Időzített bombák a cégben (2. rész) - A „problémás” osztalékelőleg

(Az írásunk első része itt olvasható >> )

A KEDVENC MACERA

Az osztalékelőleg a cégtulajdonosok egyik kedvence – a könyvelőknek azonban már nem annyira… Ugyanis a bevallása „macerás”. Miért is?

Amikor valamilyen adóköteles jövedelem kifizetése megtörténik, akkor a vállalkozásnak – kifizetői minőségében eljárva - le kell vonnia a személyi jövedelemadót. Ez az osztalékelőleg esetében is így van, azzal a sajátossággal, hogy a tényleges kifizetéskor a magánszemély még nem szerez „igazi” jövedelmet, csak egy később realizálható bevétele terhére felvett előlegről van szó, hiszen az osztalékot a cég végleges beszámolójának a taggyűlés által elfogadott adatai alapozzák meg.

Az adóévről készített beszámoló készítése és elfogadása mindenképpen egy – az osztalékelőleg kifizetéséhez képest – későbbi időpontban történik majd.

Még a mindenféle szempontból tökéletes közbenső mérleg alapján kifizetett osztalékelőleget is nyugodtan nevezhetjük „vakrepülésnek”, hiszen kifizetésekor, az évben még hátralévő időszakban történhetnek olyan események, amelyek – jó vagy rossz irányban, de – felülírják a cég osztalékkal kapcsolatos várakozásait. 

Így az osztalékelőleg címén kifizetett összeg lehet

• kevesebb, mint a tényleges osztalék, vagy
• több mint a kifizethető osztalék, esetleg
• megegyezik a kettő egymással.

Ez utóbbi a kívánatos helyzet, de mindhárom esetben vannak feladatai a kifizetés évében, illetve a kifizetést követő évben az érintett feleknek.

PÉLDA

Tegyük fel, hogy 2015. augusztus 10-én fizetett ki a vállalkozás osztalékelőleget a 2015. év eredménye terhére. A beszámolót 2016. május 20-án hagyja majd jóvá a taggyűlés.

Teendők a kifizetés évében, 2015-ben:

• A társaság a kifizetés hónapjára, 2015 augusztusára vonatkozó 08-as bevallásban bevallja az osztalékelőleget és az abból levont adót.
• A következő év (2016.) január 31-ig kiadandó jövedelemigazolásban tájékoztató adatként a vállalkozásnak (a kifizetőnek) fel kell tűntetnie az érintett magánszemélynek kifizetett osztalékelőleget.
• A magánszemély a 1553-as, szja-bevallásában csak egyéb adatként szerepelteti az osztalékelőleget és az abból levont adót.

Teendők a kifizetés évét követő évben, azaz az osztalék jóváhagyása évében, 2016-ban:

• Amikor a beszámoló elfogadásakor – 2016. május 20-án - az osztalékelőlegből osztalék lesz, akkor a taggyűlés hónapjának, azaz jelen esetben 2016. május hónak 08-as bevallásában az osztalékot be kell vallania a cégnek, de itt nem kell feltüntetnie a levont adót, ha az osztalék megegyezik a kifizetett osztalékelőleggel, mivel az osztalékelőleg adóját már korábban megállapította és levonta a kifizető. Ha az osztalék több mint az osztalékelőleg, akkor a különbözetnek megfelelő adóelőleget le kell vonni, be kell vallani.
• A következő év (2017.) január 31-ig kiadandó jövedelemigazolásban az osztalékot mint külön adózó jövedelmet kell feltüntetni.
• Az osztalék megszerzésének évéről szóló, 1653-as szja-bevallásában a magánszemélynek be kell vallania az osztalékot mint külön adózó jövedelmet és az arra eső adót úgy, hogy az adófizetési kötelezettség levezetésénél le kell vonnia az előző évben az osztalékelőlegből levont adót. Amennyiben így marad fenn adókülönbözet - mondjuk azért, mert a tényleges osztalék több, mint az osztalékelőleg volt -, akkor azt e bevallásban kell rendeznie az érintettnek.

OSZTALÉK, MINT HITEL?

Az is előfordulhat, hogy az adott év beszámolója alapján csak a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalékot hagynak jóvá, így a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká. Ekkor az osztalékká nem váló, visszafizetendő osztalékelőleg visszamenőleg hitellé válik. Ráadásul olyanná, amelynek nem követelt kamatai adókötelezettséget eredményeznek a cégnél!

Az osztalékelőleg kifizetésének időpontját a kölcsönnyújtás időpontjának tekintve, az eredményfelosztás időpontjáig (illetőleg a visszafizetésig) tartó időszakra meg kell határozni az osztalékelőleg utáni kamatkedvezményt (Szja-tv. 72.§.). A kamatkedvezmény a kifizető által kért kamat és a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt kulcsával számított kamat különbözete. Az így kiszámított jövedelem 1,19-szerese után a kifizetőnek 16 százalék szja-t és a 27 százalék ehót kell fizetnie.

Ha a felvett osztalékelőleg vagy annak egy része nem válik osztalékká, de a társaság annak visszafizettetésétől nagyvonalúan eltekint, akkor az elengedett rész a magánszemély egyéb jövedelmeként válik adókötelessé. Ezt a jövedelmet az elengedés évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Maradva fenti példánknál, a 2016. évről szóló adóbevallásban. 

Ilyenkor az osztalékelőlegből az „osztalékká vált rész” adóján felül levont adó az egyéb jövedelem adóelőlegeként figyelembe vehető. Természetesen az elengedésig a kamatkülönbözet megállapítására és annak adókötelezettségére vonatkozó rendelkezést ekkor is alkalmazni kell.

2016-OS VÁLTOZÁSOK

A „2016-os év” és az „osztalék” kifejezésekre biztosan sokan felkapják a fejüket, mert a számviteli törvény idén hatályba lépő szabályai e téren is fontos változást hoztak.

A már a 2016. évről is készítendő eredmény-kimutatás előírt tagolásából ugyanis kimaradtak az adózott eredmény utáni sorok. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben, ha a társaság a 2016. évi eredmény terhére osztalékfizetésről dönt, akkor az eredmény-kimutatásban a jóváhagyott osztalékot nem kell kimutatni? Milyen változást jelent ez a már megszokott – és a fenti példában is boncolgatott – gyakorlathoz képest?

Az EU számviteli irányelve lehetőséget ad arra, hogy a fizetendő osztalék bemutatása

• vagy annak az évnek a beszámolójában legyen, amely év eredményének felosztásáról döntöttek,
• vagy annak a bemutatására és elszámolására egy évvel később, az osztalékról szóló döntés üzleti évében kerüljön sor.

Az Szt. 2015. december 31-ig hatályos előírásai az első megoldást érvényesítették, így az eredmény-kimutatásban a tárgyévi mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel csökkentett adózott eredményt kell kimutatni. Az idén életbelépő rendelkezések szerint a második lehetőség érvényesül.

A lényeg az, hogy ha a vállalkozás a 2015. évi beszámoló elfogadásakor osztalék fizetéséről dönt, akkor azt a 2015. évi beszámoló eredmény-kimutatásának tartalmaznia kell (ahogy ezt eddig megszoktuk). Ezzel szemben, ha a 2016. évi beszámoló elfogadásakor döntenek az osztalékfizetésről – erre nyilván 2017-ben kerül sor -, az a 2016. évi eredmény-kimutatásban nem szerepelhet, csak majd a 2017. évről készítettben jelenik meg.

Egyéb vonatkozásban az osztalékról való döntés számviteli és polgári törvénykönyvi előírásaiban nincs tartalmi változás, csak a fenti szabály miatti „kiigazítás” történt meg. (A 2015. évi CI. tv. 50.§. b) pontja ennek megfelelően módosította a Ptk. 3: 184.§. (19 bekezdését a korlátolt felelősségű társaságokat, míg a 3: 261.§. (1) bekezdését a részvénytársaságokat érintően.)

Változatlan az az előírás is, hogy a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.

MIT JELENT EZ A GYAKORLATBAN?

Az Szt. osztalékfizetésre vonatkozó előírása is változott: az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás taggyűlése a 2016. évi számviteli beszámoló elfogadásakor, 2017-ben – mondjuk májusban - dönt az osztalékfizetésről. Az osztalékról való döntéskor

• könyvelt adat az eredménytartalék (annak szabad része ismert),
• de csak az elfogadást követően könyvelhető a 2016. évi adózott eredmény, amellyel kiegészítendő a szabad eredménytartalék.

A kifizetendő osztalékot közvetlenül az eredménytartalékkal szemben kell a tagokkal, részvényesekkel szembeni kötelezettségként előírni.

A számviteli beszámoló elfogadását követően (a példaként említett esetben, 2017 májusában) vezethető át a 2016. évi adózott eredmény az eredménytartalékba. Ezért azt a fizethető osztalék összegének meghatározásakor a szabad eredménytartalék korrekciós tételeként számításba kell venni.