Hasonlóság és különbség az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés között.
Szerző: Dr. Radics Zsuzsanna
A végzettségem közgazdasági szakokleveles jogász és egészségügyi menedzser. Dolgoztam mind magán-, mind közszférában. CO-NEXUS Gazdálkodási és Pénzügyi Tanácsadó Részvénytársaságnál kezdtem a munkámat, mint jogi előadó. Később a Pénzügyminisztériumban Nonprofit Osztály osztályvezetője voltam, majd a járulék szabályozás területén szakmai tanácsadóként dolgoztam. Rövid ideig voltam a PricewaterhouseCoopers Kft. munkatársa, majd az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Jogi Főosztályát vezettem. 2011. óta megbízásokban, illetve vállalkozóként dolgozom. 2014. januárjától tanítok a Pallas-ban.
Hasonlóság és különbség az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés között.
Többször felvetődött, hogy mikor érdemes az egészségügyi szolgáltatásokra megállapodást kötni és mikor kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához azonban részletesen ismerni kell a fenti két járulékfizetés hasonlóságait és különbségeit, amelyeket az alábbi cikkben részletezek.
1.)Elsőként tekintsük át, hogy kik lehetnek a fenti két járulékfizetés alanyai!
Az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodás megkötése egy lehetőség, ezzel szemben az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése – adott feltételek fennállásakor – egy kötelezettség.
Egészségügyi szolgáltatásra megállapodást köthet egyrészt a magyar állampolgár saját maga valamint a vele együtt élő gyermeke részére, továbbá az a külföldi állampolgár, aki Magyarországon lévő oktatási intézményben, nappali oktatás keretében tanul. További feltétel, hogy a megállapodást kötő személy az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult.
Ezzel szemben az egészségügyi szolgáltatási járulékot azoknak kell fizetnie, akik minimum egy éve magyar bejelentett lakóhellyel vagy bejelentett magyarországi szálláshellyel rendelkeznek, és az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem biztosítottak és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak.
Megjegyzés: Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb 90 napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.
Azaz a két egészségügyi szolgáltatásra irányuló eljárásban a kulcsszó – és egyben a különbség – a minimum egy éve fennálló lakóhely, szálláshely.
Példa: Ha az 1997. évi LXXX. törvény alapján nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult magyar állampolgár csak 2 hónapja rendelkezik magyar lakóhellyel, akkor ő nem köteles, de nem is jogosult arra, hogy egészségügyi szolgáltatási járulékot fizessen. Azonban lehetősége van arra, hogy megállapodást kössön egészségügyi szolgáltatásra.
2.) Milyen ellátásokra nyújt fedezetet a megállapodás illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés?
Mindkét esetben - az egészségbiztosítóval szerződött szolgáltatóknál - egészségügyi szolgáltatások vehetők igénybe. Ennek keretében igénybe vehető a háziorvosi ellátás, a fogászati ellátás, a járóbeteg szakellátás, az otthoni szakápolás, a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, a szülészeti ellátás, az orvosi rehabilitáció, a betegszállítás. Továbbá tb támogatottan gyógyszer (tápszer), gyógyászati-segédeszköz és gyógyfürdő ellátás is igénybe vehető.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés teljeskörű egészségügyi szolgáltatást biztosít a járulékfizetésre kötelezettnek, ugyanakkor a megállapodás alapján azonban nem lehet teljeskörű egészségügyi szolgáltatást kapni. A megállapodás nem nyújt fedezetet egyes fogászati ellátásokra, tb által támogatott külföldi gyógykezelésre (beleértve a határon átnyúló egészségügyi ellátást is), és transzplantációra. Ezzel szemben
3.) Milyen mértékű járulékot kell megfizetni?
A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
-nagykorú állampolgár esetén a minimálbér (2017. évben havi 127 500 forint) 50 százaléka (azaz havi 63 750 forint),
-18 évesnél fiatalabb gyermek valamint Magyarország területén oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató külföldi állampolgár esetén a minimálbér 30 százaléka (azaz havi 38 250 forint)
Megjegyzés: A megállapodás első 24 hónapjában a jogosult csak sürgősségi ellátásokat kaphat, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése 24 hónapra megtörténik. Ha például egy felnőtt köti meg saját magára a megállapodást, akkor 1 530 000 forint megfizetésével jogosult lesz a megállapodás megkötését követő hónap első napjától egészségügyi szolgáltatásra, azaz nem csak a sürgősségi ellátást kaphat.
Ezzel szemben az egészségügyi szolgáltatási járulék összege jóval alacsonyabb, azaz 2017-ben havi 7 110 forint (napi 237 forint.
Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett más személy vagy szerv is teljesítheti (pl. a nagykorú gyermek szülei). A járulékfizetés átvállalását az állami adóhivatalnak 15 napon belül be kell jelenteni, és az átvállalás csak az adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
4.) Hol lehet intézni a megállapodás megkötését, és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést?
Az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó megállapodást a lakóhely (tartózkodási hely, szálláshely) szerint illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervének járási hivatalánál, illetve Pest megye és Budapest esetén XIII. kerületi hivatalánál lehet megkötni.
A megállapodás megkötéséhez szükséges:
-személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
-a szerződő fél vagy a kedvezményezett lakó-, tartózkodási-, illetőleg szálláshelyét igazoló dokumentum,
-külföldi állampolgár esetén az idegenrendészeti hatóság által kiadott, tartózkodásra jogosító okmány,
-nappali tagozatos hallgató esetén iskolalátogatási igazolás.
Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a lakóhely (szálláshely) szerinti Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál kell intézni. Az ügyintézéshez szükséges
-T1011-es nyomtatvány, amelyet ki kell tölteni,
-személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, útlevél, jogosítvány)
-lakcímkártya,
-adóigazolvány,
-TAJ kártya.
Megjegyzés: Ha más személy intézi a megállapodás megkötését, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre való bejelentkezést, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás is szükséges.
Legfrissebb
- 2024. december 15. Megússza az „új” adót, aki gyorsan intézkedik
- 2024. december 15. Lépett az Agárminisztérium
- 2024. december 04. Számvitel 2025 – önköltségszámítás
- 2024. december 03. Számvitel 2025 – a könyvvizsgálat és a beszámolók megemelt értékhatárai
- 2024. december 03. 2024. őszén kihirdetett társadalombiztosítási-, és munkajogi szabályok