

Mikor tehető adóelőleg nyilatkozat?

Egy tévhit eloszlatásával kell kezdenünk: a magánszemélyeknek a munkáltató, illetve kifizető felé történő adóelőleg nyilatkozatai nem kötelező jellegűek és nem csak januárban tehetőek meg. Sőt, év közben, egy újabb nyilatkozat benyújtásával akár a korábbi nyilatkozat módosítására is lehetőség van. Előbbiekről az adózóknak sokszor nincs tudomásuk vagy elfelejtkeznek róla, pedig adott esetben ez sok bosszúságtól, sőt „büntetőadótól” mentesítené őket.

Hova kell az adóelőleg nyilatkozatot benyújtani?

Adóelőleg-nyilatkozat nem kizárólag munkáltató számára adható, hanem olyan kifizető felé is, aki összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttat. Ennek kell tekinteni különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást. Ilyen kifizetőnek minősül például az a megbízó, aki rendszeresen juttat megbízási szerződés alapján díjat a magánszemélynek. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet, valamint annak tekinthető az a társas vállalkozás, melynek a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tagja van. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a nyilatkozat ilyen esetben is megtehető. A munkáltató (a kifizető) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe.

Milyen adóelőleg-nyilatkozatok megtételére van lehetőség 2015-ben?

1. Adóelőleg-nyilatkozat a családi kedvezmény igénybevételéről - Ebben arról nyilatkozik a dolgozó a munkáltatója felé, hogy a munkabér számfejtése során vegye figyelembe a családi kedvezményt, azaz az adó- és járulékelőleg megállapításánál vegye azt figyelembe, csökkentve azzal az adó mértékét. A nyilatkozatot jellemzően minden év januárjában érdemes megtenni, az első havi munkabér számfejtésének kezdetéig, hogy már abban érvényesíteni lehessen a kedvezményt. Dönthet úgy is a magánszemély, hogy a családi kedvezménynek csak az adóalapra vonatkozó részét szeretné év közben érvényesíteni, a járulék-kedvezményt pedig nem. Természetesen ebben az esetben sem esik el attól a lehetőségtől, hogy év végén a bevallás, adóelszámolás elkészítésekor utóbbit érvényesítse, amennyiben erre még lehetősége maradt, azaz nem használta fel teljes egészében az adóalap kedvezmény összegét.

2. Adóelőleg-nyilatkozat személyi kedvezmény igénybevételéhez - Ilyen nyilatkozatot súlyosan fogyatékos személyek tehetnek. Súlyosan fogyatékos személynek azt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján lehet igénybe venni. Az orvosi igazolást, határozatot a nyilatkozathoz nem kell csatolni, de az igazolást az elévülési időn belül meg kell őrizni! Orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. A nyilatkozat alapján a munkáltató (kifizető) a levonandó adóelőleget havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeggel (2015-ben havi 5250 forinttal) csökkenti.

3. Adóelőleg nyilatkozat az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető költségekről - Ebben az esetben, az önálló, illetve a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre tekintettel kapott költségtérítés, illetve az önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőlegének megállapításánál költséghányad alkalmazását lehet kérni a munkáltatótól. A költséghányad elszámolása történhet 10%-os költséghányad, vagy tételes költségelszámolás figyelembe vételével. Itt érdemes megjegyezni, hogy ha a magánszemély a tételes költségelszámolás figyelembe vételét kéri az év közbeni kifizetéseknél, maximum a bevétel 50%-ig nyilatkozhat költségelszámolás tekintetében. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy év végén, a bevallás elkészítésekor ettől a százalékos aránytól ne térhetne el, ha több költséget tud igazolni.) Ugyanakkor érdemes arra is figyelni, hogy ne nyilatkozzon magasabb költséghányad figyelembevételéről, mint amennyit várhatóan igazolni tud, mert az Szja-törvény tartalmaz erre vonatkozóan egy 39%-os „büntetőadót” a törvényi feltételek fennállása esetén (amikor kevesebb adóelőleget vonnak le tőle, mert több költség elszámolásáról nyilatkozott, mint amennyit ténylegesen el tud számolni).

4. Adóelőleg-nyilatkozat külföldi illetőségű magánszemély kedvezményének érvényesítéséhez - Ilyen nyilatkozatot az a külföldi illetőségű személy tehet, akinek az önálló, és nem önálló tevékenységből származó jövedelmének legalább 75 %-a Magyarországon esik adókötelezettség alá. Fontos, hogy azonos, vagy hasonló kedvezményt másik államban nem lehet igénybe venni. Arra egyébként a belföldi magánszemélyeknek is figyelniük kell, hogy 2013. január 1-jétől csak akkor érvényesíthetnek a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti kedvezményt, adókedvezményt, ha azonos vagy hasonló kedvezményt ugyanarra az időszakra a másik államban, ahol az önálló, nem önálló tevékenységéből, nyugdíjból származó jövedelme megadóztatható (figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények rendelkezéseire is), nem vett és nem is vesz igénybe.

További információk a nyilatkozatokkal kapcsolatban

Az adóelőleg nyilatkozat minták letölthetők az internetről, a NAV honlapjáról. Mindegyikhez kapcsolódik egy rövid tájékoztató, amely nagy segítséget jelent a nyilatkozat megtételéhez.Amennyiben a magánszemély a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére az adóalap, járulék, illetve az adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, akkor a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie. Ezért lenne nagyon fontos, hogy a magánszemélyek év közben, több időpontban is ellenőrizzék, hogy az adott kedvezménnyel kapcsolatosan maximum igénybe vehető összeget ne lépjék túl, adott esetben módosítsák a korábban tett nyilatkozataikat!

Arra ugyanis általában figyelnek az adózók, hogy ha számukra kedvező változás történik (például bővül a család, újabb kedvezményezett eltartott után válnak jogosulttá családi kedvezményre – akár már magzat utáni kedvezményre is), akkor rögtön szeretnék érvényesíteni a kedvezményt és új nyilatkozatot nyújtanak be munkáltatójuk felé. Ám valahogy a másik irányú módosítást (amikor például a családi kedvezménnyel kapcsolatosan igénybe vehető kedvezményi értékhatárt évközben átlépik - magyarán több kedvezményt érvényesítenek, mint amennyire jogosultak lennének) már nem nagyon „szeretik” jelezni (mert pl.: több helyről is származik jövedelmük). Pedig ezt a „feledékenységet” bírság bünteti.

Éppen ezért az adó-előleg nyilatkozatok kitöltését, munkáltatónak, kifizetőnek történő átadását megelőzően érdemes körültekintően eljárni, akár szakemberrel is konzultálni, hogy egyrészt ne fizessünk átmenetileg sem több adót, mint amennyit kell, másrészt elkerüljük a bírságokat, büntetéseket.

 Ádám József