Ha külföldön dolgozik, erre figyeljen az szja-bevallásban
Az egy éven belül több országban is munkát vállalóknak azt kell ellenőrizniük, hogy van-e az érintett külföldi állammal Magyarországnak kettős adóztatás elkerülését célzó egyezménye. A kétoldalú megállapodások értelmében a magánszemélynek abban az országban is kellhet adóbevallást készítenie, amelyben ő az adóztatás szempontjából belföldi illetőségűnek minősül, még ha jövedelme nem is onnan származik. Az egyezmények alapján lehet eldönteni, hogy az egyes jövedelemtípusok megadóztatására melyik országnak, milyen mértékben van joga. Ha nincs ilyen egyezmény, akkor a nemzeti szabályokat kell alapul venni.
Magyarországnak 75 – köztük a legtöbb európai – állammal van hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülése céljából. A megállapodások szerint az illetőséget az állandó lakóhely, a létérdek központja, a szokásos tartózkodási hely vagy az állampolgárság alapján kell megállapítani. A külföldön dolgozó magánszemélyeknek különösen akkor kell körültekintően eljárniuk, amennyiben adójogi illetőségük továbbra is magyar maradt. Ilyenkor minden egyes bevételük, jövedelmük esetében meg kell vizsgálni, hogy a munkavégzés országa és Magyarország között kötött egyezmény alapján, melyik ország jogosult az adóztatásra.
A külföldön élő, vagy dolgozó magyaroknak érdemes felkészülniük arra, hogy az évek múltával az adójogi illetőség átkerülhet a fogadó országba és nem csak akkor, amikor végleges szándékkal elhagyják Magyarországot és azt be is jelentik az adóhatóságnak.
Mikor kell itthon szja-bevallást benyújtani?
Személyi jövedelemadó bevallást akkorkell benyújtani Magyarországon, ha a magánszemélynek adott évben magyarországi munkaviszonyából és külföldi munkáltatónál külföldi munkavégzésből is származott jövedelme.
Ha a magánszemély ugyan egész évben külföldi kiküldetésben dolgozott, de a munkavégzés több országban történt és az egyik országban sem érte el a foglalkoztatás időtartama a 183 naptári napot, szintén felmerülhet a magyar adóztatás kérdése. Még érdekesebb az az eset, amikor a magyar illetőségű magánszemély külföldi munkáltatóval áll munkaviszonyban, és munkáját több országban végzi. Ilyenkor előfordulhat, hogy olyan államban végzett munkáért kap fizetést, amelyben összesen fél évnél kevesebbet töltött és az illető ország az adóztatására nem jogosult. E jövedelem után a magyar adóilletőség alapján Magyarországon kell adót fizetnie, adóbevallást benyújtania.
Egyéb jövedelmek
A kamatjövedelmeknél sem mindegy, hogy a kamatot magyar, vagy külföldi bank fizeti. A magyar bankoknak a kamat megállapítása, jóváírása során adólevonási kötelezettsége keletkezik, amelyről adatot szolgáltatnak az adóhatóság felé. A személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint a magyar bank által levont adót nem kell bevallani. Ugyanakkor, ha valaki a külföldi munkavégzéséhez kapcsolódóan külföldön nyit bankszámlát és azon a külföldi bank kamatot ír jóvá, a külföldi kamat vonatkozásában a magyar adóilletőségű magánszemélynek bevallást kell benyújtania és adót fizetnie Magyarországon.
Talán az értékpapírok értékesítéséből származó jövedelmek esetén kell a legkörültekintőbben eljárni! Ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetén, a magánszemélynek kell az év végén az adót megállapítania, a bevallást benyújtania. Külföldi pénzügyi szolgáltatón keresztül lebonyolított értékpapírügyletek esetén is Magyarországon adóztatható a jövedelem, hiába él és dolgozik a magyar adóilletőségű személy külföldön.
Ingóságok értékesítésekor is az adójogi illetőség alapján lehet az adóztatás jogát eldönteni. Az interneten keresztül értékesített vagyontárgyakból származó bevétel után – hiába tartózkodik hosszabb ideig egy másik egyezményes országban a magyarországi illetőségű magánszemély –, a magyar szja törvény szabályai alapján ő itthon adóztatható.
Egy magyarországi ingatlan értékesítése az adóügyi illetőségtől függetlenül személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget és adóbevallási kötelezettséget is keletkeztethet. Eltérő mentességi szabályok vonatkoznak a lakóingatlanokra és az egyéb ingatlanokra, míg előbbiek esetében a megszerzést követő ötödik évtől, az utóbbiak esetében csak a tizenötödik évtől lehet mentesülni az adóbevallás és adófizetés alól.
(Forrás: RSM DTM, NAV)